Ha teljesen lemond az apa a gyerekéről, később megváltoztathatja döntését? (tudásbázis)

én alapból úgy gondolom, ha terhesség idején szakít egy pár, az alapból egy olyan rossz kapcsolat, amibe nem is szabadott volna gyereket vállalni. gondolom, becsúszott, és nem tervezték, de azt sem értem, ha úgy álltak hozzá, megpróbálják mégis együtt, mi az a szörnyű elmérgesítő szitu, ami idáig vezet. mert ez azt feltételezi, hogy mindketten szarul bántak egymással, méghozzá nem kicsit

ha ilyen helyzetben lennék, a gyerekre és a kettőnk jövőjére, jelenére koncentrálnék, hogy mindent megoldjak, elrendezzek, nem mérgesíteném tovább a helyzetet az apjával

Félreértettél, nem baj.

Én nem szorgalmaztam semmit, leírtam a véleményem. Igen most már sarkosabban, mint az ezt megelőző fórumán, mert a pasi lemondott a gyerekről, és ezt mélységesen elítélem. Szerintem az állat védi és ragaszkodik a kölykéhez...ösztönösen. Amit írtam ahhoz tartom magam.

Azt egy szóval nem mondtam, hogy töröltesse, (illetve nem én írtam, nem is tudtam, hogy létezik ilyen opció) mert az elég kemény döntés és nem lehet tudni a következményeket.

DE...az élet nem fekete és fehér, nem tudhatjuk mit hoz a jövő. Főleg, hogy az apai nagyszülők érdeklődnek a gyerek felől és biztos, hogy majd látni is akarják, hisz az unokájuk. Tehát még az is lehet, hogy a pasiban felébred a szerető és érzős szív...habár, vannak kétségeim.

De legyen így!

Hagyjuk...

Én itt be is fejezem,nem a mi gyerekünk a tét.

De ha így csinálja a fórumindító,majd emlékezzen arra,hogy mit is mondtunk!

Az előző fórumod is hasonló volt,és tartom magam ahhoz amit ott írtam neked!

Ide annyit fűznék,ha lemondott róla menjen oda ahova gondolom!

szerintem ha a pasi elhagyta terhesen és nem akar vele/velük találkozni, kapcsolatot fenntartani, akkor amúgy sem találkoznának, ehhez nem kell hivatalosan is kitöröltetni a palit

másrészt lehet, hogy faszkalapozod meg most a csajszi is, de még egészen nemrég ő is akarta volna a palit. elég hullámzó, ahogy ők most vannak, sok az indulat, majd lecsillapodnak. lehet, ha külön is válnak, pár év múlva mindegyik megtalálja azt, aki hozzá passzol, és normális viszonyban lesznek, mint szülők

hacsak a pali nem egy alkoholista, drogos, sittes, agresszív állat, én nem szorgalmaznám ilyen bátran és tök ismeretlenül azt, hogy igen, erőltesse, hogy mondjon le a gyerekéről, és a gyereknek is részletesen számoljon be arról, milyen szemét is az apja.

Ők elég normálisak keresnek, hívnak stb...

Őket érdekli a kicsi, nem is fogom eltíltani tőllük.

1.) Hát nézd...nekem ez a véleményem, én így gondolom.

2.) Ha nem találkozik azzal a faszkalappal akkor talán kevésbé sérül...talán.

3.) Én úgy értettem, hogy már lemondott róla.

mert szerinted, ha az apja lemond róla, akkor mindezekkel nem szembesül? szerintem meg ha egy apa ilyen, akkor az anyának pláne oda kell tennie magát, hogy ne sérüljön a gyerek

mellesleg még nem mondott le róla, és mint írta korábban a fórumindító, nemrég még etyepetyéztek

Egyébként az apai nagyszülők?

Ők nem akarják a kapcsolatot tartani az unokájukkal?

Lia!

Kívánok nektek jó egészséget, sok erőt és kitartást és, hogy mihamarabb találd meg azt a férfit aki számodra méltó, a gyermekednek pedig arra érdemes apja lesz!

De lemondott róla!!! Nem kell neki!

Van olyan szitu, hogy jobb ha nincs apja a gyereknek. Jobban jár a gyerek, nem sérül, nem szembesül vele, hogy az apja egy gerinctelen féreg. Nem játszadozik vele, hogy most van kedvem, látom és elviszem, most nincs kedvem, feléje sem nézek.

Persze,azért én is fizettetnék vele keményen. Fizessen csak, járuljon hozzá a neveléséhez és a költségekhez.

A kegyes hazugság is hazugság. Örökké pedig úgysem, hazudhatok neki!

'Azt is ha születik apukának babája aki mellett ott van? " ha lesz másik gyereke az apjának miért hazudnék neki, hisz csak tudnia kell hogy van egy testvére.

Szomorú gyerekkora miért lenne?

Ki tudja, hogy alakul majd a kis élete...

És ha így kettecskén is boldogok tudunk lenni?

Amúgysem tudnám azt mondani neki apukád szeret meg minden...

Annak hazudjak akit szeretek, velem is eljátszották és jobban fájt a "kegyes hazugság" mint bármi más.

Mire oda kerül a sor mit is mondjak az apjáról az még amúgy is nagyon messze van!

pedig ezt a férfit te is szeretted, ha vele voltál, és bizonyára ő sem merő utálatból volt veled :) és ha annyira elszabadultak az indulatok, hogy ő le akar mondani a gyerekéről, akkor ott te sem viselkedhettél ilyen szentként, mint ahogy álszenten előadod, a "gyereknek nem fogok hazudni" dumát

értem én, hogy halálra vagy sértődve, és azt hiszed, jól kicseszel a pasival, hogy kizárod az életetekből, de egyrészt őt ez nem fogja izgatni, ha nem akar amúgy sem veletek élni, másrészt meg a gyerekeddel fogsz kicseszni, de irtóra. nemcsak azért, mert el kell neki mondani, ki az apja és hol van és miért nincs veletek - erre simán mondhatod, hogy szétváltatok hamar, mert nem voltatok meg jól, hanem azzal is, hogy élete során az összes olyan alkalommal, amikor adminisztrációk miatt be kell mondania az apja nevét, ő majd nem tud mondani semmit, hanem hogy ismeretlen...

nem hiszem el, hogy az első elszállt dühöd után nem jut eszedbe az, milyen érzés lesz a gyerekednek, ha rázúdítod a saját csalódásodat, rossz választásodat, és majd ő fizet meg ezért, tökre feleslegesen

Van egy úgynevezett kegyes hazugság.Elmondasz neki majd mindent?Azt is ha születik apukának babája aki mellett ott van?

Neked is fájni fog,de duplán.MErt a kicsi fájdalma jobban fog fájni.Mégjobban utálni fogja magát,mert a másik biztos jobb mint ő és ezért nem kell az apukájának!

Kérlek,még van időd,ezt gondold át jól,mert szomorú gyerekkora lesz,ha ezt így csinálod!

Tudom, hogy a kicsi gyerekenek is vannak mély érzése, ezt onnan tudom, hogy öcsém most kezdi megérteni nem mi vagyunk a vérszerinti családja, miért nem hasonlít ránk stb..most három éves és neki sem toljum az arcába miért nem kellett a szüleinek.

Persze ha nagyobb lesz elmondjuk neki, mivel nem titkolhatjuk el előlle.

Az én helyzetem persze más, de nem mondhatom majd neki apukád nagyon szeret, csak nincs velünk, de nem azért mert nem akar stb..

Ha nagyobb lesz és keresni akarja majd az apját nem fogok az utjábn állni.

De hazudni sem fogok neki.

Tulipán05 hozzászólását gondold át. Ismerek olyan 22 éves kimondottan szép és okos egyetemista fiút, aki elől a mai napig titkolja az anyja az apa kilétét. A fiú teljesen zárkózott, önmagát marcangoló, boldogtalan ember.

Az anya új párjának a szülei nem nagyon fogadták el a fiút. Az ember mindig szeretne tartozni, anyjához, apjához. Az apa álláspontja is változhat még, nem tudom mennyi idő van még a szülésig, de próbálj lehiggadni és mindent átgondolni, próbálj belegondolni a gyereked helyzetébe, ha Veled történne mindez.

Oké,de mit fogsz feleni ha kérdez?

Lesz majd egy szép kis miért "korszak".Amikor a miértnek is miértje lesz.

És bizony attól,hogy kicsi még nem hülye,és lesznek olyan mély érzései is,hogy el sem hiszed,hogy egy ilyen kicsi gyerekben elfér!

Nem titkolom, mert tudnia kell ki az apja.

De ha nem akar semmit a baba apja tőllünk nem kényszeríthetem semmire...

Köszönöm :)

Gyerekként nem tolom ezt az arcába, de ha nagyobb lesz elfogom neki mondani mi tőrtént, és miért nincs velünk az apja.

Gyerekként úgysem értené meg ezt én is tudom.

Így megértem, ha a gyermeked elől ne titkolod el a vér szerinti apa kilétét.

Jó egészséget kívánok Nektek, legyetek nagyon boldogok!

Ezzel,hogy simán elmondod a kicsinek hogy is vélekedett róla az apja,oltári nagy törést okozol a gyereknek.Még csak azt fogja fel belőle,hogy mindenkinek van apukája,csak neki nem és biztosan ő a hibás hogy nem kell az apukájának,hogy ő rossz vagy csúnya vagy buta.. és még sorolhatnám!

Nem fogja neked ezt elmondani,de ezekkel az érzésekkel fog felnőni.

Valahogy te mindíg olyan kedves vagy az emberrel ezentúl inkább észre sem veszlek.

A bunkó pedig te vagy!

Igen eltudom tartani ha velem pedig tőrténik, van aki gondoskodjon rólla.

Én ezekre gondoltam így az örökségemből raktam félre a picinek!

Ha pedig velem tőrténik valami akkor is lesz fedél a feje fölött és lesz aki gondoskodjon rólla.

Hogy ki az apja tudni fogja azt is miként vélekedett rólla. Én nem tiltottam el az apukát a gyerektől ő nem akar az élete része lenni.

Annyit szenvedtem már miatta, hogy nekem nem kell a pénze, legyen vele boldog...

Amit vett a babának is visszavette, ilyen ember nemkell hogy a pici életében részt vegyen, nem mintha akarna...

Pont azért, mert nem egy játék, nem vetíthetik a szülők az egymás iránt érzett bosszújukat a gyerekre.

Van anyja és apja, a gyereknek joga van tudni, kik a szülei, kitől származik.

A másik, az anya biztos eltudja tartani? Lehet most igen, de bármi közbejöhet. akár egy betegség is, akkor mi lesz a kicsivel?

Pont az miatt kérdezem, hogy utánna lehet e köze hozzá mert nem akarom hogy úgy kezelje a babát mint egy könyvet ha megunom, vissza teszem a polcra...

Szeretném ha örökre eltünne az életünkből...

Nem való apának ez van később ha meggondolja magát engem már nem fog érdekelni.

Teljesen egyet értek veled, menjen a francba!

Én azért megszivatnám!

Megcsinálta azt a gyereket akkor legyen annyi tartása,hogy fizet utána.Ha nem akarja nem kell nézegetnie,de én a helyedben megtáncoltatnám.

Szivatott már eleget téged,most rajtad a sor!

Szerintem nem. Egy gyerek nem egy tárgy, hogy ha nincs kedvem beteszem a vitrinbe, de ha majd lesz akkor előveszem.

Ha lemondott, menjen a francba.

Emlékszem az előző fórumodra, ott még bizonytalan voltál, hogy mit tegyél a pasival.

Szerintem most már egyértelmű. Az ilyen meg sem érdemli, hogy a nevére emlékezz.