Hogy éled meg, hogy a baba mellett nincs magadra időd? Én teljesen ki vagyok fáradva, semmire nincs erőm! (beszélgetés)

Igen, egyetértek.

Nekem a hiszti kezelésére mindig az vált be, ha megelőztem. Ergo ha már láttam hogy ebből az lesz akkor tereltem. Intenzíven.

Ha mégsem jött be, akkor mindig próbáltam a legmegértőbb énemet elővenni, mégha mérges is voltam rá. Odafigyeltem rá, a szemébe néztem és kérdezgettem, hogy mi a baja. Mert az igazi hisztinél már fogalma sincs, hogy mi a problémája csak belesodródik és ha erre a szülő agresszívoskodik csak rosszabbat hoz ki a gyerekből. Legalább is nekem ez a tapasztalatom.

Nekem inkább korszakaim voltak mikor nem bírtam velük. De aztán lecsengtek, olyan nincs hogy mindhárom gyermekemmel egyformán jól birok. Valamikor a naggyal van több konfliktusom, aztán a középső hoz ki többet a sodromból, mikor aztán mindkettővel jól birok, akkor a kicsi nyűgösebb.

Szóval lehet, hogy valaki a dackorszakot, ami pár hónap alatt lecseng nehezen viseli és sokszor nem jól oldja meg, de azért korai lenne azt állítani, hogy nagy korában is u.így lesz... Változunk mi is és amit az első gyereknél még nagyon nehezen kezelünk a másodiknál, harmadiknál már fel sem vesszük. Legalább is én nem.

Nekem 10, 6 és 1 évesek. És azt figyeltem meg, hogy egyre hamarabb jött el a dackorszak és a hisztik. A legkisebb 15 hónapos, de már most olyan akarata van, mint a fene. Megfeszíti magát és szabály szerűen hisztizik. Még könnyű elterelni a figyelmét, de később...

Most hallottam, hogy az okos gyerekek hamar kezdik a dacoskodást. Lehet akkor a legkisebbem zseni lesz...:)

Jézusom....

A saját tehetetlenséged ne rám irányítsd.

A véleményem ugyan az,és az is marad,pláne az ilyen anyákról mint te.

nekem a nagy 3 és fél a kicsi másfél éves

amikor a nagy született még anyukámékkal éltünk, de nehéz időszak volt, egy hajszál választott el a szülés utáni depressziótól. Pedig a háztartásra akkor sok gondom nem volt, csak magunk körül rendet tartani. Úgyhogy meg tudom érteni a foórumindítót aki sajnos közben eltünt, lehet azért mert többen leoltották, hogy márpedig ragygni kell a lakásnak. A másodiknál már külön éltünk, a nagy akkor volt 23 hónapos mégis már sokkal jobban vettem az akadályt és könnyebb volt másodszor kettővel mint először eggyel. A legstrapásabb idő szerintem egy gyerekkel a 6-12 hónapos kör közötti idő amikor megkezdődik a hozzátáplálás és a mozgásfejlődés felgyorsul. A legnehezebb pedig a hisztit és dacot megfelelően kezelni (eddigi tapasztalatom szerint). Ennek ellenére az elmúlt 3 és fél évben nyilvános műsorból 1-2 akadt csupán az sem volt vészes és a kevésbé meggyőzhető kisfiamnál. A háztartás én is úgy igyekszem megoldani, hogy bevonom őket a tennivalóba illetve alvásidőben. Igyekszem egy elvárható rendet fenntartani, de nagyobbra lenne igényem viszont többre nem futja az energiámból. :-( Magamra is kevesebb időt és pénzt fordítok mint szeretném, de most nem is a műköröm a lényeg :-) (pedig imádtam), hajamat magam festem, kozmetikusnál régen voltam, de szerencsére nem problémás a bőröm. Ha visszatérek a munkás hétköznapokba majd bepótolom, de ez nem azt jelenti, hogy rosszallom ha másnak mindezekre igénye van. Pont ellenkezőleg.

Bocsi a regényért, de kicsit eltértünk az alaptémától és visszakanyarodtam, leírtam ami ezzel kapcsolatban eszembe jutott.

Nálam maholnap 20 hónapos. (Hisztinél a figyelem elterelés is be szokott válni...vásárlásnál a kezébe adom a cuccot és ő teszi a kosárba, futószalagra...) Lassan kialakulnak a stratégiák.

A legnagyobb hiszti akkor van, mikor kintről be kell jönni. Imád a kertben lenni.

Ritkán viszem be a boltba a gyerekeket, de akkor előtte szólok nekik, hogy vehetnek valami apróságot maguknak a zsebpénzükből.

Ha én küldöm el őket kenyérért, akkor pedig 200 Ft-al többet adok, hogy vegyenek rajta valamit.

Nem is volt még gond belőle.

5 hónapos (nem elírás, 5, az az öt hónapos).

Még a nemet sem érti, max a csúnyán nézést

Érdekes a dolog amit írsz. Kapásból ezzel vagdalkoztál a legelején is, miközben maga a fórum indítója a saját nehézségeiről ír a KICSI gyerekével. Hogy kimerül, nincs ideje, stb. Szó sem volt a nevelésről, hisz a gyerek nincs abban a korban.

Valamit biztos hogy kompenzálsz. Talán azt hogy a nagyobbik gyerek hozzád sem szól vagy esetleg jön a baba ott. Valami bibi tuti van, különben nem jönnél a fiatal anyukák után köpködni.