El kell mondanom? (beszélgetős fórum)
Szuper.
Már megérte őszintének lenni.
:D:D:D
Férfiak...
Jó, hogy elmondtad, te is megkönnyebbültél. :)
Nyilván csak a javadat szerették volna a szüleid, és azt, hogy kinődd, és tünetmentes legyél. Nem szerették volna, hogy újra előjöjjön, na meg féltettek is téged. :)
Az epilepsziával együtt jár bizonyosfajta életvitel, ez így van. De lehet teljes életet élni alkoholfogyasztás meg diszkózás nélkül is. :) Úszni pedig lehet mentőmellényben. Valóban van néhány ökölszabály, de ettől függetlenül simán teljes az élet.
Szerintem örülj neki, hogy kinőtted, és tünetmentes vagy. Sokan nem mondhatják ezt el magukról.
Az tuti, hogy az a pali 1 igazi gyoker volt. Kifogtad, de orulj neki sztem is; hogy megszabadultal tole. 1 ilyen gyerekes, tutyimutyi alakkal nem is lehetett volna jovot epiteni.
Mondjuk ez meg 1 ok, hogy elmond es felvallald.
Ja, és talán nem vígasztal, de a fiú, aki erre hivatkozva szakított veled, egy bunkó gyökér volt, aki nem is szeretett téged.
Gondolj csak bele. Ha összekötöd vele az életedet, és jön egy bármilyen betegség, akkor csak simán lelép, ott hagy a szarban, és közli, hogy beteg emberrel nem él együtt?! Sajnos bármi jöhet, és egy közös élet során jönni is fog előbb-utóbb a betegség... Milyen társ az ilyen mégis? Örülj, hogy megszabadultál egy ilyen embertől.
Semmiképpen nem vagy beteg, csupán van egy hajlamod erre a dologra.
Az én volt párom epilepsziás volt, ráadásul egy nehezen gyógyszerezhető típus volt neki. Rengeteg hanyatt vágós, és még annál is több kisebb rohamot csináltam vele végig. Az első perctől kezdve tudtam, hogy epilepsziás, mégis akartam a vele való kapcsolatot! Soha nem tekintettem rá úgy, hogy ő egy beteg ember. A kapcsolatunk nem ezért ért véget, és még csak köze sem volt hozzá.
Volt neki egy lánya, nem örökölte a dolgot. Az orvost kérdeztük anno, ő azt mondta, hogy elenyészően minimális az esély az öröklődésre, és lány gyerkőcnél még a minimálisnál is minimálisabb.
Szerintem neked első körben magadban kéne rendet tenni ezzel kapcsolatban. Pátyolgatásról és megmentésről, elfogadásról írsz, holott semmi bajod. Az már a múlté. Nem vagy te esetlen, akit meg kell menteni.
Ha kijönne rajtad, akkor sem lennél esetlen, csak ebben más vagy, mint az átlagos emberek, de ettől függetlenül ugyan olyan értékes ember vagy mint bárki más, és élhetsz ugyan olyan tartalmas és sikeres életet mint bárki más.
Egyébként igen, ha véletlenül valaha rosszul leszel, és a párod nem tudja, hogy mi a baj, és mit kell tegyen, akkor az borzalmasan félelmetes tud lenni. Nem tudom, hogy mit tettem volna anno, hogy az én exem eltitkolja hogy epis, és totál tudatlanul szembesülök a rohamával úgy, hogy azt se tudom, hogy mi történik éppen.
Ezzel csak arra celoztam; hogy magad miatt is erdemes lehet elmondani, olyan ertelemben, hogy kerulhettek olyan elethelyzetbe; hogy veletlenul rosszul leszel; es akkor jo; ha tudjak; h mi a baj.
Vagy mondjuk nem visz teged meglepi feny-fesztivalra; v ilyesmi. Szoval; hogy ez is 1 potencialis elony; ha elmondod.
Nekem az a velemenyem; h egeszseges vagy, de van 1 ilyen hajlamod, amit jobb figyelembe venni.
Pl. nem jarsz stroboszkopos diszkoba, mert ott nagyobb a rizikofaktor, ilyenek...
Ezzel sztem siman lehet elni; azt gondolom, hogy ez nem az a kompromisszum; ami nem kivitelezheto. Plane, hogy ez nem 1 rigolya, hanem 1 betegseg... gondolom sok hulyeseget toleraltok egymasnak kolcsonosen, ahogy az 1 kapcsolatban lenni szokott.
Aki ilyesmi miatt elhagy, az nem szeret, és nem is szeretett soha! Ez a véleményem.
A gyerekvállalást már neked kell eldönteni, bár én nem látom okát annak, hogy miért kéne lemondanod róla. :)
Most fogtok osszehazasodni? :)
Termeszetes; hogy parazol a jovo miatt.
Akor dobnam be az epilepsziat; ha gyerekrol beszelgettek. Fontos; hogy ugy tedd meg; amikor azt erzed keszen allsz ra, sose tudni milyen a fogadtatas...
Ugy kepzelem; hogy engem nem zavarna; es meg is hatna; hogy ennyire bizol bennem es tisztelsz; hogy ezt megosztod velem; de rohadtul felnek; hogy mi lesz a gyerekkel; de akkor is ; ha az epilepszia nem lenne.
Beszeljetek a gyerek temarol; ha teged megnyugtat, akar kulon orvossal is.
Akkor miért kérdés ez?
A te érdeked is. Az ördög nem alszik.
További ajánlott fórumok:
- Szerintetek el kellene mondanom?
- Mit mondjak, ha sok diplomás között el kell mondanom a szakmámat és ez szorongást okoz?
- Védőnői javaslatra bölcsibe menne a lányom. Ilyen esetben is le kell mondanom a Gyed-et?
- Mikor kell megmondanom a főnökömnek, hogy terhes vagyok...?
- Állásinterjún el kell-e mondanom, hogy rákos voltam?
- Mit kellene mondanom neki, és hogyan, hogy ne bántsam meg túlságosan? :(