Hová tűntek a Vackorkáim? (beszélgetés)

Sziasztok!

Akkor te tényleg jó anya vagy. Megható a cikk, egy anyának így kellene csinálni!

A rokonságomban is van egy anyuka, aki számára a gyerek a teher, kislánya 4-éves nagyon aranyos, kedves, értelmes. Anyuka??? Mindig bulizni jár, barátnőkkel tekereg a faluban. Mindenki megszólja, kislánya csak háttérben marad.

Szia!

Tetszik amit irtál.Tudod ha a szüleim közelébe vagyok én is kisgyereknek érzem magam.Főleg most volt egy kisebb műtétem és eljöttek a szüleim pár napra/ 350 km-re laknak tőlünk/ és annyira jó érzés volt,hogy a reggelimet megcsinálta és este jó éjszakát kívántunk egymásnak,mint régen.Pedig már nem vagyok gyerek,de nekik mindig az ő kicsi babájuk leszek.

Nagyon tetszik a nevelési módszered. Nekem szinte sohasem meséltek, mert szegény szüleim annyit dolgoztak/dolgoznak, hogy mindig én voltam az első az oviban, és az utolsó is. Bár tény, hogy sokra vitték anyagilag (a nulláról indulva most nincsenek folyamatos anyagi gondjaink), már nincsenek jókedvű párnacsaták délután, nincs közös vacsora, mert annyira összevissza dolgozunk, hogy soha nincs együtt a család. Remélem én képes leszek majd anyaként ezekből tanulva figyelmesebb lenni..

Nagyon jólesett, hogy van, aki ezekre a látszólag apróságnak tűnő dolgokra emlékeztet.

Köszönöm.

Mindenkinek köszönöm a szép sorokat. Nem is gondoltam, hogy ennyien fogják egyáltalán elolvasni az írásom.

További szép napot mindenkinek!

Üdv.: Fenife

Hány évesek a gyerkőceid?

Mert ha jön a tinikor, akkor nagyon "megbolondulnak" a gyerekek, de utána úgy is kinövik:)

Amúgy nekem is nagyon sokáig meséltek a szüleim, és nagyon szerettem hallgatni, klassz dolog, hogy így neveled a gyerekeid:)

Szép történet.

A miénk is így kezdődött....sok-sok mese,vers,ének,kirándulás a patakparton...és nem az óvoda nevelte fel őket,csak délig jártak oda,aztán az enyémek voltak ujra.Emlékszem MILNE Micimackóját,mint kötelező olvasmányt "esti meseként"olvastam fel nekik,és így járt a "Két Lotti"is.Mindenki kérdezte:miért kell ekkora gyerekeknek mese?(elsős-másodikos)Miért ne kéne?

-És miért kell tartalmatlan TV?kérdeztem én...

Aztán megérkezett a tinikor a maga nehézségeivel...találtam munkahelyet is,ahol több időt töltünk mint "kéne"és véget ért a mi mesénk,már nem volt igény,nem maradt "idő".Lehet kifogásokat keresni,és találni.

Óvódában dolgozom,de a mi 29 fős csoportunkból jó ha 5 gyereknek mesélnek otthon,és sokan 8óránál is többet vannnak oviban.

A Mi történetünknek nincs szép vége...

én a magam részéről szívesen mesélnék még,de már nincs kinek....

Nagyon szép történet, sokkal több ilyen anya kellene mint Te.

Tudom sok van, de sokkal több kellene.

Nagyon megható a cikked, gombóc lett a torkomban. Az én kisfiam még csak 8 hónapos, de minden nap egy csoda, hogy magamhoz ölelhetem és előre félek, hogy meddig lesz ez így . Remélem nagyon sokáig.

Ezt kívánom mindenkinek. Mert ez az igazi csoda az életben.

elsírjuk magunkat, mert előbújik a hétköznapi munkában, rohanásban, anyagi javak keresésében félretett lelkiismeretünk!

mert igen, ez AZ, amit a gyerekeink értékelni tudnak most is, és fognak majd húsz év múlva is, és nem az, hogy ragyog a lakás!!!

Nagyon jó cikk...ahogy olvastam,ki pottyant a könnyem....mintha magunkat olvastam volna....csak nekünk nem volt"Vackor"-unk....pedig jó lett volna:).....De idővel rendeződtek a dolgok:)....két értelmes,jó,gyermekem lett:)...Már nagyok!

Az idáig napiszinten ölték egymást két gyerekből, igazi testvér lett:).....bár a rumli a szobákban,beleszáradt cukor a kakaós bögrébe jól eldugva a polcon....az sajna megmaradt:)....De boldog vagyok....ők az én gyermekeim:)

Tényleg nagyon megható volt a cikk:) Gratulálok!

Jó volt végigolvasni:)

REmélem még sokáig mesélsz majd a gyerkőcöknek:)