Elveszve! (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Elveszve!
Nagyon sajnálom:((
Gyere, beszélgess majd, ha van kedved és erőd
Kedves Kati!
Megkönnyeztem az írásod. Nagyon sajnálom az elvesztett kisbabád, és mindazt amit akkor éreztél, amikor ez történt veled. Remélem hamarosan újra kisbabát vársz majd és nem rettegésben fogod eltölteni azt a 9 hónapot. Én 44 évesen szültem 2012. 08. hóban, annak ellenére, hogy vizesedtem és a vérnyomásom is kezdett bedurvulni, mégsem vette komolyan a fogadott orvosom sem. Szerencsérenmlett baj, de ez nem rajtuk múlott. Pedig én még idős kismama voltam, ami már eleve veszélyeztető tényező. Volt egy kolléganőm, ő 2007-ben 40 évesen a 9. hónapban veszítette el a kisfiát, egyik napról a másikra nem volt mozgás, semmi. Elment a dokihoz és kiderült, hogy a baba szíve leállt. Senki sem tudta miért lehetett, ez olyasmi mint a bölcsőhalál. De borzalmas volt nekem is hallani akkor, pedig még nem voltam terhes. Jó hír, hogy utána ezzel a kolléganővel együtt voltunk terhesek, és ő is félt azért, de nyugtatta mindenki, lám majdnem egy napon megszületett a fiunk. Minden rendben van velük, a gyerek gyönyörűen fejlődik. Egy-két év múlva már neked is lesz egy csodálatos babád és újra tudsz majd boldogan nevetni. Ezt kívánom neked sok szeretettel!
"Ott vagy most már,ahol senki se lát.
Ott vagymost már,ahol semmi se fáj.
Ott vagy,ahol már nincsenek kérdések,
Ami utánad maradt szintiszta érzések.
Gondolatban sirodnál suttogom a neved.
Gondolatban sirodnál megfogom a kezed.
Gondolatban azt kivánom,hogy legyél itt velem.
És te ott vagy,mert érzem,hogy szoritod a kezem.
S ha majd én is egyszer lecsukom a szemem,
Ne fájjon már semmi,csak Te legyél ott velem.
Ne sirjon az,ki akkor nem jöhet még velem.
Mert aki utánam jön,annak majd én nyújtom a kezem."
Nagyon-nagyon sajnàllak!! Sajnos az én kicsim sem mozog nagyon, sokszor esek kétségbe, szerencsére most voltam dokinäl, lâttam a kis szívecskéjêt dobogni! Mégis fêlek, mindig vizsgälgatom a pocim, nälam 95%-ban a pici van a központban ( elsö babus, 23 éves vagyok,mindig egy igazi hebehurgya fiatal voltam, most ez elveszett, cigit villàmgyorsan le tudtam rakni, egyältalán nem iszom:))
Remélem, a következô alkalommal minden oké lesz! Nôgyôgyàszt vàltanod kell...
Kedves Kati!!
Fel a fejjel te még fiatal vagy és még lehet,sok szép babád.Magamból kiindulva tudom ezt neked mondani.Nekem a 7. terheségemre született meg a fiam aki ma 26 éves.Ez első terheségemmel elvetéltem,utána nem estem teherbe csak petefészek átfujás után rá 4 évre.Ez a babám halva született,mint neked nekem is megkellett szülnöm 7 hónapra.Ezután született 1 kisfiam aki 4 napig élt,majd rendesen kihordott 9 hónapos terheségem után született 1 kislányom aki 2 napig élt. Utána még 2x elvetéltem.Igaz ez az első házasságomba történt. 10 évi házasság után elváltunk.Az élet fintora a volt férjemnek 2 egészséges gyereke van. Nekem pedig a fiam meg született a második házasságomból.Ha valaki tudja,hogy te mit érezztél át akkor én igazán tudom és nagyon együtt érzek veled.Jó egészséget és kitartást kívánok neked és
mielőbb szülessen egy szép kisbabád.
Megértelek! Az első babámat mikor elveszítettem tesómék pár hónap múlva bejelentették, hogy babát várnak. egy világ omlott össze bennem, mert nekem nem sikerült újra teherbe esnem. Aztán megszületett a kislányom...
Most a szomszédomnak pontosan akkor fog megszületni az unokája, amikorra én is ki voltam írva. Együtt jelentettük be mi is, hogy érkezik a kisbaba.
Most rettegek a naptól miként fogok reagálni, ha jönnek az örömhírrel, hogy megszületett a kis csöppség...
Szia!
Nem nagyon szoktam fórumokat olvasgatni, de a tiédet "véletlenül" elolvastam. Végig sírtam!
Nem tudom szavakkal kifejezni, mennyire sajnálom, amin keresztül mentetek. Nagyon remélem, hogy az egészségügyben dolgozók hozzáállása megváltozik!!! Lehet, hogy nem lehetett volna kincseden segíteni, de az biztos, hogy figyelmesebbek, együtt érzőbbek lehettek volna!!!!
Sok erőt kívánok és remélem hamarosan megérkezik a várva várt kisember!
Ez szörnyű, ami történt. =,( Én nem így képzeltem, hogy ilyen flegmák az orvosok. Az abortusz fontosabb, mint az élő magzatok???
Akit igazán szeretsz a szívedben lesz mindig nem számít se a távolság, se semmi. Te édesanya vagy és leszel. És most még ez nehéz a fájdalom miatt, de örülj annak, hogy hozzád tartozhatott fizikailag pár hónapig, mert ő is sok boldogságot adott nektek. Szeretni fájdalmas, nagyon nagyon ilyen helyzetben, de ő örülhet, hogy az a kis idő amíg itt volt sok szeretetet kaphatott tőletek. Ő is szeret titeket, ebben biztosak lehettek. Az biztos, hogy a szívetekben lesz mindig, ti meg az övében és fentről vigyáz rátok. Tudom ez most nagyon halvány vigasz mert hiányzik, de később segíthet nektek.
A 24. hetet betöltött babákat megkapja a család-nálunk így volt. Erről törvény rendelkezik, szomorú, ha van olyan kórház, ahol ezért minden követ meg kell mozgatni.
Nagyon jó, ha van egy hely, valóban...de ahol nincs, ott is ki lehet nevezni...ültetni egy fát, egy virágot.
Az én kislányom sírján egy fenyőfa nőtt, pedig nem is ültettünk.
Nagyon sokat jelent ez nekünk!
Drága Kati!
Tudod, mit gondolok! Csodálatos lány vagy, örülök, hogy sikerült kiírni magadból, ami történt. És a cím is nagyon találó: az ember nagyon elveszve érzi magát ilyenkor, sokáig nem találja a helyét. Remélem, ha eljön az ideje, nagyon-nagyon boldog leszel :)))
...végig bőgtem soraidat.
Köszönöm, hogy volt erőd leírni.
Őszinte részvétem!
A mi picikénk 12. héten még kétséges volt, hogy egészséges-e, aztán majdnem vérmérgezést kapott 10 naposan. A doktornéni szimatának hála, időben megkapta az antibiotikumot, és itt szuszog a mellemen:).
Csak előre nézz és sok erőt!
Nagyon sajnálom,ami történt :(
Sok-sok erőt kívánok!!!