Jobb hogy megszakítottuk a kapcsolatot egymással? Szenvedek... (beszélgetés)

Örülök, hogy így alakult!:)

Az a helyzet, hogy annyi ilyen "Tévedések vígjátékát" látni minden nap... A legtöbb hülye film is pont erre épül: adott egy alaphelyzet, de egyik fél se mondaná el a gondját a másiknak, aztán kínlódnak, szenvednek, holott ugyanazt akarják...

Remélem minden jól megy majd köztetek. Ha meg nem, beszéljétek meg, úgy a legkönnyebb változtatni!:))

Figyelj csak. Értem én, hogy fájt neked, amit írt (bár továbbra is tartom, hogy szerintem neki is van oka kételkedni, meg "fájni").

A problémátok tényleg nem ebből fakad. Kapcsold ki a géped, vedd sorra a korábbiakat, és azt, hogy mit szeretnél ezután. GOndold végig, hogy ebbe ő beleillik-e, vagy sem.

UTÁNA beszélj vele. Kérdezz rá, hányadán álltok a kapcsolatotokkal, hogyan tovább. És csak utána mondd el neki, hogy bántott téged az, amit írt. Ne kezdj bele a "nem volt megfelelő a hozzáállásod" lemezbe, mert az csak negatív irányba visz el mindent. Ne támadd. MOndd el neki higgadtan, hogy igazából nem gond, ha nem akarja csinálni a honlapot, csak akkor miért mondta az ellenkezőjét? Mondd meg neki, hogy csak úgy van értelme az egésznek, ha őszinték vagytok egymással (MINDKETTEN), még az ilyesmiben is. Mondd meg neki, hogy nem az bánt, ha nem csinálja meg, hanem az, ha megígéri és mégse. De ha közben úgy alakul, hogy valamiért nem tudja, akkor inkább szóljon, mint hitegessen. Bármiben.

Én a helyedben adnék neki egy ilyen esélyt, ha tud, él vele.

De ilyen baromság miatt veszni hagyni azt a kapcsolatot, ami korábban annyira boldoggá tett, szerintem hülyeség.

Ez tetszett amit írtál most. Igen, nem keresett anno mert akkor a férjem "megfélemlítette" és teljesen lemondott rólam és én is úgy hiszem ha akkor nem keresett akkor most sem fog. :-(

Ha én írnék most neki akkor először megkérdezném hogy van (egyáltalán válaszol-e az írásomra) utána felhoznám a témát hogy szerintem nem megfelelő volt a hozzáállása a problémámhoz mert igenis adott okot a megbízhatatlanságra. És meglátjuk mit mond!

Nem keresett akkor se, amikor esélyt adtál a férjednek, naplót írt, nem igaz??

Szerintem most se fog keresni.

Kételkedsz az érzelmeiben, de te érzel mégiscsak valamit. Miért nem akarod ezt tisztázni vele?? Most csak vársz, hogy történjen valami, - nem fog!!

Beszélj vele, tegyétek helyre a dolgokat. Szerintem abból, hogy mit és hogyan fog mondani, sokkal inkább tudsz következtetni, mint abból, hogy nem beszéltek, csak te kombinálsz!

Ez sem problémakezelés a részedről: várod, hogy hívjanak, amikor alapvetően neked vannak problémáid. Megosztok akkor egy titkot: a férfiak nem gondolatolvasók, a többségüknek fogalma sincs, mi játszódik le egy nőben, ergó azt se tudja, mit várnak tőle. Szóból értenek, az a legegyszerűbb. Persze jól kell megválogatni a szavaidat, de amíg nem beszéltek, csak te kombinálsz és kérsz tanácsot idegenektől, akik semmit nem tudnak rólatok, addig semmi nem lesz jobban.

Ezen aggódj majd akkor. Ez az eset viszont pitiáner, hogy ilyen nagy feneket keríts neki. Tisztázd, és kész...

De akkor nem ő az, akivel annyira egy hullámhosszon voltatok? Mi történt vele? Vagy ez egy másik?

Én mit mondanék?

Hát, először is, ez ugyanaz a pasi, akit bevallottál a férjednek, és "nagyon nagy az összhang" köztetek?

Mert ha így van, és ő az, akit hanyagoltál azért, hogy adj még egy esélyt a házasságodnak, akkor a szavai az én szememben egyáltalán nem azt jelentik, hogy ő nem akar figyelni rád, hanem még mindig bántja, hogy egyszer visszatáncoltál tőle a férjedhez, aztán felmelegítetted a viszonyt - ergó ő se kapta meg azt a figyelmet korábban tőled, amit most te nem kapsz meg szerinte tőled.

Tisztáznám vele a dolgokat. Felhívám, és A) kérném, hogy találkozzunk, mert beszélni szeretnék, vagy B) megbeszélném vele telefonon, ha a találka nem jön össze.

Azt mondanám, hogy nem összezavart, amit írt, és nem tudom, hogy akarta érteni. Mert első körben olyan, mintha szakítani akarna, de azt nem akarom (?). Vagy a helyzet fényében, ő nem érzi, hogy eléggé figyelek rá?

De előtte el kell döntened, te mit akarsz. Ne táncoltasd már a pasikat kényed-kedved, hangulatod szerint. Találd ki, mit akarsz tőle, mástól, az élettől.

Az írásaid alapján úgy tűnik, képtelen vagy kockázatot vállaln bármilyen szinten, de a helyzeteddel elégedetlen vagy. Másoktól várod, hogy bizonyítsanak, de te sem bizonyítassz nekik IGAZÁN.

Az élet nem ilyen: kockázatot kell vállalnod, és ha belebuksz, hát el kell viselni. Ne csak azt várd, hogy ő lépjen, te is tedd meg. Nem tudom, miket tettél eddig, itt azt bizonygatod, hogy egy szava se lehet. Hát, nem tudom. Férjnél vagy még? A gyerekedet ismeri?

Nem feltétlenül. Ha kúszol előtte, akkor persze igen. De lehet(ne) ezt okosan is csinálni...

Amúgy a honlapot te írtad, ezzel indítottál, a fórum címében van benne, hogy szenvedsz a helyzettől.

Ha tényleg így van, akkor miért nem vagy képes normális hangnemben megbeszélni vele ezt a félreértést ahelyett, hogy ülsza büszkeségeden, amit itt sokan táplálnak, mert egyszerűbb másnak azt mondani, hogy szakíts, mint ők tegyék meg a saját boldogtalan életükben.

Ha meg a fórum kiírása óta ez a nagy szenvedés már el is múlt, akkor felesleges beszélni az egészről.

És tudod mit? Volt olyan, hogy csúnyán megbántottam a párom. Sértve éreztem magam, és játszottam a nagy büszkét. Ő jött oda hozzám, pedig minden oka megvolt haragudni és elküldeni a fenébe. De lenyelte a büszkeségét, odajött megbeszélni, és egy percig se azt gondoltam, hogy mostmár aztán mindent jól megtehetek vele.

Ha harcnak fogod fel az egész "párkapcsolatot", akkor se a férjed után, se ez a srác után nem fogsz találni SENKIT, akivel hosszútávra tervezhetsz...

Továbbra is azt gondolom (a leírtak alapján), hogy te is vétettél, nem csak ő.

Bár úgy látom, te már eldöntötted, hogy nem bízol benne, ez meg jó kis ürügy volt a többi után, hogy végre "hisztizz".

Nekem egyik se fáj, talán igazam sincs, de azért nem csak neki kell itt magába nézni..

Azért a te problémakezelésed se semmi...

Neked fontos a honlap, de most bedurcizol egy ilyenen...

Amúgy az üzenetét lehet másképp is értelmezni, de mivel te tökéletes vagy, és minden figyelmet megadsz neki, nyilván eszedbe se jut. Ő a rossz, te meg nem.

Én se írnék neki, felhívnám, és rákérdeznék, hogy akkor most mi van. Mert te értelmezed valahogy a szavait, és tudni szeretnéd, jól gondolod-e.

Ha jól olvastam, férjnél vagy, és ez a másik a szeretőd. Na, akkor most ki nem figyel kire, meg egyáltalán...

Nem ismerem a teljes történet, de ha valakit folyamatosan számon kérnek és minden percével el kell számolnia, akkor egy idő után ideges lesz!

Miért nem??? Azért mert a másikkal jobban érezte magát mint veled, szerintem ilyen egyszerű a válasz! Ha te számon kéred és tudja, hogy megint csak feszültség lesz, azt senki sem szereti inkább nem is megy olyan helyre, ahol ez lesz!:-)