Ilcsi Mama 2011. évi időjárási regulák
2011. évre regula gyűjtemény, melléklet:
Jelesebb napokhoz kapcsolódó néphagyományok, rigmusok és naptár történet, valamint a hónaphoz kapcsolódó események: Eleink tisztelete, saját magunk megbecsülése.
Ősi szokásaink, a múlt megismerése kincs, amelyből táplálkozhatunk. Havonként a napoknak megfelelő nevekhez fűződő jelentés tartalom.
Január hó:
A hónap elnevezése latin eredetű. Nevét a római Janus istenről kapta, aki a kezdet, a kapu, a határkő istene volt.
Népies néven: Tél hónak, fergeteg havának a pihenés havának is jelzik.
Újév napját a vidámság az evés-ívás jellemzi.
Mormolnak szelei a fagyos évszaknak,
A zsindelyre vastag jégcsapokat raknak:
Ellepik a földet sűrű fergeteggel,
A folyóvizeket megkötik hideggel.
Melyeket őszítenek a havak és derek,
Az öreg tél fején villogó púderek.
Január 6. Vízkereszt ünnepe. Vallástörténeti szempontból a három napkeleti bölcs napja: Gáspár, Menyhért Boldizsár. Ők voltak a három királyok, akik elindultak és követték a fényes csillagot, és így jutottak el Betlehembe, az újszülött Jézus jászlához. Egyébként vízkereszttel kezdődik el a vidám-táncos farsang ideje. Január 6. 40-es jósló nap is.
Január 7. Attila napja: A történeti leírások szerint Attila a Hunok királya,
- akit az isten ostorának is neveztek - foglalta el hazánkat a szép magyar országot.
Január 12-13. Ernő és Veronika napja:
Ha nem látszik a felhő alja, azt üzeni Ernő napja.
Nem lesz holnap ki nem, didereg!
Mert Veronika napja a leghidegebb.
Veronika napján általában viharos szél és záporeső várható.
Január 18. Piroska és 19. Sára napja:
Piroska napján, ha fagy
Negyven napig el nem hagy,
Ha nem megy hát, maradjon,
Csak tavasszal elszaladjon.
Hosszú sűrű fellegek
Borítják el az eget.
Mit jelenthet ez? Sára napján,
Bizony esni fog a hó!
Január 22. Vince, 23. Rajmund napja:
Hogyha szépen fénylett Vince,
Tele lesz borral a pince,
Hogyha esik Rajmund napján,
Sár lesz nyáron a cipőd talpán.
Január 30. Martina és Gerda napja:
Lám januárnak mindjárt vége!
Ha ma csillagok szállnak az égre,
Már igen hamar itt a tavasz,
Csak a február - március lehet még ravasz.
Ilcsi Mama „vitaminbomba” krémlevese.
Sütnivaló tököt kimagozás és feldarabolás után, süssük meg. Természetesen nagyobb mennyiségű tököt érdemes egy alkalommal sütni, mivel nagyon egészséges a sült tök fogyasztása. A krémleves úgy készül, hogy egy kisebb fej lila és vöröshagymát apró darabokra vágunk, kevés zsiradékon, vagy olajon megdinszteljük. Megszórjuk egy csapott kanálnyi liszttel (nem rántást készítünk), majd felengedjük annyi vízzel, hogy jól ellepje.
- Tegyünk bele 1-2 db, leveskockát, egy kevés darabokra vágott céklát
- 4 db közepes méretű krumplit (egészben.)
- ¼. zeller gumót.
- 2 db sárgarépát.
- Kevés fehérrépát.
- 1/4 karalábét.
- Pár db brokkoli rózsát, vagy karfolt, de lehet akár mindkettőt is, kevés kelkáposztát. Bármely más színes zöldségfélét is beletehetünk, mivel azok nagyon jót tesznek az egészségünknek. Ízlés szerint fűszerezzük: Só, bors, őrölt kömény, kevés reszelt gyömbér, őrölt fahéj. Őrölt szegfűszeg, zöldséges ételízesítő. Kevés ideig főzzük. Kivesszünk belőle 2 db főtt krumplit és félretesszük a leves betétkészítéshez. Ezután teszünk bele 10 dekányi sült tököt (héja nélkül). Turmixgépben pépesítjük. Sűrű masszát kapunk. Visszatesszük egy nagyobb lábasba és annyi vízzel öntjük fel, hogy kellemes krémleves állagú legyen. Gyorsan visszaforraljuk. Ezt követően még tovább ízesítjük: citromlével, egy-két kávéskanálnyi cukorral, kávétejszínnel, még ízlés szerinti sózással.
Levesbetét: A krumplit villával elnyomkodjuk, adunk hozzá 1 tojást, apróra vágott petrezselyem és zeller zöldet, ételízesítőt, sót, borsot, őrölt köményt, egy evőkanálnyi búzadarát, kevés lisztet. Dió nagyságú gombócokat formázunk. Sós vízben rövid idő alatt kifőzzük. II. betétként: pirított zsemleszelet darabokat is adhatunk hozzá. Tetejére szórt petrezselyem vagy zeller összedarabolt zöldjével tálaljuk.
Ízekben nagyon tartalmas, levest készíthetünk, ilyen módon. Levesbetéttel még dúsítani lehet, de anélkül is - akár még hidegen - is finom és tápláló folyadék, ital.
Farsang idején süthetünk hozzá szalagos fánkot. Jó étvágyat!
Február hó: Régi elnevezéssel Jégbontó és böjtelő havának is jelzik
Február másodikához kapcsolódik egy olyan monda, hogy ha ezen a napon süt a nap, a medve meglátja az árnyékát - visszahúzódik a barlangjába - és bizony még 40 napig is kitart a tél.
Február 3. Balázs napja: Ha ezen a napon eső esik, akkor nyáron számíthatunk sok-sok jégverésre.
Február 6. Dorottya napja:
Ha tél most még goromba,
Elűzi majd Dorottya,
Ezért illik Őt szeretni, mert elhozza az enyhe időt.
Február 8. Aranka napja:
A hold színe nagyon sárga.
Eső jön majd a világra.
Eláztatja földet, tanyát.
Lemossa a világ baját.
Február 14. Bálint napja: Angliából, Észak-Amerikától átvett Valentin, a szerelmesek napja.
Február 16. Julianna napja: Régi megfigyelések szerint ilyenkor általában esik a hó, mert Julianna megrázza a dunnáját.
Február 19. Zsuzsanna napja:
Zsuzsanna neves napja,
A tél havát felolvasztja,
A frissfüvet feltámasztja.
A pacsirtát dalra fakasztja.
E napon, ha a pacsirta megszólal, közeledik a tavasz. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.
Február 21. Eleonóra napja:
Farsang vége, böjt kezdete.
Hamuval szórd házad körbe.
Hamuval szórd, körbe-körbe.
Gond betegség elkerülje!
Február 24. Mátyás napja: Ezen a napon, ha hideg és jég van Mátyás, azt megolvasztja.
Ha viszont meleg van, Mátyás bátyám jeget csinál.
Ha ezen a napon eső esik, nyáron a jég a termést elveri.
Ehhez a naphoz társul Mátyás királyról szóló monda is. 1443. február 23-án született Kolozsváron. Édesanyja: Szilágyi Erzsébet. Édesapja: Hunyadi János.
Felesége: Kunigunda-Katalin
A Duna jegén választották" kiáltották" királlyá 1458. január. 24-én. Ekkor még nem töltötte be a tizenötödik életévét sem.
Az 1486-os évi törvénynek első paragrafusa szerint:
"Mátyás Istenkegyelméből: Magyarország, Csehország Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kun ország, és Bulgária, királya. Szilézia, és Luxemburg hercege, Morvaország, és Lurítza őrgrófja."
Mátyás már hat éve király, de István király koronája még nem érintette a fejét így Vitéz János (aki Hunyadi János barátja, illetve a kis Mátyás nevelője is volt) tárgyalásokat kezdeményezett Frigyes Német-római császárral. A nála jogtalanul őrzött korona visszaadására. Frigyes nagyon sok pénzért (80 ezer arany forintért) végre visszaadta a koronát. 1464. március 29-én a Székesfehérvári országgyűlésben) zajlott le a koronázás. Háromszor. kérdezte meg a nádor az összegyűltektől "Akarjátok-e királyotoknak Mátyást?" Az országgyűlés résztvevői háromszor kiáltották: "Akarjuk".
Majd az agg Szécsi Dénes érsek teszi a koronát Hunyadi Mátyás fejére.
Mi volt a titka Mátyás népszerűségének?
(1458-1490) összesen 32 évig tartó uralkodása idején: Bekövetkezett haláláig erős birodalmat hozott létre, s kora jelentős reneszánsz hatalmává fejlesztette országát. A köznemességet fölemelte, támogatta a polgárosodást, az ipart, a kereskedelmet, a művészeteket, jó pénzt veretett, és keménykezű uralkodó volt. Ez volt a legnagyobb titka a jégen választott „Jégtörő Mátyásnak."
Azt mondhatjuk, hogy Mátyás életében szinte minden fontos dolog, a téli és a tavaszi időszakban esett meg vele: Februárban született. Januárban választották királlyá. Márciusban koronázták meg. 1490. április hó 6-án halt meg Bécsben 47 évesen. A népmondás szerint: Meghalt Mátyás a király, oda az igazság".
Február 28. Elemér napja:
Fagyos este, fázós reggel,
Csudába a nagy hideggel.
Süssön fel nap, keljen fel dús melengető szél,
Fújja el gyorsan a sok fagyos téli napokat.
Március hónap: Ezt a hónapot népi elnevezéssel: Tavaszelőnek és „Böjtmás havának” is nevezték.
Március 8. Nők napja:
Az ENSZ 1977-ben ismerte el március 8.-ának a Nemzetközi Nőnapot. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először.
Március 10. Ildikó napja: Időjárás mutató nap. A népi parasztkalendárium negyvenes napjai az időjárás meghatározásban fontos szerepet játszó napok, melyeket követő negyven nap időjárásáról adtak felvilágosítást. A földművesek és pásztorok, megfigyelései alapján- e nap 40 napos időjósló nap-. Különösen igaz ez, ha ezen a napon hideg, fagy okoz gondot, mert akkor még 40 napig várhatjuk a zord időt.
Március 12. Gergely napja: Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon hó esik: "Megrázza szakállát Gergely később is".
Március 14. Matild napja: Húsvét előtt, ha sok a harmat, Húsvét után fagy zörget majd.
Ekkor bizony hó is eshet, ami nem tesz jót majd a vetésnek.
Március 15. Nemzeti ünnepünk.
Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először március l5-ét, mely jelképpé vált. Nemzetünk szabadság szeretetét, szabadságutáni vágyát fejezi ki. Hosszú évekig nem volt munkaszüneti nap. A magyar Országgyűlés 1991-es határozatában egyértelműen leszögezte, hogy március 15-én az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern Parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti Ünnepe.
Március 18-19. és 21. Sándor-József és Benedek „zsákban hoznak meleget.” Március 19-e is 40-es időjósló nap: Március 21. Ez a nap a tavaszi napéjegyenlőség ideje, azt jelenti, hogy ilyenkor pontosan egyforma hosszúságú a nappal és az éjszaka.
Március 25. Irén napja: Szintén 40 napos előre jósló időnek számít. Ugyan is, ha ezen a napon rossz az idő, akkor rossz tavasz várható.
Április 1. A régiek a naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepelték a természet megújulását, újjáéledését. Ma napság ezt a napot „komolytalan újévnek tartják”, ezért néha be is ugratják egymást az emberek.
Április. 5. Vince napján: Amennyiben megcsordul, a jégcsap az eresz alatt a tavasz már végérvényesen itt van.
Április 11. A költészet napja: 1964 óta József Attila születés napjára emlékezve ünnepeljük meg a költészet napját.
Április 22. a Föld napja: 1972-ben indult el az Egyesült Államokból a környezetvédelmet szolgáló akció nap megünneplése. Magyarországon csak 1990-től emlékeznek meg a Föld napjáról.
Április 24-25. Húsvét napjának a megünneplését a 325-ben tartott niceai zsinat döntötte el. Olyképpen, hogy a március 21-i tavaszi nap egyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnapi napon legyen.
Április 28. E nap 40 nap időjárására mutató nap: Amilyen idő van ezen a napon 40 napon át
- ha nem minden napon is, de – visszaköszön az időjárásban.
Május hónap:
Május 3. Tímea napja: Van-e varázslatosabb manapság a világon, mint egy szép fiatal anya, akinek egészséges gyermek ül a karján. /Iván Turgenyev/
Május 25. Orbán napja: A néphagyomány e-napot is a fagyosszentek napjának tartja. Általában ez az időszak hideg időket hoz. Ehhez a naphoz kapcsolódik a szőlősgazdák megfigyelései is, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor a szüret ideje is esős lehet.
Május 29. Gyermeknap
Május 31. Petronella napja: E napnak derűje a mák vetést neveli. A bőven virágzó mák azt is jelzi, hogy télen a jól meghízott mangalica zsírjából sem lesz hiány.
Június hónap:
Június 8. Közismert Medárd - időjósló nap. Ha ekkor esik, az eső 40 napig többször kell elővenni az ernyőt.
Június 15. Jolán-Vida napja: A régi öregek úgy tartották, hogy ezzel a nappal fordul meg az időjárás.
Június 29-30. Péter-Pál napja: Magyar nyelvterületen ehhez a naphoz kapcsolták az aratás megkezdésének napját.
Július hónap: E hónap a nevét a naptárújító császárról Julius Caesarról kapta.
Népi megfigyelés szerint, - az év összes hónapjai közül – ebben hónapban
van a legtöbb égi háború. Többször tör ki - fákat kicsavaró - viharos szél,
amelyet sokszor jégeső is kísér.
Július 2. Ottó napja: Hat héten át többször lesz csapadék, ha e napon eső esik.
Július 22. Mária-Magdolna napja: Időjárást jósló hiedelem is kapcsolódik ehhez a naphoz. A régiek úgy tartották, hogy ezen a napon valahol, esik eső, ez azért van, mert bűnbánó
Mária-Magdolna néha el pityeredig, mert siratja a bűneit.
Augusztus hónap: Augusztust a nyárutó havának is nevezik.
Augusztus 1. Boglárka napja:
Ez a nap, ha nem hoz esőt sehol kis hazánkban, akkor bizony árvizekre kell számítani nem csak nálunk, hanem a környező országokban is.
Augusztus 7. Ibolya napja: A megfigyelések szerint ezen a napon sok dörgés-villámlás kíséri a hirtelen jött fekete fellegeket, amelyből sokhelyütt jégeső is kialakulhat.
Augusztus 10. Lőrinc napja: lassan beköszöntő őszre utaló nap. A dinnye szüret végét is jelzi ez a nap.
Augusztus 20. Hazánkban az új kenyér ünnepe.
Augusztus 24. Bertalan napja: Ez a nap az elkövetkező őszt is megmutatja.
Szeptember hónap.
Szeptember.
Kikericsek virítanak, kékek, és lilák.
Álmos szemed olyan, mint itt ez a virág.
Mint szirmuk fodra, kéklő s kék, akár ez ősz itt.
S, szemedtől életem, lassan megmérgeződik.
/Radnóti Miklós fordítása/
Szeptember 5. Viktor napja: Ezen a napon, ha szépen süt a nap, hosszú és kellemes lesz a hónap utolsó hátralévő harmada.
Szeptember 12. Mária napja: A Mária keresztnév manapság is igen kedvelt. Fecskehajtó kisasszonynak is nevezik, mert ekkortájt már a fecskék melegebb éghajlatra repülnek.
Szeptember 21. Máté napja: Máté, ha tiszta szép időt hoz, lesz is a pincékben sok évre való bor. „Adjon az Isten, füvet, fát.
Tele pincét, s kamrát.
Sok örömöt a házakban.
Boldogságot a családokba.” /népköltés/
Szeptember 29. Mihály napja: Mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet ígér.
Október hónap:
Október hónap: (innen kell megnézni, hogy miket hoznak le a regulába.)
Október 6. az Aradi Vértanúk emléknapja:
<Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiája alapján:>
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen- Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
Október 15. Teréz napja: Hazánkban ezt követően szokott beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. Hűvösebb éjjeleket szép napos kellemes meleg napok követik, így ezek a napok alkalmasak a szüretre.
Október 21. Orsolya napja: A régi öregek úgy tartották, hogy ha ezen a napon szép őszies az idő, akkor karácsony után jön meg az igazi nagy havazás ideje.
Ősz (Stignor István verse)
Minden arany már a napsugár is, mely ontotta kincsét egész nyáron át.
Nézd a sok lomb, levél fáradtan hintázik az őszi széltől, lehull, pihenni vágy…
Piros bogyók csüngenek, a csontváz ágon társuk a lomb alig takarja már őket.
Várják a sorsuk, s egyszeles nappalon lehullva a földre, adnak egy új életet.
Arany tutajként sodródik a vízen, hajtva széltől egy árva falevél, táplálta anyját rövid kis életében, most letette sorsát, tovább már nem remél.
Szép most az Ősz. Akár ha köddel érkezik egy hűvös hajnalon, s míg fázósan bújunk össze
A csípős esőben a Föld készül, mereng az új tavaszon.
November hónap: Novemberben a természet már szinte halott. Már nem ősz, még nem is tél.
Nyirkos, esős, ködös napok váltogatják egymást.
November 2-án ősidők óta a halottak ünnepe van.
Krizantémok, őszirózsák sokaságával, az emlékezet mécsesei lobogásának fényénél.
Kegyeletteljesen emlékezzünk, elhunyt szeretteinkre!
„Nem múlnak ők el, kik szívűnkben élnek.
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, még…” (Juhász Gyula)
November 11. Márton napja: Ha Márton fehérlovon jön, enyhe lesz a tél, ha viszont ekkor hó nem esik kemény tél várható. „Ha lúd Mártonkor a jégen áll, karácsonykor a sárban botorkál."
November 25. Katalin napja: Katalin napi időjárás rámutató napja a januárnak is.
Katalin napi rigmus:"Ha Katalin kopog, karácsony locsog." Ha viszont locsog, akkor karácsony kopog.
December hónap:
December 6. Miklós napja: Mikulás nap. Másnépek, kultúrájában TÉLAPÓ.
Ajándékokat osztogattak, a fehér szakállú idős bácsikák. Így van ez manapság is.
December 13. Luca napja: December 13-24-ig tartó napok időjárás megfigyelései jelzést mutatnak a következő év 12 hónapjának várható időjárására.
December 21. Tamás napja:
Ekkor van az esztendő legrövidebb napja. A téli napforduló csillagászati időpontja.
December 24-25. Karácsony napja: a téli napforduló ősi ünnepe. E napon áll meg a nappalok rövidülése s ezt követően újra hosszabbodnak a nappalok. A 25-i nap jelenti a világosság győzelmét a sötétség felett.
KARÁCSONY (Ditka Ákos verse)
Karácsony, béke szeretet.
Beszéltek róla emberek,
Várjátok, vágyó álmotok
S nincs itthon, Soha nálatok.
Elillant drága képzelet:
Gyermekkorodból jön veled.
Aranydiós szent mesefa, anyád terített asztala.
Karácsony, béke, Betlehem…
Elég a gyertya hirtelen.
Elég a karcsú mesefán,
S mi marad holnap ezután?
Marad a gond, bűn, gyűlölet!
Pedig higgyétek el emberek,
Ez az egyetlen értelem,
Amelynek titka végtelen.
Ez az egyetlen igaz út,
Melyen mindenki haza jut.
Mely földre hozza, az eget:
A Szeretet, a Szeretet.”
December 31. Szilveszter napja: Az év legvidámabb éjszakája. A szilveszteri és újévi szokások és hiedelmek célja az, hogy biztosítsa a következő esztendőre a bőséget.
Jó egészséget, és főleg szerencsés, boldog Újévet kíván szeretettel: Ilcsi Mama
Budapest, 2011. január 5.
Írta: Ilcsi Mama, 2011. március 13. 10:08
Fórumozz a témáról: Ilcsi Mama 2011. évi időjárási regulák fórum (eddig 6 hozzászólás)