Fiatalok! Nektek van most pénzetek saját lakásra? (beszélgetés)

Melyik megyeszékhelyen tudsz havi 40 ezer forintért 3 szobás lakást bérelni, ahol munka is van?

Nem hiszem, hogy Németország olcsó lenne, főleg nem Olaszországhoz képest. Nyilván München/Berlin és hasonló nagyvárosokban simán megvan 1200-1300 körül is egy ekkora lakás, de ott a fizu is jobb.

Az állam abban az esetben ad ekkora lakástámogatást, ha amúgy dolgozol meg neveled normálisan a gyerekeket, csak a fizudból már nem tudsz kifizetni egy albérletet. Nem tud mit csinálni, itt jellemzően nem veszi le a gyámhatóság őket, inkább fizet a állam.

Nem azt mondom, hogy külföldön kolbászból van a kerítést, csak azt, hogy itt albérletben élve azért sokkal magasabb életszínvonalat engedhet meg magának az ember, mint otthon egy albérletben élve. Az, hogy az adott devizában mennyi marad meg, önmagában nem mutat semmit, a kérdés az, hogy abból a megmaradó devizából mekkora fogyasztói kosarat tudsz vásárolni.

Mi egy közepes német városban vagyunk, mindketten minimálbért keresünk, szóval kb. 1100-1100 eurót. Mi a városon kívül élünk, de nyilván sok ismerősöm a városban, ott mindennel együtt már havi 850-ért lehet 3 szobás lakást bérelni. (Van, aki garzon bérel 400-ért, bár ehhez kell némi szerencse is.). Ha 2200-ból elköltenénk 850-et, még mindig maradna 1350 euró, amiből az ember bőven tud félrerakni az utazás és kaja kifizetése mellett. És ez minimálbér, márpedig az átlag német nem minimálbért keres, mert a többségük jobb munkakörökben dolgozik.

Na most, ha itthon ketten összerakjuk a minimálbérünket, akkor keresünk összesen 150 ezret, ha abból akarunk itthon 3 szobás lakást bérelni, az egy hasonló kaliberű városban ugyanúgy mindennel együtt, mint Németo.-ban kb. 110 ezer forint. A fennmaradó 40 ezer forintból tudunk enni, utazni és félretenni?

Szóval, az arányokra próbáltam rávilágítani. Végeredményében az a nem mindegy.

Ne érts félre, de éltél már külföldön? Sosem értettem, miért kell ezzel a "bezzeg nyugaton" szöveggel jönni.... teljesen más a két dolog, össze sem lehet hasonlítani az itteni helyzetet és anyagi hátteret.

Mondok egy példát: van egy kollegám, aki a minimálbéréből eltartja a feleségét és a 3 kisgyerekét úgy, hogy közben egy 3 szobás lakást bérelnek. Mert az állam kifizeti nekik a bérlést.

Na most kérdem: te el tudod képzelni azt, hogy itthon egy 80 ezer forintos minimálbérből ugyanezt meg tudja csinálni egy család? A francokat, az állam itthon nem fogja 20 éven át fizetni az albérleted, ha neked nem telik rá, hamarabb veszi el tőled a gyerekeket.

A példát azért írtam, hogy lásd: ott sem azért bérelnek, mert nem tudnának venni... oh, dehogynem, ha két átlag fiatal a huszas éveik elején nekikezd gyűjteni, simán kipengeti egy családi ház árát a harmincas évei közepére-végére. Ha nem, az sem baj, mert itt nem kell attól tartani, hogy esetleg elveszíted a munkád és bedől a hitel, ugyanis mindig akad munka, ha sz*r is.

Ha itt kibérelsz egy lakást/házat, akkor azt csinálsz vele, amit akarsz, általában cégek adják ki, akiktől életed végéig bérelheted ugyanazt a lakást, ha beleölsz némi pénzt a felújításba, senki nem fogja veled közölni, hogy bocs, két hónap múlva költözz már el, mert kell a lakás...

Itthon sem feltétlenül csak kényelmi okok miatt akar lakást z ember, hanem az anyagiak miatt. Mert nagyon nem mindegy, ki kell-e fizetni havi 70 ezret az albérletre vagy sem két gyerek mellett. Ha olyan viszonyok lennének, mint nyugaton, itt sem lenne annyira fontos a saját lakás.

Igen, ez így van sajnos.

Ez valóban probléma.

Ez ördögi kör.

Nem vagyok nyugatmajmoló, de mégis megjegyzem, hogy ott a legtöbbeknek sohasem lesz saját lakása, természetes, hogy mindig bérelik..

Persze, nem kell mondani, mások az arányok, meg más a biztonság. (Bár szerintem már ott se sokáig.)

Ezrét lennének jók az "átmeneti megoldások", olcsó bérlakások - de nem az aljanépnek - hanem pont azoknak, akik átmeneti segítségre szorulnak, és később maguktól is jobb helyzetbe tudnának kerülni. Ez valóban nagy hiány.

Nekünk is volt 5 olyan évünk, amikor egy családtag adta nekünk a kiadandó lakását rezsi, némi felújítás és havi 20ezer forint fejében.. Ez bizony nekünk is jól jött ez a szerencsés helyzet, enélkül talán nem lenne saját ma sem..

Sziasztok!

Nem mai kérdés, de ma is aktuális..

Aki úgy dönt, hogy tanul, egyetemen, 25-26 éves koráig, az vegye tudomásul, hogy addigra lesz a nullán, vagy még kicsit mínuszban anyagilag..

Fizetés az a MUNKA után jár, és nem a tanulás után.

Tehát miért lenne az csoda, hogy ennyi idősen nincs saját lakás.. Termeltetek annyi értéket?

Az olyan 10-15-20 év munka, kereset, spórolás után van.

Szerintem a világon mindenütt, ebben a nyugti ifjúság sincs jobb helyzetben, legfeljebb könnyebben fizet albérletet, bár azok arányaiban ott is drágák...

Ha valaki épp örököl, az jó, szerencsés, de magától nem lesz senkinek 20 milla a szekrényben, csak, ha beleteszed..

Egyébként sok kevesebbet tanult, de jó szakmával rendelkező ember ilyen szempontból 6-7-8 év előnyben van, és erre sok egyetemista csak az egyetem végén jön rá... Vagy még akkor sem..

Nem, nem vagyok én tanulás ellenes - ismerhettek, az életemet tettem rá - csak hát a tény az tényl..

Úgyhogy kedves fórumindító, adjatok hálát a jóistennek, hogy tanulhattatok, hogy van a fejetekben, szívetekben, hogy egészségesek vagytok, és kezdjetek el értéket termelni, és pénzt keresni. Még ha nem is olyan könnyű..

Átlagos emberként más is így csinálja, csinálta..

Igen, mi is évekig szülőknél laktunk, gyerekekkel is, aztán szépen lassan összegyűjtöttük a pénzt, majd vettünk kicsi lakást, nem túlbecsülve a lehetőségeinket..

Ha van lehetőség, pár hónap külföldi munka azért tud a költségvetésen dobni, az kétségtelen.. Csak vigyázzatok, a kapcsolat, a házasság ne menjen rá..

Én nem reklámoztam semmit, leírtam, hogy a bérlőknek is lehetnek jogaik és elvárásaik, ha már fizettek egy "szolgáltatásért"

Ez fogalmilag beleilleszkedett a témába, bár a topik címéhez nem kapcsolódott.

Ugyanis a fórum címére - ha ilyen szigorúan vesszük . csak igennel, vagy nemmel lehet válaszolni és kész!

Az egész beszélgetést törölték, (?????)hogy miért azt csak a Jóisten tudhatja.

nem. :) ezt írtad: nincs könyvem és még ebokom sem.

valamint egy korábbi hsz-edben is magad említed nem akit ajánlasz :) vagyis tudok szövegértelmezni, te viszont nagyon félreérthetően fogalmazol

Nehéz a felfogásod, vagy nem olvastad végig amiket írtam. Én egy pénzügyi szakemberre hívtam fel a figyelmet az elején, akitől sok egyetemista, és jómagam is tanult.

Azt a hozzászólásomat törölték, tehát nem szerepelhet itt a neve.

Magyarul NEM MAGAM reklámoztam, és reklámozom.

Boldogan tenném, nem lehet. Azt az egy hölgyet is törölték, akit egyetemekre hívnak, fiataloknak pénzügyi tanácsot adni. Még a közgázra is hívták, és a rádiók gazdasági műsoraiba is, többek között.

Mindezt csak azért írtam, mert volt aki kétségbe vonta a tudását.

Mellesleg én nem kapok pénzt ezektől az emberektől, pusztán azért ajánlom jó szívvel, mert én sokat tanultam tőle, tőlük.

Egyébként itt a hoxán már kétszer is kétségbe vonták, önzetlen segítségem.

Abban a témában nem is segítek többet itt.

Egyébként megértettem, nem kér a többség ezen a portálon a segítségből. Eltűnök, nem kínálok több segítséget.

Ha netán valakit érdekel valami, megtalál, meg tudja kérdezni.

Azért azt még hozzátenném, ha 15 ezerért adnám ki, akkor sem mászkálnék be.

Ez nem az összegtől függ.

Valóban nem!

Ugyanannyiért bérlik, Budapest belvárosában, felújított gyönyörű műemlékházban, a tipp-topp bútorozott, háztartási gépekkel felszerelt lakást, mint a peremkerületekben kiadottat.

Ugyanis én nem akartam elszaladni az árral, mert nekem nem üzlet, ha hónapokig üres.

Szerintem, ha valaki ebben a túlkínálatos időkben tisztességes bérlőket akar hosszú távra, akkor normális feltételeket kell biztosítania.

Én is és az előző bérlőim is, sírtunk, amikor elváltunk.

Okosan kell bérbeadót és okosan kell bérlőt választani.

Kell hozzá némi emberismeret és nem árt kölcsönösen informálódni.

Én egy hatalmas pesti lakást leválasztottam kétfelé, az egyikben lakik a gyerekem családostól, a másik ki van adva. Hozzáteszem, legálisan, azaz adózom utána.

Két bérlőm volt idáig. Az első közel 10 évig lakott benne, de közben elváltak és mindegyik haza ment. A második negyedik éve lakik ott és remélem még nagyon sokáig.

Aranyos, korrekt, kedves emberek mindegyikük.

Én SOHA, SOHA, SOHA nem megyek be hozzájuk, mert azzal, hogy kifizették a bérleti díjat, az ÖVÉK.

Az elsőkhöz jöttek fel időnként rokonok, ünnepekre vagy anélkül és 3-4 napot ott is aludtak. Na és?

Csak a rezsi növekedett, azt meg úgyis ők fizették.

Felőlem nyugodtan rakhattak képeket a falra, hiszen ha raktak, ha nem, 3-4 évenként kifestettünk. Olyan bútorokat tettünk bele, ami a mi igényeinket is kielégítették volna, pedig nem vagyunk igénytelenek. Még cicájuk is volt, akit mi etettünk, meg cserélgettük az almot, míg elvoltak nyaralni.

Na ez volt az az eset, hogy bementünk, de ők kértek meg rá.

Szóval ezt én az "élni és élni hagyni" elv alapján így gondolom.

De nekünk nem is állt hónapokig üresen, ahogy az egyik elment, meg lett hirdetve és az első érdeklődő ki is vette.

Közösen szerződést írtunk és nincs semmi problémánk.