Ellenállni a kísértésnek (beszélgetés)
Ja, nem gondolkodtam ilyenben. Annak ellenére, hogy van a dolognak még egy "pikantériája", mégpedig, hogy - ritkán ugyan de - járunk egy társaságba. Szóval a párommal is ismerik egymást. Ez megintcsak egy következő indok, hogy miért fékezzük magunkat mindketten.
De egyhamar nem várható közös program, mostanában mindenkit kicsit másfele sodort az élet.
Azt azért már jó rég megtanultam, hogy ha valami segíti az elengedést, az a mindennemű kapcsolat megszakítása.
Nálunk ez annyiban problémás, hogy kollégák vagyunk, ha nem is találkozunk naponta, de hetente többször.
Viszont már az is valami, hogy nem kell állandóan a telefont figyelnem, nem várom tűkön ülve a következő üzenetet, és esténként nem a vele történő levelezéssel alszom el.
Rendben, akkor már ezen túlvagy, örülök neki. :)
Nekem megfordult egy idő után a fejemben, mikor kezdett csitulni bennem, hogy lehet, ebből haverságot mégis ki lehetne hozni...
Miből gondolod, hogy most még keresem a kompromisszumokat, hogyan lehetne "megtartani" a másikat is?
Ahogy írtam is, a döntés adott, tud róla a másik fél is, meg is érti. Annyit írtam még, hogy legbelül szinte el se akarom engedni, DE ez ebben a stádiumban mással is így volt (amikor pl. szakításra került sor). Ez viszont IDŐVEL mindig kikopik.
Sokan állítják, hogy márpedig ők 5-10-15-100 év múltán is ugyanolyan szerelmesek a párjukba, és röpködnek a pillangók, szenvedélyes a szex bla-bla...hát, ja, biztosan így van, bár azt mondják - hogy mivel ez főként biológia - nem véletlen, hogy pár év múlva szelidül, hiszen belepusztulnánk ebbe a felfokozott állapotba. Aztán lehet valaki eleve langyosabban indít, azt meg fent lehet tartani évtizedekig. 😅
Én elhiszem, hogy szereted és becsülöd a párod, sőt, én abban is hiszek, hogy lehet egyszerre kettőt is szeretni. A hangsúly nem ezen van továbbra sem, hanem a döntéseden. Az érzéseidről nem tehetsz, arról, hogy miként cselekszel, már igen. Minden agyalásod, megértésre törekvésed csak akkor ér valamit, ha közben lezárod ezt a viszonyt (?). Szerintem most még keresed a kompromisszumokat, hogyan lehetne ezt az embert mégis az életedben tartani úgy, hogy ne okozzon (további) károkat a kapcsolatodban. Így pedig, hogy ő szabad, még nehezebb a helyzet (nálam is ez volt), mert nem neki van vesztenivalója.
Köszönöm ezt is. Bár így, hogy már nem szeretted a férjedet, kicsit más a helyzet.
"én ha tényleg szeretek valakit, nem esek kísértésbe sem"
Jaj de sokáig hittem ezt én is. :( Bár lehet, hogy most sokan felhördülnek, hogy márpedig valójában nem is szeretem. :(
Én január végi vízöntő vagyok..-)
rólam csak rosszakat írnak..
Nem is hiszed, hogy mennyire az én szám íze szerint beszélsz...
Nekem mindig voltak női barátaim, még olyanok is akikkel nem volt köztünk testiség, és a barátságok megmaradtak.
Ma már inkább e-mail formájában vagyunk kapcsolatban, mert mindenkit szétsodort az élet.
Aham...
A szüzekkel mindig csak gond van..-))
Ezt, mintha én írtam volna! 😉
Ugyan így gondolkodom én is!
Ahogy én látom ez lelki alkat kérdése férfiaknál és nőknél is. Aki "lelkisebb" az nem is igényli a csak szexet, így kipróbálni sem fogja.
Ezt általában a "lelkileg igénytelenebbek" nehezen értik :)
További ajánlott fórumok:
- Szerintetek melyik az a női parfüm amitől egy férfi biztos nem tud ellenállni?
- Ki hogyan állt ellen a kisértésnek, hogy ne egyen mert fogyni akar?
- Karácsonyi evés-ivás! Ki mennyire tud ellenállni a dömpingnek? Vagy mindig túlesszük magunkat?
- Elkezdtem fogyózni, de nem tudok ellenállni a finom ételeknek. Mit tegyek?
- Nem tudok ellenállni a kólának.
- Sajnos sokszor nem tudok ellenállni a kísértésnek... :(