Húsvétra készítjük a lelkünk... (beszélgetés)
Végigolvastam a hozzászólásokat és nagyon örülök, hogy nem vagyok egyedül. Számomra a lemondás, a böjt,
nem azt jelenti, hogy nem eszem húst, mert nem ilyen beállítottságú vagyok. Én a szelet húsomat odaadom egy picike süteményért, Akkor a húsról kell lemondanom? Nem! A sütikéről, a finom kekszecskéről a délutáni teához. Ez részemről csak egy kicsike áldozat. Én ezt bárki előtt merem vállalni, akkor is,
ha én már azon az úton járok, ami ODA vezet.
De ha így haladok, az igazi lemondás részemre az lesz, hogy nem nézek a hoxára.
Fésűs Éva
A lényeg
A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.
keressük legalább pici időre a szépet és a jót mégha nehéz is vagy nem is hálás feladat...
A vallás nem a böjtről szól, a böjt nem a vallásról.
Mértékletesség, lemondás, önmegtartóztatás, irgalmasság... hiányzik sok ember szótárából.
Jajj, de jó, hogy van ilyen téma is! :)
Örülök nagyon. Természetesen én is tartom a pénteki bűnbánati napokat, és készülök lélekben a Húsvétra. Idén végre újra elmegyek lelkigyakorlatra. Nagyon várom már! Ajánlom mindenkinek, aki teheti, nagyon jól feltölt.
Ha valaki azt mondja, hogy ő most léböjtöt, gyümölcsnapot tart, egészségesebben vagy éppen kevesebbet, energiamentesen, stb. étkezik, akkor megveregetik a vállát... Ha azt mondom, én most tudatosan böjtölök, hogy önként, szeretetből, együttérzésből lemondok jó dolgokról (legyen az tv, édesség, csokoládé, stb.), akkor úgy néznek rám, mint valami csodabogárra.
Pedig a nagyböjt erről szól: az önkéntes lemondásról, a szenvedővel való együttérzésről.
És nem azért "böjtölünk", mert karcsúbbak akarunk lenni...
Misére is elmegyek,amikor csak tehetem,ha nem tudok a rádióban hallgatom.A templom takarításban és szépítésben is részt veszek húsvét előtt,sőt mindig amikor csak tehetem.Jó érzés uralkodni a vágyaink felett,ezt csak az tudja aki valamiféle lemondást tud vállalni,és végigcsinálni.
A lelkünket pedig minden nap készíteni kellene,úgy kéne élnünk,nem csak a böjti időszakban.Mindnyájunknak.
hát ezt is ki így ki úgy...gondolom...
mert nem csak a lakásnak kertnek kellene tisztának lennie ...