EMO fiatalok. Menőségből lett öngyilkos az emolány (beszélgetés)

Igen, sajnos egyre több ilyen van. :(

Mindenképp komolyan kell venni. Senki nem

Lat a fejükbe - de érthetetlen amikor egy tini nem akar élni. Sajnos én is ismerek 16 eves fiút aki lemondott mindenről egyik nap (régebben tortent) - máig nem derült ki miért.

Oda kell figyelni és minden ember mas így egyénenként változik a kezeles módja is.

De nekem egy orvos (!!!) mondta: aki meg akarja tenni annak előbb vagy utobb sikerül. Van, aki évekig próbálkozik mire egyszer sikerul és van aki elso próbálkozással belehal.

Annyira szomorú és elkeserítő hogy ennyire gyakori ;( probléma.

Ez tényleg érdekes :)

Viszont volt egy ismerősünk, aki tényleg felakasztotta magát. Annyit mondogatta, nem vették komolyan, ezt semmiképpen nem szabad sablonosan kezelni. Minden ember egyéni elbírálást kapjon.

Végülis igen... :) Rajtam segitett nagyon sokat. De persze apukámal kapcsolatban nem is csak ez volt a gondom, mert ezen felül megállás nélkül birálta az életemet, és gyakorlatilag úgy gondolta, joga van beleszólni és dönteni az ügyben, hogy én mikor, és kivel, és mit, és hogyan...

Ezt is kezelnem kellett.

Semmi nem lett vele. Szoktam átmenni hozzá, hetente mindimum egyszerr. Ha ilyen megölöm állapotban felhiv, akkor megmondom neki, hogy mik a lehetőségek, hová lehet ezzel elmenni, elmegyek vele, stb. ilyenkor általában üvölt, hogy ő egészséges, és semmi baja, én meg ilyenkor mondom, hogy ha egészséges, akkor meg tessék siránkozás helyett a problémát megoldani. Ilyenkor rájön, hogy nem vagyok pálya, és leteszi a telefont. Gondolom hiv mást.

Ja,és amikor ott vagyok, akkor viszont igyekszik teljesen normális lenni, és nem mondani ilyen szörnyűségeket. Igy sokszor jobb is lesz a kedve, látom.

Egyébként egy időben a rokonságot is hivogatta telefonon akár az éjszaka közepén azzal, hogy felakasztja magát.

Nem veszem magamra. :) Megtettem mindent, és rendesen álltam hozzá. Pl. szerettem volna elvinni orvoshoz. Ő oda nem jött, mert szerinte ez kuruzslás, és ő egészséges. Akartam közös programokat inálni, főzzünk, kiránuljunk együtt. Persze, neki erre nincsen kedve. Még egy közös filmet sem nézett meg velem, szóval, ha szar passzban volt, akkor annyi volt a program, hogy átmegyek, leülünk, és azt hallgatom, hogy várni kell a halált... Hogy ne bizzak soha senkiben. És még sorolhatnám. Neki én csak erre kellettem, hogy legyen akire rányomja a sok negativ szarságot. Semmi másra... Talán minden nap mennem kéne és ezt hallgatni? És érezni ahogy minden jót, ami van számomra, sötétté festi ezzel az igével? Szerintem nem.

Én mindig mondom neki, ha segitséget akar, jövök, itt vagyok. Elintézem, elkisérem, vele megyek bármerre, ha az segit neki. De nem. Ez van. Nos, azért mert ő ilyen, nekem még nem kell tönkre tenni magam. De lehet, hogy én látom rosszul?

Szóval a válaszom az az, hogy mélyre húzott engem, nagyon mélyre. Főleg amikor sirva aludtam el, hogy mikor öli meg magát... De ha mentem akkor sem változott, sőt néha elzavart. És kezdtem bele tönkre menni. Aminek értelme nem volt, ezt te is beláthatod. És ezért kellett nekem is önzőnek lenni, és húzni egy határvonalat. Ennyi

Amúgy nekem azt mondta a pszichológusom (igen, annyira aggódtam apukámért, hogy elmentem orvoshoz helyette), hogy nem kell vele foglalkozni.

Egyrészt azért nem, mert a fenyegetőzés szinte mindig üres. Aki megteszi, az nem fenyeget.

Másrészt meg nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy emiatt rettegek, és tönkre megyek bele. Ha megteszi magával, akkor sem engedhetem meg, hogy magamat ostorozzam.

Mert az ő élete, az ő felelőssége, de én nem keseríthetem meg a sajátomét emiatt. Igenis néha tudni kell önzőnek lenni. Főleg, ha már más is nagyon az. :(

Jó. Akkor nézzük más oldalról.

Tegyük fel, hogy nem csak üres fenyegetés.

Hogy jön bárki ahhoz, hogy egy másik emberre ezt a terhet rakja rá? Ezen nem gondolkoztok? Azt az embert nem kell sajnálni? Mi van, ha mindent megteszel, és mégsem jársz sikerrel? Akkor egy életen át azzal a nyomorral kell élned, hogy megmenthetted volna, mert tudtad mit akar tenni, de mégsem sikerült, mert valamit elszúrtál. Ilyet senkire nem terhelünk. Főleg nem azokra, akit szeretünk.

Akkor is ez a véleményem, és tudom, hogy neked meg ez nem tetszik. :)

Én egy szóval sem mondtam hogy szívtelen vagy.

Mindenkinek van élete, és az a sajátja....én csak annyit mondtam hogy az öngyijelöltek gondolhatják komolyan is attól még ha mondják, meg segítségre szorulnak...hogy kihez milyen segítség "illik" arról nem beszéltem.....szóval nyugi. :)

Bocsi, de nem fog tetszeni a véleményem.... A kérdésedre a válaszom: rossz az emberek emberekhez való hozzáállása!

Az "alapvető dolgokról" meg:

Én meg olyannal is találkoztam aki hajtogatta hogy öngyilkos lesz, és bevett csomó gyógyszert, és csak én bírtam kiszedni belőle hogy mennyit vett be, másnak nem mondta el....mi mondtuk neki hogy mi az ábra mikor hajtogatta, hogy azzal fájdalmat okoz stb, akkor nagyjából meg is értette, de sosem mondtuk neki hogy tegye meg ha hülye....nos megdőlt amit mondasz....hidd el vannak akik azt gondolják hogy csak figyelemfelkeltés, aztán meg azon kapják magukat hogy hoppá....mégsem...

Hát, azért ez sem biztos.

Tény, hogy mostanság azért ez az öngyilkosság dolog nagyon elhatalmasodott... Nem tudom ennek mi lehet pontosan az oka.

Talán a társadalomban van a gond? Vagy a természet szelekciója?

Lehet, hogy én is önző vagyok vele, de kell ennyire önzőnek lenni.

Ő az apám, de én a lánya vagyok, és ne tegyen tönkre. Ő mennyire önző? Hozzá teszem, amióta megmondtam neki, hogy azt csinál amit akar, ha neki ez a jó, akkor engem nem érdekel, csak engem ne hívogasson fel előtte, mert tönkre teszi az életemet.

Érdekes, azóta soha nem mond ilyeneket, és ezerszer normálisabb velem. Ha meg full depi és szar az élet, akkor egyszerűen nem megyek át hozzá. Megtanulta, hogy meg kell emberelnie magát, ha akarja a lányát. És ez így van jól.

Én értelek, csak ez a kerék kint van, nincs kit dolog már szóviccbe kezdett átmenni... :) Na mind1.

Nem vagyok szívtelen. Ha hiszed, ha nem. Nekem apukám egyszer bevett egy adag gyógyszert, ráivott, és úgy hívogatott telefonon. Rohantam hozzá, úgy kellett napokig öltöztetni, mert teljesen beállt a dologtól, magáról sem tudott. Persze, annyit nem vett be, hogy vége legyen, mert úgy gondolom, nem is ez volt a célja. Ha ez a célja, akkor nem gyógyszerezik.

Az óta többszörösen voltak olyan húzásai, hogy felhívott, most vet véget az életének, és felakasztja magát... Tudod milyen érzés ez? Amikor sírva rohansz, vagy egész éjjel rettegsz, hogy mikor jön a telefon, hogy megtette??? És a végén úgy voltam vele, hogy basszus csinálj amit akarsz, engem nem készítesz ki idegileg, és nem fogok rohanni hozzád. NEM ÉRDEKEL

Segítséget persze semmilyen formában nem fogad el, neki csak a figyelem kellene, amit ezzel a viselkedéssel harcol ki.

És én szívtelen módon, erre nem adok alapot. 50 éves, oldja meg az életét, vagy ha nem tudja egymaga, akkor kérjen segítséget.

Ha nem akar segítséget kérni, mert leszarja, csak a halált várja(ezt szokta mondani), akkor sajnos életképtelen, amiről én nem tehetek, de engem ne tegyen tönkre benne...

És igen, önző dolognak tartom ezt a fajta viselkedés. Ez van.

Na, akkor elmondanék neked valamit.

Alapvető dolog. Aki mondja, az általában nem teszi meg. Mert csak figyelmet szeretne, segély kiáltás.

Nekem az egyik exem csinálta ezt, amikor elhagytam, felhívott, hogy a hídon áll, és leugrik, ha nem megyek vissza hozzá. Mondtam neki, hogy márpedig én nem megyek, úgyhogy ha neki értéktelen a saját élete, akkor hajrá.

Na, a mai napig is él, és virul.

Egyébként se legyen olyan önző senki, hogy bárkit ezzel zsarol. Az nem embertelen dolog???

Azt hiszem, hogy most nem halálos betegekről volt szó, és nem gyógyszert szedő emberről, aki attól csavarodik be, és nem lesz beszámítható.

Fiatal tinikről, akik divatból ölik magukat, mert szépnem érzik a halált...

Ácsi! Ne forgasd ki a szavam! Utálom ha valaki kiforgatja.....

Aki olyat akar tenni, segítségre szorul! És nem vitázom, mert nem érdekel hogy könnyebb a másikat full hülyének nézni ha meg akar halni, ahelyett hogy megpróbáljanak rajtuk segíteni.... Láttam már olyat hogy valaki azt írta meg akar halni, erre ilyen válaszokat kapott "ha hülye vagy tedd meg"....ez normális??? Mert szerintem meg ez a nem normális! És elég szégyen hogy rájuk kellett szólni, hogy akár komolyan gondolja akár nem, akkor sem szabad ilyeneket mondani a másik embernek, mert ki tudja miért mondja.... Ennyi. Emberség.....