Hogyan mutatkozzunk be egy kisgyereknek? (beszélgetés)

:-D Ne hülyéskedj... :)

De tényleg, egy 8 éves kislány már nem kisgyerek. Gügyögni semekkora gyereknek sem kell, de egy 8 éves már elég furán is nézne rád.

Szia!

Több mint egy év után még nem mutatott be a gyerekének? Miért nem? Nekem ez egy kicsit furcsa!

Én a párommal több mint fél éve vagyok együtt. Neki egy 10 éves lánya van, akinek kb. 3 vagy 4 hónap után mutatott be, már nem emlékszem.

Megértem az érzéseidet, mert én is ugyan ezeket éreztem, és nagyon izgultam, hogy mi lesz... Aztán amikor oda kerültem már minden ment magától. Izgult a kislány is, és az elején láttam, hogy kicsit tart tőlem, úgymond megfigyelt. Én kedves és nyitott voltam vele, de nem nyomultam egyáltalán, feltettem pár kérdést, és egyből lazán ment minden. Azóta már nagyon jó a viszony, nagyon megszerettem, és ő is engem! Most voltunk egy hétig nyaralni is, közösen, és nagyon jól telt, együtt színezünk, olvasunk, mesézünk akár apa nélkül is jól érzi magát velem.

Persze biztosan minden gyerek más és más, de ahogyan előttem is írták, a lényeg, hogy a gyerek érzi, ha szeretettel közelítesz felé.

Ne izgulj!

Lazán kedvesen mond meg a neved.

Én csak simán "Szia, én vagyok a Kati" -azaz csak a nevemmel mutatkoznék be, nem kell előre alakítani semmit. A kislány úgyis tudja, hogy Te vagy az, aki az édesapjával van. Nem kisgyerek már 8 évesen!

A többi majd kialakul a beszélgetések során. Ha kicsit még tartózkodó, ne erőltesd rá magad.

Nem fog zavarba ejtő kérdéseket feltenni Neked, amit pedig mégis megkérdez, arra válaszolj. (Pl. te az apukámmal alszol? Igen. De csak így röviden, mert másra nem kíváncsi úgysem.

Ne izgulj, bár ha izgulsz, akkor azt mondd meg neki! ("Úgy izgulok, hogy rosszat mondok neked. Ugye szólsz, ha hülyeséget mondok?")

A gyerek csak annyiban különbözik egy felnőttől, hogy kisebb, fiatalabb és tapasztalatlanabb. Kicsi, de nem hülye ;)

Ne taktikázz, ne tréningezz rajta, mert átlát rajtad, mint az üvegen. Nincs szükség rá, hogy elmondd, az apja barátnője vagy, pontosan tudja.

Légy természetes, ne rohand le, hagyd, hogy ő közeledjen. De legfontosabb, hogy őszinte légy vele, még ha kínosan érzed is magad.

Ha nem akarsz az anyja lenni és nem akarod nevelni, nem fogja felhívni a figyelmedet arra, hogy nem vagy az anyja.

Szia! Juli vagyok, már sokat hallottam rólad, örülök, hogy találkoztunk. (a név behelyettesíthető)

Aztán a többi jön magától. Milyen kényes kérdések?

A nem vagyok az anyukám szövegre az a válasz, hogy tényleg nem. Viszont lehetünk barátok.

Sziasztok!

A kérdésem lehet,nem túl bonyolult,de én mégis elég kínosnak érzem.Kapcsolatom több,mint 1 éve tart,ahol a páromnak már van egy 8 éves kislánya az előző házasságából,akivel közös megegyezésünk alapján még nem találkoztam.Korainak tartottuk,de mostmár kezdem úgy érezni,hogy nem halogatható tovább,mert a kislány nagyon sokat kérdezősködik rólam,és lassan én is szívesen megismerném.Arról viszont fogalmam sincs,hogy mit modnhatnék neki.Mégsem intézhetem el annyival,hogy "Szia,én vagyok apukád új barátnője,örülök,hogy végre megismerhetlek!"...Abban is biztos vagyok,hogy lesznek kérdései,amik nekem eléggé kínosak lehetnek,és különben is szeretném,ha kedvelne és sokat lehetne nálunk és elvihetnénk végre ketten is valahová,nem csak az állandó forgatókönyv lenne,hogy apuka munka után hazajön és este 6ig nem látom,mert a kislányra vigyáz.Sokkal jobb lenne nekem is,ha végre csinálnánk közös programokat.Arra is kíváncsi lennék,hogy ezt mások hogy kezelték,hogyan mutatkoztak be a párjuk gyermekének.Nem volt-e kezdeti utálat,hogy "Te nem vagy az anyukám." illetve hasonló kijelentések.

Előre is köszönöm a válaszokat!