Hisztek abban, hogy a rossz kívánság visszaszáll arra aki kívánja? (beszélgetés)
Nem, de azért biztos ami biztos, nem kívánok rosszat senkinek.
Annak amúgy is mi értelme? Csak magamat mérgezném vele.
:))
Minden kedves tagnak csupa jót kívánok!
(remélem vissza is száll! ;)
Nem tudom...
Nem szokásom másoknak rosszat kívánni.
Azért már fordult elő ilyesmi persze, mikor valamin nagyon, de nagyon kiakadtam. De nálam az ilyesmi nagyon ritkán fordul elő. :)
Sosem lehet tudni! :D
Fel sem ötlött bennem, hogy politikus lennél. :)))
Néha van olyan érzésem, hogy azzal az emberrel már kellett, hogy találkozzam, vagy egy bizonyos helyen már biztos, hogy jártam, pedig 10%, hogy ebben az életben még nem. :)Tiszta de ja vu.
és van, hogy nem értem, miért lép be valaki az életembe, de ha felteszem magamnak a kérdést, hogy "kell ő nekem?", akkor határozott igen a válasz, tehát dolgunk van egymással...:)
Szerintem az, hogy ki milyen módon viselkedik és hibáztatható-e mindazért, amit tesz, az csakis rajta múlik. Azért vagyunk itt, hogy JÓL oldjuk meg a feladatainkat. Ha valaki kifogásolható, sőt, 'disznó' :), akkor épp nem igazán jól oldogatja meg a vállalt feladatát. :)
Igen, ebben szinte 100%ig biztos vagyok mar egy ideje, en teljesen ugy erzem, hogy en valasztottam (jot es rosszat egyarant), de azert van valami sorrend tuti, hogy mondjuk van X mennyisegu "feladat" amit veghez kell vinnie valakinek a fejlodes erdekeben, hogy az adott eletre pont melyik jutott, azt konkretan nem tudhatjuk (nem tudunk visszaemlekezni), ilyenforman nem tudok valahogy hibaztatni vakit csak mert "diszno" politikus vagy hasonlo, hiszen, ha mar szuletese elott megadatott neki a lehetosege, hogy ez es az lesz, nemigazan az erzelmei vezereltek.
Hiszem, hogy az adott eletre szolo feladatot sem annyira egyedul dontjuk el, inkabb "rabeszelnek", hogy most ez van soron.
Nem vagyok politikus, nem is vedek senkit, csak egy pelda volt:))))
Van egy olyan elmélet, miszerint magad választod, hova, milyen körülmények közé születnél,mert bizonyos dolgokat meg szeretnél tapasztalni ebben az életedben.
Az előző életben is lehet valami, állítólag kevés kivételtől eltekintve ugyanazokkal a lelkekkel állunk kapcsolatban, csak más szereposztásban.
Nem mindenben mert ha valamibe beleszuletik az ember, ott meg nem volt semmilyen erzelem (ha nem egy masik eletbol visszamaradt adossag). Szoval valami oka biztos van, hogy valaki nyomorba vagy gazdagsagba, szereto szulokhoz vagy arvanak szuletik stb.
Ennyi erovel mindenki joba szuletne es utana fokozatosan valakinek rosszabb lenne, valakinek megmaradna jo, nem?
Ilyen szempontbol, ha azt veszem, hogy valaki egy nehezebb helyzetbe szuletik (nem feltetlenul anyagilag ertem), az lehet mar egy adossag valami elozo eletbol vagy egyszeruen resze egy tervnek.
Na, ez az, erről nem mi döntünk, hogy mi az igazságos és mi nem, ezért felesleges is utólag ellenőrizgetni, hogy most XYZ aki valakivel bunkó volt, mikor és hogyan, milyen formában kapta a visszatérítést, vagy, hogy egyáltalán kapott-e büntit vagy sem:)
Van, aki folyton ezen lovagol, hogy bezzeg a mittudoménki...
Sőt, ez az időbeli sorrend is olyan relatív, hogy én olyat is el tudok képzelni, hogy valaki a "büntit" már megkapta előre is valami olyanért amit a jövőben fog elkövetni csak ezt emberi szemmel nehezen lehet átlátni ezért a legjobb amit tehetünk az, hogy nem táplálunk külön érzelmet, elengedjük és kész.
Igen, az élet ettől kiszámíthatalan és szép.
Ami nagyon fontos, az elfogadás, és a megbocsájtás. Abból van a legkevesebb a világon.
Az egyetlen dolog amit magunkkal viszünk a szeretet, nem a diploma, érem, oklevél, bankszámla. A szeretet az egyetlen. Szerintem a szeretet még a karmát is oldja. Mármint a rossz karmát. :D
Hiszek! Sot, szerintem a "burkolt" rosszkivansag is visszaszall, amikor ugy mondja valaki, hogy:
"nem kivanok neked rosszat de REMELEM, az elet megbuntet..."
Szerintem ez is egyfajta rosszkivansag...csak errol mindenki azt hiszi hogy mossa kezet