Hozzátok is csak akkor kedvesek az emberek, ha kell valami nekik tőletek? (beszélgetés)

"Valami baj csak lehet velem amiről nem tudok illetve nem tűnik fel nekem."

Kérj visszajelzéseket, mint ahogy itt is, majd nézz magadba és vizsgáld meg őket (töviről-hegyire)!

Szomorúan hangzik, de inkább magadba keresd elsősorban a hibát, ne másokban!

Ez mindig egy jobb kiindulópont!

Ha nem találsz, akkor jönnek mások!

De FULL őszintén, minden kellemetlenségével együtt!

"De ha utálnak akkor nem kedvesek, nem?"

Nem biztos! Lehet hogy "oltári kedvesek", aztán szépen kicsinálnak a hátad mögött a főnöknél vagy akárkinél... Van ilyen is!

"Hozzátok is csak akkor kedvesek az emberek, ha kell valami nekik tőletek?"

Ez a kiindulópontod! Így közelíted meg és ettől már halálra van ítélve az egész! Igen, a kapcsolat a kölcsönösségről szól! Mindenkinek kell valami, de ez tök természetes! Ettől még lehetsz fontos a másiknak, nem kell rögtön cserekereskedelemre ledegradálni a kapcsolatokat! Ha egyensúlyban vannak az igények, az adás-kapás, akkor egy normális kapcsolatról beszélhetünk! Ha úgy vesszük, te is kapni akarsz vizet, levegőt, figyelmet... hát miféle "önző" dolog ez! Akkor a levegő is felhánytorgathatná, hogy te folyton csak kapni akarsz tőle éltető erőt! Mégis fontosak vagytok egymás számára, mert egyikőtöknek se lenne létjogosultsága a másik nélkül!

"Nem tartanak egyenrangúnak? Lúzernek tartanak?"

- Lehetséges! Vagy te nem tartod őket egyenrangúnak magaddal! (Attól még hogy más vagy, szóba állhatsz emberekkel, megtalálhatod a közös pontokat!)

"A külsőd nem megfelelő?"

- Erre kicsi az esély! Ahhoz nagyon gonosznak kell lenni, hogy a külsődért pécézzen ki valaki!

"Túl gátlásos, introvertált vagy?"

- Lehetséges hogy nem vagy kapcsolatorientált és akkor téged is elraknak a hetedik sarokba!

("Jól van az OTT!")

"Nem vagy népszerű, nagyhangú?"

- Nem kell nagyhangúnak lenni, népszerű meg azért nem vagy, mert nem keresed a kapcsolatot másokkal. Lehet hogy te vagy túl előítéletes és ezt megérzik!

"Melyek az okai?"

- Ezek például! Bőven elég, nem?

Vélemény: Én azt mondom, hogy kell egy jó adag előítélet az emberek felé és kapcsolódás deficitben kell szenvedned ahhoz, hogy ilyen "sikereket" érj el! (gyűjtőnevén: "antiszociális")

Helyesen úgy lenne, hogy: Veletek is csak akkor....?

Nem, én akikkel szóba állok, azok kedvesek velem. Nem, nem csöpög a nyáluk, nem álszenteskednek, nem gügyögnek velem, hanem normálisan beszélnek velem, ahogy én is velük, akkor is, ha épp nem akarnak valamit.

Valami nagy gond lehet veled, ha veled csupa ilyen történik...

Na akkor nem csodálkozom ezen az egészen, mert én is ilyen voltam/vagyok, és én is hasonló eseteket éltem át, mint te.

Pedig amíg ilyen alakokkal vagy körülvéve, addig nem fog változni ez a helyzet. Muszáj szelektálni, különben a fejedre nőnek, lehúznak az ő szintjükre, és sosem fognak megbecsülni téged.

Akkor nekem viszont mindenhonnan el kellett volna jönnöm. :)

Amúgy ja, én is más vagyok szerintem. Becsületesen és lelkiismeretesen igyekszem elvégezni a munkám. Szerintem ez sokakat zavarhat mert kényszerítve érzik magukat arra, hogy ők is kövessék azt a standardot.

Ja és én sem klikkesedem, nem bájolgok, nyalok senkinek. Távolságot megtartom és csak nagyon kevés embert engedek közel. A bizalmat szerintem ki kell érdemelni.

Sajnos pedig vannak ilyen emberek, akikről csak így lehet beszélni, mert annyira aljasak, számítók, szemetek másokkal, hogy pfff... :/

De akkor ezek szerint te szerencsére még nem találkoztál ilyenekkel eddig, mondjuk addig örülj, mert tuti, hogy hamar megváltozna a véleményed utána ezen a téren. :/

Hozzám mindenki kedves.

Pedig semmit nem akarnak tőlem.

Mi a titkom?

Nem vagyok tahó paraszt viszont szigorú!

"Most komolyan egyesek miért kapnak életet?"

Ez a mondatod vérlázító! Mégis mit gondolsz magadról? Ki vagy te, hogy ilyen kijelentéseket engedsz meg magadnak?

Az, hogy elvégeztél egy fősulit még nem jelent semmit. Érted? Semmit. Az élet iskolájában viszont megbuktál.

Kezd már nagyon unalmas lenni a mindennapos siránkozásod!

És még valami: hozzám nem csak akkor kedvesek az emberek, ha kell nekik valami. Van néhány barátom, ismerősöm, szomszédom akik egyáltalán nem ilyenek. Magadban keresd a hibát, ha hozzád csak olyankor kedvesek az emberek, amikor kell nekik valami.

Én is jártam így sokszor korábban. Többen is kinéztek maguk közül, vagy mert lassabb, alaposabb voltam valamiben, mint a többi, vagy másképp gondolkodtam bizonyos dolgokról, mint ők, vagy pedig azért, mert nem álltam be mindig a sorba, mint a többiek, vagy egyszerűen csak valamiért nem voltam szimpatikus a számukra.

Én úgy oldottam meg ezeket a helyzeteket, hogy eljöttem az ilyen helyekről egy idő után mindig.

Igen? Akkor írd le nekem azt a gerendát, amit nem veszek észre légyszíves!

És nem elég annyi, hogy gerenda

Igen, ezen én is sokat gondolkodok, hogy miért tartanánk valakit alacsonyabb rendűnek és diszkriminálni emiatt.

Elég állati viselkedés. De úgy néz ki az evolúció sem egy összehangolt dolog.

A legnagyobb baj továbbra is pofon egyszerű!

Másban a szálkát is keresed, magadéban a gerendát sem látod.

Ennyi!

Lehet csak az a baj veled, hogy más vagy mint ők, és kinéznek maguk közül, nem tartanak egyenrangú félnek szinte semmilyen téren sem. Ha befolyásolható, és/vagy eléggé más vagy, mint ők, akkor ki is használnak, ill. borsot törnek az orrod alá sajnos. Szerintem ne állj szóba ilyen emberekkel, csak lehetőleg olyanokkal, amilyen te vagy.

Bár mondjuk én is el szoktam gondolkodni azon, hogy egyes emberek hogy mernek egyáltalán élni ilyen felfogással és viselkedéseel, ami nekik van?! :/

Sajnos nem csak kollégák. Anno suliban és fősuliban is ez volt.

Meg a “barátaim” is feltűnően ilyenek, máskor meg kritizálnak, kötekednek.

Valami baj csak lehet velem amiről nem tudok illetve nem tűnik fel nekem.

Igen de valamilyen szinten nem árt ha az ember tudja, ha azt gondolják róla, hogy gyenge, idióta vagy naiv.

Nem árt ha úgy ismerik mint aki kemény mert akkor nem is próbálják meg kihasználni.