Hiperaktív a gyerekem (beszélgetés)

Sziasztok! Látom, nem túl aktív már a fórum, de hátha valakit találok még itt! :)

Az érdekelne, hogy szerintetek előfordulhat-e olyan, hogy egy gyerek bár hiperaktív és/vagy figyelemzavaros, mégis jól teljesít az iskolában, képes ezeket egy szintig uralni? Persze nem olyan egyszerűen, nagy erőfeszítés révén, úgy, hogy az idővel pszichoszomatikus tüneteket is okoz nála, de az érdemjegyek alapján, nincs vele probléma? Létezik ilyen? Találkoztatok hasonló esettel?

Köszönöm előre is a válaszokat!

Bár nemsokat de tanultam az adhd-ról és hasonló sni stb ről.Gyakorlaton egy sziper szuper fejlesztő pedagógusnál voltam.

1.nem vagy egyedül!

2.Minden iskola köteles egy 'utazó' fejlesztő pedagógust a rendelkezésetekre bocsájtani

3.8 évesen elé elkezdenetek a sulit

4.fejleszteni,fejleszteni,fejleszteni

Otthon próbáld ki ha nagyon nem figyel valamire:

Szembe állítod magaddal ,megforgatod körbe körbe 20-szor balra,majd 20-szor jobbra.

Érdemes kipróbálni,sok figyelem zavaros gyerekkel megszakíttatuk a foglalkozást kb fél perc az egész,aztán tök jól ment velük minden.Nagyon fontos ha van rá lehetőségetek a vízterápia.Kis létszámú csoportba ahol az edző max 2-3 gyerekkel van.Kutyát ,lovat ajánlani tudom csak.És érdemes elolvasni a GAP szindróma című könyvet.Ha hiperaktív érdemes pár hetes glutén és laktóz mentes diétát csinálni .Ha tudjátok csökkenteni a bevitt CH mennyiséget.Sok tojás sárgája lágyan,sok hal.De nem mindegy milyen.Sok sok omega 3 .Bár ezeket már biztos elmondták a dokik,de érdemes felkeresni egy jó dietetikust és egy mozgásterapeutát.Lefekvés előtt egy órával semmilyen mozgókép.Sok sok türelemmel csodákat lehet elérni velük.Az ADHD-s gyerekekkel külföldön teljesen máshogy bánnak.Azért mert igyelem zavaros nem buta!Sőt ,hihetetlenül okosak.Keress olyan iskolát ahol a meixler módszerrel olvasnak.És egy szemvizsgálat ,audiológiai vizsgálat mindenképp.Kitartás és hidd el,nem buta nem neveletlen.Sokszor nehéz szülőként elfogadni,hogy ő ilyen,de ő ilyen és ezzel együtt kell élnetek,de az,hogy ő ilyen attól nem kevesebb,nem ti tettetek rosszul valamit,genetika(16-os kromoszóma de ez már nem biztos)Abból amitek van abból kell építkeznetek ,lehet,hogy nem lesz csicsás az épület,de stabil lesz és megbízható !

Sziasztok!

Nekem 7 éves lesz a fiam. Elsős.

3 éves kora óta tudjuk, hogy hiperaktív.

Az iskolában kiszűrték, mint figyelemzavarost, de erről elfelejtettek szólni. Csak akkor derült ki, amikor a magatartási problémák miatt leültünk a tanítónénikkel, az igazgatónővel, és az iskolapszichológussal beszélni.

Mondjuk én sejtettem, mert itthon is ilyen.

Ha adhatok tanácsot iskolakezdéshez:

Én végigjártam az összes iskolanyitogatót-kóstolgatót stb-t.

A helyzet elég reménytelen. A pedagógusok a legtöbb helyen úgy vannak párba állítva, hogy az álomtanárnéni mellett egy rémálomtanárnéni a másik.

A miénk még azt is kétségbevonta, hogy hiper a gyerek, holott direkt szóltam már az ismerkedések alatt is, és amikor jelezték, hogy gond van, egyből bevittem a Vadaskertes papírt a diagnózissal.

"Nem lehet hiper, mert végigüli a 45 percet!" Igaz, hogy aztán szünetben robban, verekszik, pláne, ha a többiek hergelik.

Bevetettünk mi mindent, jutalmazási rendszereket stb., de ha a tanár elkaszálja a gyereket, ahelyett, hogy segítené, akkor csődöt mond minden!

De mióta januárban leültünk a kerekasztal megbeszélésre, azóta béke van.

Előtte én már voltam a Nevtanban és a Szakértői bizottságnál is.

Ők simán el tudták volna intézni, hogy már másik héten új suliban kezdjen. De végül, mivel javult a helyzet, maradtunk.

Szóval a tanács: Be kell menni a Nevtanba is és a Bizottsághoz is, és meg kell kérdezni, hogy szerintük melyik suliban, melyik pedagógus az, akit ajánlanának (higgyétek el, ők jobban tudják, hogy a hipergyerekeknek melyik tanárnéni mentalitása felel meg!).

Oda kell elmenni megnézni az iskolakóstolgatón. El kell mondani, hogy problémás a gyerek. Ha a pedagógus húzza a száját, nyugodtan el lehet felejteni!

Ha bevállalós és kedves a gyerekkel, akkor érdemes a többi rendezvényre is ellátogatni, különböző szitukban rászabadítani a gyereket a tanerőre. Sok minden ki fog derülni!

De ha valami gyanús, hamis a mosoly vagy elutasító a pedagógus, akkor nem érdemes a gyerekkel kísérletezni!

Érdemes még egy listát kérni a bizottságnál: a "kihez biztosan NE!" típusút. Mert lesz olyan tanár is, aki a nyíltnapon mézesmázos, aztán utólag derül csak ki, hogy órán üvölt a gyerekekkel!

Meg lesz olyan, aki a szomszédék Margitkájának nagyon bevált, de egy hiperaktív gyerekkel nem tud és nem is akar mit kezdeni, így a mi Pistikénket fél év alatt kicsinálja.

Szóval nem egyszerű!

Én is megkaptam mindenkitől, hogy minek lihegem túl, aztán így is csak félsiker lett a dologból. Ma már nem ide iratnám a fiam.

A másik: Ha már pszichés problémákat okoz a gyereknek a pedagógus, nem hezitálnék, vinném másik suliba!

Nálunk az volt a szerencse, hogy a gyerek szeret ide járni, és még nem sikerült ebben megingatniuk. És mivel az egyik pedagógus legalább vette a lapot és hajlandó volt elfogadni, hogy a fiamat máshogy kell kezelni, így maradtunk.

Aprilis68!

Én úgy tudom, hogy ilyen esetben a Szakértői Bizottság kijelölheti az adott intézményt, mint befogadót. Persze erről azért előbb célszerű az adott pedagógussal is beszélgetni, akit kinéztetek magatoknak, hátha a belső segítség többet ér.

Én a te helyedben egy perccel sem vinném tovább egy ilyen iskolába, ahol ennyire tönkretették a gyereket.

Nálunk a végső menekülési út a Waldorf suli lett volna, mert ott tejesen más a hozzáállás a gyerekekhez és nincs is rajtuk ilyen nyomás, mint az állami sulikban.

Ami még jó ötlet lehet önbecsülés javításra:

Nekünk van egy pókemberes laptopunk. Van rajta egy csomó feladat, egyszerű matek és magyar feladatok. Ha jól oldja meg, azonnal jön a magyar nyelvű dícséret: "Ügyes vagy kis pókember, csodálatos ez a pókmunka!" A gyerek pedig repes az örömtől!

Te az életben nem fogod tudni minden feladat után ilyen őszintén megdicsérni! ;)

De a neten is lehet találni egy csomó matek és egyéb játékot, ahol azonnali a jutalmazás és imádják csinálni a kölykök.

Pl.

[link]

Az otthontanulásról:

Ha egy rendrakás vérre menő vita, akkor mire számítotok milyen lesz az, amikor végig kell csináltatni a gyerekkel a matek, vagy írásfeladatot?

Én sajnos már tudom. Ugyanolyan!

Én is azt hittem, hogy az én szuperokos, hiperértelmes gyerekem, aki 5 éves kora óta ismeri a betűket és a számokat, nem lesz problémás gyerek.

Na ja!

Csak éppen a figyelemzavar miatt hol egy betű, hol egy ékezet marad le az írásnál. Olvasásnál a szavak végét kitalálja, ahelyett, hogy elolvasná.

Matekból néha kivonás lesz az összeadás, 19-7 az néha 2 és nem 12...

Iskolapszichológus állítja, hogy nem diszes.

Én nem vagyok meggyőződve.

És muszáj gyakorolni, mert különben gyorsan romlik a dolog.

4-ig dolgozom. Mire kistesót összeszedem az oviból és elmegyünk a kölyökért, 5 óra, mire hazagyalogolunk, már fél 6-6. Vacsoráig egy óra lenne lazulni. De nem lehet! Minden napra mást osztottam be, vagy olvas, vagy ír, vagy matekozik.

De fél óra puffogás, hörgés, lamentálás, mire egyáltalán nekiül. Utána mondatonként alkudozik. Telerajzolja az asztalt. Pisil. Iszik. Álmos.Fél fenékkel ül a széken, időnként bezúg a szék és az asztal közé.

Bennem meg megy egyre feljebb a pumpa!

Nem jó ez senkinek sem!

De muszáj!

És ez csak napi kb. negyed órányi tanulás lenne. Ami minimum egy órán keresztüli küzdelmet jelent.

A világ minden kincséért sem tanítanám itthon!

Az iskolában sokkal jobban elfogadja a pedagógustól, hogy muszáj. Itthon nem. Ott ott van a verseny a többiekkel az elismerésért. Itthon csak anya van, a GONOSZ!

Hiányzik ez nektek? ;)

sziasztok.örülök,hogy ide találtam

hátha tud valaki segíteni (-:

tavaly lett kisfiam 6éves.beirattuk a suliba és első nap szóltak a tanárok,hogy a gyerek iskola éretlen.attól kezdve elkeseredetten mentünk amerre irányítottak.orvos,pszichológus,kórház,fejlesztések..3hete kiderült,hogy adhd-s 132-es,magasan átlag feletti intellektussal.

hónapok óta nem tanulunk a pszichiáterek javaslatára,mert az iskola padlóra vágta a kicsit.önbecsülése és önértékelése egyenlő lett a nullával,mivel folyton azt hallotta a suliba,hogy buta.az iskola kezdésig ölelgetős,puszilkodós,sok szeretetet tudni adó gyerekből egy "zombit csináltak.hiába dícsérjük,szeretgetjük,néha azt mja,hogy kár is volt megszületnie,mert semmire nem való.örjöng,ha megdícsérem,mert azt mja "értsd meg anya,az iskolában is úgy kell élnem,hogy nem dícsérnek,mert buta vagyok,te se dícsérj.vérzik a szívem és most másik iskolába akartunk menni,de helyhiány miatt elutasítottak,pedig tudom,hogy van még hely.nem tudom mit tegyek,mert ott lett volna jó helye kisfiamnak,mert a leendő of pont az adhd-ról ír szakdogát és kisfia is adhd-s.

mit tegyek??????,

a teljesség igénye nélkül is kissé hosszadalmas lett,rövidnek szánt írásom.

Sziasztok!

Hiperaktívitással/figyelemzavarral foglalkozó fórumot kerestem, és látom, ez egész aktív. Szakdolgozathoz lenne szükségem olyanok segítségére, akiknek a családjában van ADHD-s gyerek, és próbálkoztak már a lovasterápiával, mint fejlesztési módszerrel. Ha van ilyen szülő itt a fórumon, és segítene nekem (válaszolni kéne néhány kérdésre), nagyon hálás lennék.

Előre is köszönöm!

Végre valakitől azt kapom,hogy igazam van!!! :-)))

Miután kiírtam magamból a bölcsességet,a mai napunk katasztrófa volt! Van ilyen is!

Az iskola-választási mizériától előre félek,mert mint mindent a gyerekek körül,ezt is oldhatom majd meg egyedül. Bevallom,én már most nézelődök,pedig kiscsoportos a nagyfiam.

Remélem,segít,ha kicsit lelazulsz,és kevesebb lesz az elvárás!

Szuper!

Igen, igazad van, időnként nekem kell visszafognom magam. Most kicsit jobb a helyzet. Mert amikor zokogott, elgondolkoztam, és azt mondtam magamnak, h legalább itthon tényleg ne piszkáljam... Most éppen alszik. Sajna hétköznap nem tudom megoldani, h hamarabb menjek érte, ráérősen. Beindultak ezek az eszement iskolacsalogató programok... De lehet h ezeket is hanyagolni fogom. Illetve úgy tervezem, h egyszer elviszem őt, én meg elmegyek majd a nyílt órákra. De azt hiszem, tényleg most nekem kellett (kell) lejjebb tennem a mércét... :-)

Köszi a segítséget!

Szia! A rendetlenségnek nincs köze a hiperaktivitáshoz,az tuti! Elolvastam a többi friss írásodat is,nem írigyellek Titeket! Néhány hete olvastam egy cikket,ami ugyan nem a hiperaktivításról szólt,de pl. nekünk sokat segített. Azt írták benne,h ne szóljunk mindenért a gyerekre! Nem mindegy,mekkora a kupi a szobájában (játékok)?! Ha az ajtótól az ágyig még eljut,az épp elég (reggel úgyis újra szétpakol,mi meg a falra mászunk,mire egyáltalán nekiáll)! 10szer kell szólni,hogy szedje a lábát hazafelé az oviból? Akkor ne szóljunk,indúljunk érte korábban,ha sietünk vhova!

Bevallom,eddig én is görcsöltem ezeken,és hasonló dolgokon! Mióta nem teszem,több a nyugis időszak! Nem szeretném megmondani,hogyan neveld a gyermeked, csak egy-két példát írtam,amiket észre sem veszünk igazán,mégis generálják a feszkót.

Arról nem beszélve, h időnként önmarcangolásba kezdek, h lehet, h mégis én nevelem rosszul és kész? És ezért ilyen? És időnként az is rámjön, h miért nem vagyok vele türelmesebb??? De se magánéletem se csendes saját perceim nincsenek évek óta... És én is vágynék rá. Azt hiszem ez teljesen normális.

Még az iskolaválasztáshoz annyit, h Szerintetek mivel tesezk rosszabbat a gyereknek? Ha az iskolában folyamatosan kudarcok érik és elhiszi, h ő hülye... Vagy ha magántanulóként itthon tanul. Ez fontos nekünk. Mert tudok vele foglalkozni itthon is. De a nagy kérdés bennem az, hogy akkor később hogyan fog tudni alkalmazkodni, beilleszkedni, ha kiveszem a közösségből? Azon is gondolkozom, h magántanulóként csak a magyar és matek órákra vinnám be, ha az iskola megengedi. A többit velem itthon. Akkor félmegoldás: közösségben is van meg nem is.

Kisfiam most már nem hajlandó délután aludni, de 4-kor már kibírhatatlan a viselkedése. Így sorra jönnek a hisztik és szinte lila a szemealja a fáradságtól... Ti erőltetnétek a délutáni alvást? Képzeljétek van alapozó torna az oviban gondoltam de jó, akkor ingyen és helyben hozzájutunk.... de nem így lett! Az ottani szakember ugyanis nem találta érdemesnek a gyermekemet rá. Azt mondta h nincs rá szüksége. Na akkor most hiperaktív vagy nem???? Mondja már meg valakiiii!!!! Én úgy találom vannak időszakok amikor felerősödnek a hiperaktív tünetek, vannak amikor teljesen tünetmentes. Nem tudok rájönni, mitől. Nem eszik csipszet, nem iszik kólát. Nagyon ritkán eszünk gyorsételt is. Szénhidrát fogyazstást mondjuk azt vissza lehetne fogni, teát iszunk (csak valódi gyümölcsteát), és a csoki is lemegy... Az én érzelmi világomat és ingadozásaimat szerintem még mindig rendkívül erősen érzékeli... (6 évesen). (De nem tudok nem ideges lenni egyedülálló anyaként, amikor teljes állásban dolgozom és mégis azon izgulok, h mit fogok neki enni adni, vagy most éppen melyik csekket nem tudom befizetni... )

És nyakunkon az iskolaválasztás is...

De visza a délutáni alváshoz. Ti mit csinálnátok? Egyébként 10-11 órát alszik naponta. Ha délután alszik akkor az éjjel rövidebb, ha nem akkor egyben végigalszik éjjel 10-11 órát.

Amúgy karatéra járunk, nagyon szereti és tavaly néptáncra járt, amit nemrég újra elkezdett, mert azt is szereti, meg itt nem cseszteti egyik tanár/edző sem. Arra mindig figyeltem, h eleget aludjon , de most eszembe jutott, lehet, h tényleg kipurcanásig kellene foglalkoztatni??

Mi már a második látogatáson is túl vagyunk,de nyilván még nem tud véleményt mondani a pszichológus. Egyre többet olvasgatok a témában,és minden alkalommal újabb megerősítést nyer a gyanú,hogy hiperaktív a fiam,ugyanakkor minden alkalommal újabb és újabb ellenpéldát tudnék felhozni. Nem tudom,mi lesz,és gondolom,még jó néhány találkozáson túl kell lennünk,míg kiderül. Minden esetre az első alkalommal kértem a dokit,hogy ha nem hiperaktív,akkor oldjuk meg,hogyan kéne kezelnem a "rohamait",és az agresszióját,mert egyre rosszabb,és találjuk ki,hol a hiba,ne csak felszínesen oldjuk meg! Majd meglátjuk!

A gyógyszerről annyit,hogy teljesen kizártnak tartom,hogy bármit beadnék neki!

Én teljesen egyetértek Veled. A ritalinról nem sok jót, sőt, sok-sok rosszat hallottam. Anyukám 40 évet dolgozott gyógyszerészként. Látta is az 'eredméynt' olykor. Azt én is eldöntöttem, h NEM fogok gyógyszert adni a fiamnak. Mi holnap megyünk közösen először pszichiáterhez. ÉS azt sem akarom, h az iskolában gondok legyenek. Most lesz nagycsoportos és már tavaly elkezdték 'kikezdeni' az óvónők és így sajnos a gyermektársai is... Azon gondolkoztam én is, h ha kell akkor tanítom én itthon. De nem engedem, h tönkretegyék. Amúgy értelmes, érdeklődő, kíváncsi. Én is elbizonytalanodom időnként, h lehet, h csak én nevelem félre... Nos remélem hamarosan kiderül. Az itthon tanulás annyiban gond lehet, h később hogyan fog beilleszkedni társaságba? A társadalomba?

Ja! és azt is hallottam, h vannak a ritalinnál sokkal sokkal jobb készítmények, amiket az állam bácsi és a gyógyszer maffia nem enged Magyarországon forgalmazni. Nagyon rövied ideig voltak kaphatóak, és mivel alig van mellékhatásuk - a ritalinnal szemben - gyorsan eltüntették a piacról. Be lehet szerezni külhonlór, de iszonyatos áron... (ha kell megkeresem a nevét, valamelyik füzetemben fel van írva.)

Nem sok jót hallottam erről a bogyóról.

Ha úgy gondolod ne add neki!! Jogunk van eldönteni ezt nekünk mint szülőknek.

Sőt állitólag ezt a bogyót szedte egy kisfiú. Hatására azt hitte Ő Betmen.. És kiugrott az XX emeletről..

Sok éve volt ez hír ha jól emlékszem.

Sziasztok.Nálam a neveltlányom szedte a Ritalint pár napig de roszabb volt mint nélküle így a doki javaslatára hamar abbahagytuk,de ő továbbra is szed más gyógyszert,két félét is és ezzel most szerencsére jól elvagyunk.mint ahogyan azt már írtam mi még múzeumba is járunk annyira elfogadható így az állapota és az oviban sem volt rá panasz.Amikor érezhetően roszabb lesz mert nő és hízik ezért időnként emelni kell az adagot vagy változtatni a gyógyszeren.Az én véleményem az hogy igenis kell a gyógyszer akkor ha a gyerek viselkedése már az egész családra kihat ,mert akkor kiegyensúlyozott ő is ha a család is elfogadja és ha ehhez kell a gyógyszer akkor szedje.Amikor hozzám került a kislány hosszú-hosszú hetekig alig aludtam ,kint ültem vele a konyhában (ő játszott) sikítozott,szaladgált)én sokszor sírtam a tehetetlenségtől és a fáradságtól ,de pár hét után felkerestem egy gyermek pszichiátert a Bethesdában és őszintén elmondtam neki hogy az erőm végénél tartok és szégyen vagy nem de nevelőszülőként csődöt mondtam mert nem bírok a kislánnyal.Ma ott tartunk hogy a család tagja lett és mindenki elfogadta és szereti ,a gyógyszer hatása vagy sem de ő is sokat tett azért hogy közénk tartozzon és mégegyszer írom ha ehhez kell a gyógyszer akkor szedje.Erika

s

nagyon sokat tett azért hogy beilleszkedjen közénk

Egyik barátnőmnek a kisfia (4 éves) és nem rég állapították meg nála az ausztisztikus zavart. A külső szemlélő csak azt látja, hogy elég hisztis, üvöltős, rugdosós gyerek...

De voltak más tünetei is: megkésett beszédfejlődés...

Ő még nem járt bölcsibe sem, de nem ezért, ez mostanában derült ki. Ezért majd speciális bölcsibe kell járnia.

Egy fejlesztőpedagógushoz járt és ő tanácsolta neki, hogy nézesse meg a gyereket ez irányban.

Nem tudom ezzel mennyit segítettem neked.

Sziasztok.

Orvosnál már voltunk 7-éves a fiam, és ADHD állapítottak meg, arra kell szednie a Ritalin- nevű gyógyszert amivel nem vagyok kisegítve mert 8-9 óra tájt beveszi annak hatásra tart 8-órát és ennyi. De nem adok neki rendszeresen mert sajnálom.Viszont bepótolja az egész napos idiótaságát ami majd éjfélig tart, aztán reggel kezdődik minden elölről., és így tovább nap mint nap. Nagyon-nagyon el vagyok keseredve mert sehol nem segítenek. Se gyermekvédelmi se családsegítő se semmi. Nem tudom hogy ez így meddig fog folytatódni de én már nem igazán bírom idegekkel :-(. Sajnos itt szigethalmon senki nem segít semmiben.