Hogyan kezeled a kényes kérdéseket, helyzeteket? (beszélgetés)

Ha lehet, elkerülöm.

Ha nem lehet, akkor elsunnyogok szép óvatosan...

Nekem is lenne egy kényes kérdésem:I

Lányom az egyik barátnőét túlzott imádattal ölelgeti (6 évesek). Nálunk - én és a férjem közt - pont az ellenkezője van.

Egyik sem kellemes, de az előző duplán kellemetlen!

Sajnos nagyon makacs és már sokféle képp próbáltam visszafogni:(

Minden tippet előre is köszönök a megoldáshoz.

Hát, én lehet egy kicsit konzervatív vagyok.

Nálunk, ha gyermek lesz, nem fogja látni apa szőrmés kukiját (bár nem szőrmés. He-he), se anya hunciját. :-)))

De azt megfogadtam, hogy időben mindent megbeszélek vele, a szexről, ha lány lesz a menstruációról. Ugyanis nekem anyukám semmit nem mondott el - ő úgy gondolkodik, hogy erről nem illik beszélni -, és ezért mindent a suliból, és a barátnőimtől tudtam meg! Pl. azt hittem amikor osztályfőnöki órán a mensiről volt szó, hogy ez csak egy évben egyszer fordul elő. Na, amikor megtudtam, hogy ez havi! Húúú... :-)))

Amúgy meg szerintem őszintén kell mindig beszélni a gyermekkel.

Anya, neked is olyan a huncid, mint a kishúgomé? És miért szőrmés apa kukija? És miért fogta meg a bácsi a néni cickóját a tv-ben?

Hasonló helyzetek? Reakció?