Hány évesen és miből lett saját lakásotok/családi házatok? (beszélgetés)

Petrocelli? :)

[link]

Hááát...

Nem nagyon..

Annyi olyan faktor van, ami nem tervezhető előre, és több milliós költségnövelő tétel..

(építészmérnök vagyok, jelenleg szakértésben, építésfelügyeletben dolgozom)

De ez pont az az élet, hogy 20 évig sosincs kész, egész életedben építkezel, mindig lesz valami nagy kiadás..

Én úgy vagyok ezzel, vagy lesz 60-80 millám, és akkor úgy megyek bele, hogy kész van, vagy nem fogok építkezni. Nagyon sok családot láttam ezekre az álmokra rámenni.

A szutykos 63 nm-es panelünk felújításában áll kb 8-10 milliónk, és még ez sem 100%-os. Pedig nagyon sok mindent magunk terveztünk, és magunk is készítettünk.

Félre ne érts, nem akarok kötekedni, és a legjobb életet kívánok egy új szép házban, csak nagyon-nagyon óvatosságra intenék mindenkit, mert nagy csapda ez, és sorsok mennek rá.

Olvasgasd el ezt

[link]

és ezt

[link]

De mindig felmerül valami extra és nem a legolcsóbb a legjobb

Talán bele lehet/ne/ kezdeni, de terület függő

Igen, erre gondoltam, csak a tablet néha felülbírálja, amit írni akarok :)

Arról nem beszélve, hogy 10 x 10-es alaprajz, két szoba, konhya, előszoba, fürdőszoba, eszetlen elosztásban. Egy szoba a szülőknek, egy az összes gyereknek, max. a konyha volt az egyetlen élettér, ahol összegyűlhetett a család, a kényelem, a magánszféra nem volt szempont.

Ezek a házak kb. annyit érnek, mint a telek, amelyre épültek.

Kádárkockán nem sokat tudsz alakitgatni és nem olcsón +épitési engedély

Ha meg cserépkályha a fűtés, ne is emlitsük a költségeket

Igen, azokban az idokben mas volt az epitkezesi-tervezesi kultura.

Ha ugy nezzuk, hogy a szoba-konyhas kicsi hazak utan 2 szoba, eloszoba, konyha, furdoszoba mar igencsak korszerunek szamitott.

Nekem is az az egyik legnagyobb problémám velük, hogy szerintem a rossz elosztás miatt rengeteg a kihasználatlan tér. Például, mint írtam, van két 18-20 nm-es szoba. Minek? Ebből a területből lehetne 3-4 szobát kialakítani, és akkor nem kell két gyereknek egy 20 nm-es szobában élnie, lehet saját kis kuckójuk (ez pl. fontos nekünk, inkább legyen kicsi szoba, de az saját).

A legtöbb ilyenben nincs nappali sem, pedig a méretbe beleférne, de egyszerűen nem úgy van kialakítva. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb alaprajzon egy folyosó van középen és onnan nyínak a szobák - basszus, már maga a folyosó elvesz vagy 15 nm-t, tök feleslegesen. Mert oké, kell közlekedő, de úgy is lehet alakítani, hogy minél kevesebb kelljen.

Áh, ha választani kell egy rossz elosztású, csúnya kádárkocka meg egy kis hitellel vett lakás között, lehet hogy az utóbbi mellett döntenék.

És nem önmagában azzal van bajom, hogy egy kádárkocka csúnya, hanem azzal, hogy a 99%-uk borzalmasan rossz elosztású, rettentően energiapazarló, és mindenki tudja, hogy lutris megvenni, mert nagy részét a hozzá nem értő rokonok tákolták össze kalákában, és ki tudja, mikor jön elő, hogy reped a fal meg süllyed az alap. Sajna, nagyon sok ilyen történetet hallottam, illetve nyilván én is több kádárkockában jártam már.

Az a baj, hogy megveszem, aztán mivel ezek általában régi házak, ott kezdődik, hogy tetőt meg csöveket kell cserélni, szigetelni, falakat kibontani, hogy 2 húsz négyzetméteres szobából csinálj 3 normális méretűt és a végén többe kerül, mintha építesz egyet vagy veszel egy jó állapotút.

Igen, kicsit kádárkocka-ellene vagyok, mert nagyon rosszak élettérnek.

Nem gond, ha esetleg fel kell venni egy kis hitelt, szóval ha esetleg belevágnánk, hozzácsapnánk egy kicsit, az már lenne 19-20 millió. Ennyiből ki lehet hozni beköltözhetőre egy házat, aztán majd idővel alakítjuk.

Persze, ez csak futó ötlet. Az embernek néha muszáj ilyeneken gondolkodnia, különben oda jut, hogy kár egy lakótelepi panelért külföldön elb*szni a fiatalságát.

Inkabb vennek kadarkockat; abban meg van anyag!

Aztan majd szep lassan alakitgatnam.

Ennyi pénzből mit szeretnél építeni?

Ne viccelj.

Most gondolkodunk még az építkezésen is. Vegyünk, ne vegyünk?

Jó helyen, új házak között, olcsón. Ha minden jól menne, mire építkezni akarnánk, lenne még 13-14 millió forintunk, plusz esetleg a 2,5 milliós CSOK, de cirka 16 millióból belevágni egy 100 nm-es házba...nyilván kellene hozzá jó pár millió hitel. Meg ideg. És ki tudja, mikor lenne kész.

A környéken viszont 16 millióból max. egy kádárkockára futja, azt meg nagy ráfizetésnek tartom, hogy azt újítgassam, aztán újabb 10 év múlva a kutyának se kelljen....

Nem hiszem, hogy előre le kellene fektetni az elveket.

Alkalmazkodni kell, ahogy alakul az élet..

Vagy legalábbis kellene.

Nem tudom, mi alapján dőlnek el ezek a dolgok. Nálunk pl. az volt a jellemző a szüleim-nagybátyáim-nagynénéim körében, hogy mindenki a saját szülőknél-anyóséknál élt addig, amíg fel nem épült a házuk, akár gyerekkel, a mi részünkről viszont már teljesen ki volt zárva, hogy ugyanilyen módon esetleg "odaköltessük a párunkat 1-2 évre. Tehát ők a szülőknél kezdték az életet, de a gyerekeiknek már megtiltották, hogy ugyanígy tegyenek, teljesen ki voltak zárva az ilyen dolgok, azzal a felkiáltással, hogy aki felnőtt, az legyen önálló. Nem mintha oda akartunk volna költözni, csak érted...

A pároméknál pont fordítva, az ő szülei egyedül kezdték, albérletben, és bár alapvetően ők sem tanácsolják az együttélést, ha úgy állna a helyzet, kérdezés nélkül mehetnénk oda lakni egy időre.

Én a magam részéről úgy vagyok vele, hogy ha a gyerekeimnek szüksége lesz rá, kezdhetik nálunk az életüket a párjukkal, ha látjuk, hogy haladnak, nem ellébucolják a dolgukat. Sajnálnám, ha azért kellene nekik is kimenni külföldre, mert nem tudnak egy forintot sem félretenni.

Talán én is azért lettem annyira toleráns, mert tudtam, hogy a gyerekeim ki vannak szolgáltatva az anyagi helyzetüknek és nem akartam ezt én is megnehezíteni.

Tréningeztem magam, hogy mindent lazán vegyek és hagyjam őket élni a maguk feje után.

Aranyos volt a lányom, megtanította a coaching (kócsing) módszert, azaz hogyan tudom eredményesen kezelni a konfliktusokat. Használt.:D

Persze kezdetben sem volt komoly ütközés a fiammal és a menyemmel.

Az együttélés nemcsak szülők-gyerekek, anyós-meny között nehéz, hanem mindenki számára. Férj-feleség, testvér-testvér stb. Ezért érdemes egymásnak megkönnyíteni.

Szerencsére nálunk egészséges mértékben van jelen a számítógép és a mobileszközök is. Pedig régebben tartottam tőle, mert sokan panaszolták.

Szerintem a mai fiataloknak nehezebb az életük minden téren. Én örülök, hogy nem most vagyok fiatal. ;)

Egy kérdés neked primitív, mert nem tudsz válaszolni.

Írtál valamit, ami nem igaz. Mikor példát kértem elkezdtél személyeskedni.

Ahelyett, hogy válaszoltál volna, vagy beismered, hogy nem tudsz. Tényleg maradjon meg, nehezebben tudsz majd legközelebb hazudni.