Folyton viszonzatlan érzelmekbe futok. Miért? (beszélgetés)

Amikor újra és újra visszatérő - rendszerint nem kívánatos- helyzeteket tapasztalunk meg az életben, akkor annak hátterében jellemzően az ún. maladaptív, azaz alkalmazkodást megnehezítő sémáink állnak. Ezek tudattalanul működnek és bizonyos (korai életszakaszban) ki nem elégített érzelmi alapszükségletekhez kapcsolódnak.

Tekinthetünk úgy rájuk, mint speciális forgatókönyvekre, amelyek az életről és az önmagunkról alkotott tudásunkat és elvárásainkat tartalmazzák. Ezek a sémák rendszerint kora gyerekkorban alakulnak ki és végül oda vezetnek, hogy a személy akaratán kívül hozza létre újra és újra azokat a körülményeket, amelyek gyermekkorában károsak voltak.

Ha terapeuta segítségét kérnéd az elakadás megoldásában, valószínűleg azon a vonalon indulna el, hogy megvizsgálná, milyenek voltak a fontos korai kapcsolataid, milyen kötődési stílus jellemez téged.

Az ilyen mintákat úgy lehetséges felülírni, ha megérted őket, hogy milyen oknál fogva jöttek létre, milyen célt szolgáltak, milyen hiedelmek, téves következtetések állnak mögöttük. Majd pedig idővel tudatosan kezdesz el másképp reagálni. Ez egy igen hosszadalmas, sokszor fájdalmas folyamat és szükség van hozzá egy segítő szakemberre.

Ott hibázol, hogy görcsösen akarod.

Élj, majd jön, ha jönni akar.

[link]

Másik anonimnak meg az a baja, hogy ragaszkodnak hozzá.

Bolond világ...

Már gyakorlatilag 8-10 évesen olyan fiú tetszett akinek fogalma sem volt rólam. Aztán jött ugyanez a helyzet 13-14 évesen, 15-16 évésen, majd 16-19 évesig 1 fiúval. Később az első munkahelyen, majd a másodikon. Ott már olyan jött be, hogy szabad volt a pasi, flörtölt velem, mással is, de a másik csaj fogta meg. Akkor "versenyezni" próbáltam... 6 éve együtt vannak azóta is. Most olyan tetszene aki vagy levegőnek néz, vagy kapcsolatban él, vagy nem akar barátnőt mert az exét szereti.

Hol hibázok?