Együttélés vagy házasság, avagy élettárs vagy férj (beszélgetés)

sziasztok

én kislány korom óta férjhez szerettem volna menni. tehát mondhatjuk hogy házasságpárti vagyok. viszont aki kényszernek érzi az ne házasodjon valóban. hogy "könnyebb legyen lelépni" ha baj van.

a férjemmel 9 hónapos házasok leszünk pár nap múlva. a kapcsolatunk , szerelmünk, szeretetünk, tiszteletünk nem változott, ugyanúgy szeretjük egymást mint az esküvőnk előtt. ugyanúgy járunk el együtt szórakozni, vagy külőn én a barátnőkkel , a férjem a haverokkal. csak most már karikagyűrűt is hordunk és más lett a nevem. kötőjellel vettem fel a férjem vezetéknevét az én teljes nevem mellé mert a hányinger kerülget a né végződéstől.

és őszintén bevallom szívesebben szülök majd gyereket úgy a férjemnek hogy elvett, mint olyannak aki nem hajlandó erre.

a házasság mindkettőnknek fontos volt. és nem volt milliós lagzink. kb 15 vendéges polgári esküvő volt ebéddel. ennyi. nem kellett rá sokat költeni. ha esetleg nem akart volna esküvőt, elfogadtam volna, mert nem ezért vagyok vele, nem ezért vagyunk együtt.

ettől függetlenül azokat is megértem akik nem akarnak házasodni.:)

én is csak egyszer tettem meg, akárhogy alakul.

szerintem a házasság egy halom hercehurcával jár :)

először is esküvő - papírok átíratása, kicserélése és ha válásra kerül a sor, akkor általában jócskán meghurcolják egymást az emberek - mert nem tisztelik a másikat, inkább csak ki akarják készíteni olyankor :(( szörnyű

de ez nem változtat azon, hogy valószínűleg egyszer én is férjhez fogok menni :))

egyébként pedig nem sok különbség van a kettő között :)) csak a névváltás a nő részéről és a házassági oklevél :) ma már az új törvények szerint az élettárs is ugyanarra jogosult, mint a házastárs, akkor meg?

Igazán kitartsanak EGYMÁS mellett, hosszú évekig esetleges "nehézségek" ellenére.

Együtt könyebb-Párom mottója immáron 34 éve élünk igy EGYÜTT.. Kivánom Mindenkinek ezt az ÁLDÁST- Közös Boldogságban Egészségben:)

talán beszélgess el őszintén a pároddal.

Én megtettem. Volt néhány hét durci, de legalább tudja, mit gondolok. S ha költözködni akar, mehet amerre lát.

Azóta nem akar elmenni.

( Lehet, hogy csak fenyegetni akart?)

cSak is kizarolag egyutteles es csak elettarsi viszony...

1.mindenfe papir letezi...lakas szerzodes, berleti szerzodes....stb..en nem akrok senki szerzodeses tulajdona lenni

2. amig nincs papir addig szerintem az ember jobban vigyaz mit csinal...akarmit nem tehet meg...mint mikor papir van mert tudja hogy "oh ugy sem val el tolem mert hosszu folyamat"..ha nincs papir az ember tudja hogy muszaly jo legyen :) mert a masik akarmikor lelephet..papir nelkul nagyobb a tisztelet

3. szerintem egy kiegyensulyozott kapcsolatban...eleg a szerelem a boldog egyuttlethez..

4. es ha mar baj van papir nelkul konnyebb a szakitas...egyszeruen le lehet lepni...;))

"Ez a házasság mérhetetlen iróniája abban a formájában, amilyennek megteremtettük. Kimondjuk a sorsfordító "igen"-t, és attól a pillanattól kénytelenek vagyunk megtagadni magunktól mindazokat a dolgokat, amiket igazán szeretünk csinálni az életben. Ezt kétségkívül kevesen ismerik be a szerelem első hevületében és a házasságkötés utáni első pillanatokban. De három, öt vagy hét évvel később eljutnak erre a felismerésre, amikor hirtelen rádöbbennek, hogy a házasság intézménye révén nem gyarapodott, hanem ellenkezőleg, az önkifejezésük elsekélyesedett a világban.

  Ez az ítélet természetesen nem vonatkozik valamennyi házasságra. De éppen elég soknak az esetében igaz. Bátran kimondhatjuk, hogy a döntő többségükben igaz. És ezért ilyen magas a válási arány, mert az emberek nem annyira egymásba fáradnak bele, mint inkább a házasság által rájuk kényszerített megkötésekbe és a korlátozásokba. (Nem elgondolkoztató, hogy már az első pillanatban a házasság kötelékeit emlegetjük?!) Az ember lelke tévedhetetlenül felismeri a pillanatot, amikor felkérik, hogy vonuljon vissza.

  Másfelől viszont a szeretet teljes egészében a szabadságról szól. A szeretet meghatározása maga a szabadság. A szeretet szabad, nem ismer korlátot, megkötést és semmiféle feltételt. Szerintem tehát azt követtük el, hogy egy velejéig mesterséges létesítményt húztunk valami olyasmi köré, ami a legkevésbé sem mesterséges. A szeretet az emberi tapasztalás leghitelesebb élménye. Ám ezen bámulatos hitelesség közepette is létrehoztuk a mesterséges megkötéseket. És ez teszi olyan nehézzé az emberek számára, hogy megmaradjanak a szeretetben. "

Mi inkább vállalunk egy második babót, papír nélkül :) Ő fontosabb lesz :)

Így is lesz papír: az apasági nyilatkozat :P

Kedves papírra hivatkozók!

Nem akarom elhinni, hogy nem hallottatok még a rítusok fontosságáról az emberiség történetében. Senki nem gondolkozott el még közületek arról, hogy az oly nagy szeretettel emlegetett papírotok egy RÍTUS mellékterméke, ami az ELKÖTELEZŐDÉST hivatott ünnepelni?

Ha már két ember szereti egymást, nem mindegy, hogy csak együtt laknak, vagy házasok?

De, ha két ember szereti egymást, nehezükre esne egyszer, végre, kimondani mások előtt is azt a szót, hogy "igen"?