Kapcsolattartás-dilemma (beszélgetés)

szerintem egy kicsit a te lelkednek kell helyreallnia, es akkor mindent a helyen tudsz majd kezelni. nem baj, ha neha megtapasztalja a maganyt, hianyt is az ember, azzal is fejlodik erzelmileg, tapasztalatokban

akarhogy is lesz, hogy talalkoztok meg vagy sem, egyiktol se erezd magad rosszul, es azt csinald, amit szeretnel, amitol jol erzed magad

Hát igen, még ez a szerencse :D

Amúgy van még egy nővére is, aki egy városban él velük, nem tudom, hogy vele mennyit találkoznak

ezért sem akarok "bezavarni" az életébe, de próbálom lazára venni a dolgot. :)

szerintem ne lass bele ekkora sulyt, hogy most gond-e, ha tartod veluk a kapcsolatot, siman lehet. arra azonban figyelj, hogy a kislanyt ne ultesd hintaba. ne akarjal valami potteso vagy barat lenni pillanatnyi felindulasbol. persze szamit, mennyi idos a kislany es milyenek a korulmenyei

valoszinuleg ot azert nem viselte meg annyira a dolog, mert akkor anyukaja invitalt volna. csak egy kislanynak az, hogy na akkor tobbet nem talalkozunk, azert sokkolo abban a pillanatban, mert nem erti, miert, mit tett o, hogy nem lehet. persze anyukaja mar biztos elmagyarazta, es nincs gond, meg hat a picik eleteben naprol napra jonnek uj dolgok, amikert odavannak :D

Hát igen, lehet, hogy csak túl gyenge vagyok ahhoz, hogy elfogadjam ezt az elsodródást, pedig tényleg ez a természetes...

Mindenesetre ha legközelebb beszélünk, azért megosztom az anyukával is az érzéseimet.

De sokat segítettek az itteni válaszok is.

ez teljesen termeszetes, sot a hiannyal egyutt nagyon pozitiv is, hogy ilyen rendes, szeretheto csaladja van az exednek, es ilyen jol kijottel veluk, a kovetkezo is legyen ilyen :D

engem meg 10 ev utan is emlegetett az egyik exem anyukaja, es sajnalta, hogy nem en lettem a menye, pedig az exem utanam is jol valasztott, es boldog. szereti is az anyos a menyet, nem errol van szo, csak engem valamiert kulonosen megkedvelt. jo erzes ez, en is szerettem ot. de ilyen az elet, elsodor. nem is lett volna jo talan, ha szorosabb kapcsolatban maradunk, az zavart hozott volna az uj kapcsolatba, az uj baratnonek (most mar felesegnek) biztos zavaro lett volna

de az termeszetes, hogy egy szakitassal megvaltoznak a korulmenyek. szerintem 22 evesen nem kell leragadnod az exed csaladjanal, akarmilyen hulyen hangzik ez. mert megis milyen szereped lehetne az eletukben, ha a konkretumokat nezed, es nemcsak a szakitas utani hianyt?

tenyleg egy kislannyal es a szuleivel akarod tolteni a szabadidodet, akiknek megvan a sajat eletuk? nem kell hatat forditani nekik, maradhatnak jo ismerosok, talalkozhattok is. csak nem kell igy tulspilazni

mert biztos tanulsz vagy dolgozol, vannak barataid, hamarosan megismerkedsz valakivel, a csaladjaval is, barataival is, kialakul a sajat eleted

ha eddig se invitagatott a kislany anyja, hogy talalkozzatok, akkor ne eroltesd, hiszen azert tebenned sincs meg az a nagy kesztetes, csak most maganyos vagy a szakitas utani idoszakban. ha beszeltek, mondhatod te is, hogy neked is hianyzik, puszilod, ha elhivnak, menjel, ne csinalj ebbol olyan nagy kerdest, mert akkor csak elrontod a dolgokat

Igen, kicsit tényleg túlbonyolítottam már ezt az egész helyzetet

de úgy voltam vele, hogy egy szakítás után egyből még nem mehetek oda úgy, hogy na akkor én nem tűnök el teljesen az életetekből mégse, ha a szakításkor kvázi elbúcsúztam tőlük, hogy sajnos nem lesz több találka

22 éves vagyok, annyira még nem volt ilyennel tapasztalatom, nem sok ember nő ennyire a szívemhez, úgy gondoltam, hogy az a "helyes út" ilyenkor, ha megszakítok mindenkivel minden kapcsolatot

és egyébként lehet rosszul fejeztem ki, de nem fél év után a semmiből kezdett hiányolni a kislány, csak nyilván nem beszéltünk annyit a szakítás után, hogy minden napjáról képbe legyek

ez a legutóbbi beszélgetés ébresztett rá arra, hogy hülye voltam, hogy azt láttam jó megoldásnak, hogy akkor a szakítással egyben tőlük is el kell válni

és látod...:D pont ezt akartam elkerülni, hogy ez jöjjön le az egészből, hogy, idézlek: "kozben lesni, mikor allit be az ex, hogy lassa, te meg a csalad resze vagy"

de most oszinten, szerinted annyira hianyol, hogy fel evet siman elvan nelkuled es nem erdekled? ha 2 evig ott voltal a kozeleben, akkor termeszetes, hogy meg emleget, barmirol eszebe juthatsz

de a gyerekek elete talan meg intenzivebben valtozik, mint a felnotteke. ha ilyen fenenagy es hiheto onzetlensegedben csakis a kislanyra gondolsz, hogy egye fene, visszaternel az eletebe, ha mar ennyire hianyol, akkor hagyd a csudaba :D

mikor en valtam (nem kozos gyerek volt), sirt is es kiborult joideig, ma is szeretettel gondol ra, de hamar a sajat dolgaival volt elfoglalva, es egyaltalan nem volt igenye kapcsolattartasra

ha te szivesen talalkoznal, jatszanal, toltenel el idot a kislannyal, miert ne? de bocsi, barmiket is irsz, nekem egyre inkabb az jon le, hogy ez egyaltalan nem errol szol. fiatalon mas gyerekevel akarsz foglalkozni, patyolgatni, es kozben lesni, mikor allit be az ex, hogy lassa, te meg a csalad resze vagy?

tudom, hogy tiltakozol ez ellen, de vajon az utobbi fel evben miert nem merult fel, hogy akar te keresd, vagy ok hivjanak magukhoz vagy kozos programra, ha szoros lenne a kapcsolat?

mert engem nem kellett nogatni, sem fel evig varni, hogy talalkozzak mar az exem rokonaval, meg osztani, szorozni, se az exemnek hezitalni

a dilemmának kb 2% köze volt az exhez :D

a lényeget itt főleg a kislány érzelemvilága jelentette, az exszel én nem akarok ennyit foglalkozni, mivel úgyis az anya véleménye a legfontosabb, ő tudja, hogy mi a legjobb a kislányának

az extől függetlenül lettek fontos személyek számomra, akikkel jó viszony alakult ki és a kislány megszeretett, ahogy én is őt

ha továbbra is emleget és igényt tartana még a társaságomra, én egészen addig semmi akadályát nem látom, amíg nem lesz az hogy elfelejt vagy már nem hiányol annyira

nem ugy ertettem, hogy te mindenaron vissza akarod szerezni az exedet es a csaladjat felhasznalva akarnad. hanem arra, hogy itt meg nem jott el nalatok a szakitason tullepo normal allapot. hogy egyaltalan felmerul, nehogy az ex azt hihesse, vagy milyen kellemetlen szitu lehet ebbol

nalam fel sem merult, hogy az ex azt gondolna, ossze akarok jonni vele ujra, csak mert a sogornojevel jo baratnok lettunk es szakitas utan is tartottuk a kapcsolatot. bennem sem merult fel soha egy pillanatra sem, hogy az exem akarna valamit, csak mert a tesomekhoz jar, es rossz erzes sem volt, sot inkabb pozitiv, hogy ilyen joban lettek

de nalad nem igy megy. az ex baromi messze toled, nulla kapcsolattal, es meg igy is azon ragodsz, mit szolna vagy hogy jon ki, ha a csaladjaval (akivel ritkasan tartja a kapcsolatot) te joban maradnal. lehet, hogy az exedet cseppet sem erdekelne, sot termeszetesnek venne, ha eddig joban voltatok, most is, csak te fujod valami hatalmas dilemmara :D

a gyerekek is hamar felnonek, hidd el, nemsokara baromira nem fogja erdekelni, hogy a testvere milyen novel allit be :D

akkor ez tenyleg az exrol szol, mert meg tojashejakon lepkedsz vele kapcsolatban, pedig lehet, o mar reg lezarta es nem gondol ugy rad

ha visszagondolok, en az exsogornommel talalkozgattam sokaig, kozos programok, pletyik, es az en egyik exem hosszu evek ota osszejar csaladostul a testverem csaladjaval, mert a sogorommal lettek nagyon joban. igy megy ez, ha emberek megkedvelik, megszeretik egymast, es valoban szoros viszony alakul, akkor nem torik meg, es keresik egymast oda-vissza

ne haragudj, de pont egy ex anyukajaval vagy kistesojaval valahogy nem eppen elszakithatatlan vagy barati kotelek alakul ki egy 2 eves kapcsolatban, nem kell eroltetni

neked inkabb tul kene lepned az exeden, ami mindenkinel mas lehet, mennyi ido alatt szakad el teljesen, es ismerkednek, uj kapcsolatot keresned. az exed csaladjaval meg annyira tartani a kapcsolatot, amennyire ok is igenylik, nem kell hatat forditani, de eroltetni sem szorosabbat

Az exnek annyi "szerepet" tulajdonítok ebben a helyzetben, hogy pont azt akarom elkerülni, hogy azt higgye (vagy ha megtudja, hogy fenntartom a viszonyt a családjával nekik azt mondja), hogy azért van ez az egész, mert, ahogy te is fogalmaztál "ezzel akarok újra közeledni felé".

Az új nővel meg ha beállít, csak azért necces, h akkor a kislány hova tenne még egy "új nőt".

Ezért nem akarok én a "régi nő" minőségben jelen lenni az életükben.

nekem nem volt rossz tapasztalatom se exekkel, se a csaladjukkal, baratokkal. eppen ezert gondolom ugy, ha alapbol jo, szoros kapcsolat alakul, akkor az ember nem szakit mindenkivel, csak mert egy pasival igen :D

nem ertem viszont azt, hogy teged mi tart vissza attol, hogy talalkozz vagy beszelgess az exed apjaval, mostohaanyjaval, feltestverevel, ha jo volt a viszony, es hianyoznak. az exed messze lakik, nem veluk, ritkan latogatja meg oket. akkor?

irod, hogy mit szolna hozza vagy mi lesz, ha az uj novel beallit. nem hiszem, hogy ez barminek az akadalya lenne. szerinted termeszetes, hogy erdekel, mit gondolna errol az exed, de azert nem akarsz vele errol beszelni. ugy gondolod, azt hinne, ezzel akarsz kozeledni ujra fele? nincs ebben icipici igazsag? mert hacsak nem kovettel el valami megbocsathatatlant ellene, amiert nagy haragban vagytok, mi kifogasa lenne az ellen, hogy te 200 km-re tole neha beszelsz a csaladjaval?

Elég rossz irányba ment el az okfejtésed :)

De nyilván azt csak én tudom, hogy mi ezzel a célom és mi nem, csupán a véleményekre, hasonló tapasztalatokra voltam kíváncsi.

Köszönet a kommentjeidért.

Sajnálom, ha esetleg rossz tapasztalatból akarod az én helyzetemre rávetíteni, hogy "így akarok visszamenni az exemhez", én nem vagyok ilyen kicsinyes.

Az, hogy akár érdekel, mit gondol erről (az ő családjáról lévén szó), szerintem természetes. A másik pedig, hogy ha volt már ilyennel tapasztalatod, nyilván nem minden esetben egyből alakul ki jó viszony meg "barátság" az exszel szakítás után, mindenhez kell idő.

oszinten szolva ha a kislany annyira ragaszkodna hozza, akkor nem fel ev mulva kerulne emlitesre, plane hogy azota tobbszor beszeltek az ex anyjaval

szerintem semmi problema nincs azzal, ha az ember tartja az ex csaladjaval a kapcsolatot vagy barataival, ezek pozitiv dolgok

de itt valoszinuleg nem errol van szo, akarmit mond a csajszi. szeretne azt hinni, hogy az van, amit nagyon emleget. gondolom, a srac ejtette, es ugy akar visszamenni a csaladba meg hozza, hogy ne tunjon annak, ami. kulonben az exevel meg a csaladjaval is maradt volna barati a kapcsolat es nem lett volna hezitalas

itt nem kell totalisan oszinten kitarulkoznod, de en azert azt ajanlanam, gondold at, legyel magadhoz teljesen oszinte. mert ha a kislany es a csaladja hianyzik, azt akarod, hogy az eleted reszei maradjanak, akkor ne tartson vissza semmi a kapcsolattartastol

de egy-ket hozzaszolas utan mindig visszakanyarodsz az exedhez, hogy o mit szolna hozza vajon, vagy ha uj noje lesz es odaviszi, mi lesz. pedig te is tudod, hogy egyaltalan nem szamit az ex ilyen szituban, ott sincs

szoval gondold at. az elet rendje ez, hogy szakitas utan minden, mindenki hianyzik jodarabig, aztan jon uj szerelem, uj csalad, uj baratok, mas elet, es teljesen elfelejted

Nagyon jól megfogtad a lényeget, pontosan az a célom ezzel az egésszel, hogy ott legyek nekik bármikor, amikor csak kell, egyáltalán nem akarok a kislánynak rosszat semmilyen szempontból.

Ameddig ő igényli, én ott lennék neki (jöjjön akárki vagy akármilyen új körülmény az életemben), ezt 100%-ig komolyan gondolom és tudom, hogy sosem hagynám el őket.

Igazad van abban is, hogy alapból meg sem kellett volna, hogy szakadjon a kapcsolat, de akkor így láttam jónak, mindenképpen szerettem volna tudatni velük, hogy már nem vagyunk együtt az exemmel.

Eddig úgy is tűnt, hogy majd elfelejt a kislány, de ha az anyukája még ennyi idő után is ilyeneket ír, ez ejtett gondolkodóba, hogy ha még nem felejtett el, itt az idő, hogy el is mélyítsük a kapcsolatot.

en most nagyon nem ertek egyet turogombockaval. mert nekem az a velemenyem, hogy egy gyerekkel nem szorakozunk

termeszetes, hogy ha megszeretted az exparod csaladjat, akkor hianyoznak a szakitas utan. az is termeszetes, ha a kislany megszeretett teged, akkor hianyol

de ha igazi kapocs lett volna, akkor tartjatok a kapcsolatot. egy szakitas azert nem olyan, hogy akkor ejtek minden ismerost, rokont, baratot, hiaba lett szoros a kapcsolat

csak akkor apold, vagyis vedd fel ujra a kapcsolatot, ha felelosseget tudsz vallalni azert, hogy ha neked megvaltoznak a korulmenyeid, jon egy uj pali, baratok, porges, miegymas, akkor is szakitasz a kislanyra idot, ha o igenyli

egy gyerek nem nagyon erti vagy dolgozza fel konnyen, hogy akit megszeretett, ott volt az eleteben, az eltunik. de a gyerekek hamar alkalmazkodnak, naluk is mindig uj dolgok jonnek, ovi, suli, uj baratok stb. nem lehet ki-be tancolni az eletukben, nem fair. nem lenne jo, ha most ujra mennel, foglalkoznal vele, orulne, aztan megint eltunnel, mert eppen mas foglalkoztat

szoval gondold at, hogy csak a szakitas utani hiany miatt filozol ezen, vagy tenyleg azt akarod, hogy az eleted resze legyen bizonyos szempontbol, baratilag is akar, mig o is igenyli

szerintem nem hülyeség. hiszen szeretettel közeledtek egymáshoz.

nem lehet mindig abban gondolkodni, h minek van értelme, minek nincs. barátságok sem tartanak örökké, az adott életszakaszra szól a legtöbb kapcsolat.

Igen, pont ez a lényeg, hogy azon túl, hogy megszerettük egymást és a jelek szerint a kislány még mindig nem felejtett el, tényleg nincs más kapcsolat köztünk

a lelkem mélyén én is érzem, hogy el kéne őket engedni, de valami miatt mégis ott motoszkál az, hogy ha már ilyen kötelék kialakult közöttünk, lehet, mégsem kéne veszni hagyni

az anyától mindenképp megkérdezem, hogy mi a véleménye, de azért is írtam ki a kérdést, mert kíváncsi voltam, mennyire lenne hülyeség mások szemében egy ilyen gondolat (és akkor lehet, az anyuka is így vélekedne róla)