Jól gondolom, hogy ez több? (beszélgetés)

Igen, igazad van. Egy gyökér volt, akire nagyon nem volt szükségem jelen helyzetemben. Sok mindenre ő jelentette a "támaszt" rengeteg mindent megosztottunk egymással, a nehéz időszakok is könnyebbnek tűntek úgy, hogy tudtam, olyan emberrel beszélek, akivel azért egy húron pendülünk.

Mivel jelenleg egy hegy tetején vagyok, nem igazán lehet eljárni sehová, az angolt viszont lelkesen tanulom. Viszonylag sokat is tudok már.

Szerintem már most is nekiállhatnál a nyelvtanulásnak, ha már külföldön élsz. :) Az is új élmény, elfoglaltság, ha csoportban tanulsz, megismerkedsz új emberekkel.

A kérdésedre válaszolva: biztos tetszettél a fiúnak, de ők nem olyanok, mint a nők, nem kezdenek el érezni csupán virtuális kapcsolatban. És talán jó is így, fiatalok vagytok, nem kell húzni, hitegetni a másikat, ha nincs semmi. Megmondta neked, hogy már nem érdekled őt, ez elég durva ennyi levelezés után, nem ér meg egy fórumot ez a srác.

Igen, én csak arra születtem, hogy meggyőzzem a Hoxa néhány kevésbé értelmes tagját, hogy én odavagyok ezért a srácért... pedig ez nagyjából két hónapja nincs így, lassan három. Megint leírom, hogyne kelljen kegyeteknek visszatekernie: NEM VÁROK SEMMIT. Én csak kíváncsi voltam más emberek véleményére, vagy ti olvastátok netán valahol, hogy nem bírok beletörődni, és valaki nyújtson támaszt?

Igen?

Nem.

De igazán nem fogom bizonygatni az érzéseim vadidegeneknek. Elvégre nem is ez volt a szóban forgó téma. Úgyhogy akadjatok már le a kitalációtokról, mert unalmas.

a szüleim számomra a legfontosabbak, nem is magánynak nevezném ezt az állapotot, hisz itt vannak velem, támogatnak, örülök ennek. :)

igen, beszélgetek... csak épp eddig olyanok találtak be, akiknek van barátnőjük. :D stílusos emberek. :D

Akkor felsorolom.

1. Nem tanulok. Majd ha kialakul egy külföldi rutin, el szeretnék járni nyelviskolába, aztán nekiállni megint tanulni. Szerettem mindig is az iskolát, legalábbis a matekon kívül.

2. Volt osztálytársaim közül csak 1 beszél velem, de ő mivel otthon van, nem tudunk találkozni. És nem is mindennap dumálunk.

3. Nem dolgozom, mégis hogy? Nem beszélem a nyelvet.

Amúgy szerintem mindenkinek hús-vér fiú kell... de nem leszek naiv, tudom, hogy ez a helyzetemben nemigen fog kialakulni. Messze vagyok, rá kell nézni csak a mai fiatalok háromnegyedének megbízhatóságára, és megvan a képlet. Senki nem érné be 1 hónapnyi mindennapos találkozással, aztán 5 hónapnyival nem.

Ilyen fiatalon miért vagy egyedül? Ha külföldre is költöztetek, biztos tanulsz vagy dolgozol, csak vannak osztálytársak, munkatársak, nem?

Érthető, ha a fiú talált mást, abból nem lesz kapcsolat, ha egy év alatt egyszer találkoztatok csak. Ha a beszélgetések nem voltak érzelmesek, ha a találkozás után nem akartatok egy pár lenni, akkor ő csak barátként tekintett rád. Neked sem egy virtuális fiú kell. :)

Nyugodtan ismerkedj, beszélgess, akár neten is! Végülis barátnőket is szerezhetsz, nemcsak barátokat, akivel meg tudod osztani a gondolataidat.

Ha férfival levelezel, akkor viszont ne képzelj bele többet, mint amennyi!

Pláne a távkapcsolatokat felejtsd el, azokból úgysem lesz semmi, csak ha közel költöztök egymáshoz!

ÉDES ISTENEM, gyere le.

Neked is le kell írnom, ugye? De nem fogom. Ha annyira érdekel a fórum, olvasd el és megláthatod, hogy SEHOL sem szerepel az benne, hogy nem tudok továbblépni.