Egyéjszakás kalandban a szüzesség "elvesztése"? (beszélgetés)

:)))

Köszi!:)

Juj! Azt nem tudhatod. Lehet, hogy nagyon jó csaj, és megfogod bánni:)

Időd arra van, amire szánod! Én a helyedben nem hagynám ki:) Bár, nekem még szólhat:)

Alap!:)

Az előbbire...

Ez mind alkati kérdés, van akinek csak egy lyukasztás, van akinek drága kincs.

Szerintem az első alkalmat nem kellene ennyire tárgyilagosan kezelni, mély nyomot hagyhat az emberben, ami hosszú időre, vagy akár egész életére negatív hatással lehet a nemi életére. (tudom, itt nemi életről nincs nagybaszó:))

Nekem ez az egész egy segélykiáltásnak tűnik, hogy úristen, 24 vagyok, és szűz, valaki vegye már el! Holott maga a társtalanság a probléma...szerintem.

Én eddig csak egy fiúval voltam annyira mondta egyébként, hogy ő már hány nővel volt és hogy mindegyik odaáig volt meg vissza, közben meg sehol semmi tehát ebből is látszik, hogy hiába a mennyiség ha nincsen minőség.

Szóval szerintem jobban is jársz az érettebb komolyabb pasikkal.

Tökéletesen igazad van!!!

Megmondom őszintén, én a 40-55 éves pasikat szeretem, és keresem. Mert ők már amit adnak, az valóban kényeztetés, nem csapják össze, van idejük a nőre, tapasztaltak, nem pornófilmeken nőttek fel, és szereztek ismereteket, hanem a valós életben. Ez nagyon sokat számít és látszik is.

Ettől függetlenül elmegyek fiatalabbakkal is-akár huszonévesekkel is- de látszik, vagyis érezhető a különbség. Rájuk viszont már azért van szükségem, mert már idős vagyok, és jót tesz az egómnak, hogy pedáloznak értem:)

:)

Oké, megadom magam, igazad van:))

Azt kihagytam, hogy szerintem kortól is függ.

Egy húszonéves srác aki nem szerelmes annak az számít, hogy neki jó legyen és leszarja, hogy a csajnak milyen.

Szerintem a harmincasok meg az a fölöttiek nyilván egy komolyabb értelmi szintel rendelkeznek meg nyilván tapasztaltak dolgokat tudják, hogy esetleg mi lehet a jó a másiknak míg egy húszonéves nem biztos, hogy ezt tudja. Sokan húszonéves hiszi azt ,hogy a szexnek úgy kell lezajlania mint amiket a pornóba lát. Szerelemből szeretkezni teljesen más mint amit manapság a pornóban látnak.

nagy különbség van egy egyéjszakás kaland élvezetes megélésében, és abban, ha valakinek még soha nem volt semmilyen kapcsolata sem egy férfival, gátlásos és visszahúzódó, és így, ráadásul szűzen húzna le egy menetet. ha rossz élmény, lehet, hogy ez évekre elvenné a kedvét még az ismerkedéstől is, nemhogy egy párkapcsolat kialakításától

a futó szex is lehet igen jó, és lehet, hogy sokan így vesztették el a szüzességüket, de valószínűleg nem 24-25 évesen, mindenféle korábbi, legalább tinilamúr előzmény nélkül. ilyen esetben nem biztos, hogy biztatni kéne, hogy jaj, az csak egy hártya, és akkor mi van? :)

Erre, hogy ki kinek akar jót akkor is, ha nem szerelmes... legjobb példája a swinger. Én járok oda, nem titok, szerintem már mindenki tudja (a világon), és ott valóban sok féle ember összejön szexelni.

És bizony még ott is látszik, hogy mennyi figyelmes pasi van (velem is), hisz oda egy -általában- összeszokott csapat járunk, és nyilván senki se menne legközelebb egy taplóval, és neki menne is a rossz híre.

Ja, hogy itt meg tétje van a dolognak? Arra csak most gondoltam ahogy ezen elmélkedek. Igaz. Na, mindegy, saját tapasztalat:)

Pontosan. Szerintem is.

A szüzesség csak egy dolog! Egyáltalán nem fontos.

A pasiknak nincs szűzhártyájuk, mégis először ők is először vannak.

Rajtunk látszik, és akkor mi van? Ez amott fontos - értsd Thaiföld, stb., ott még vissza is plasztikáztatják! Brrr! De nálunk? Minek is az?

Érték? Nagy érték, mondhatom! Főleg, ha ilyen lelkizéssel jár az elszakítása. Nagy ügy! Ugyan már!

Nem akarok közönséges lenni, de aki egy szűzhártyáért cirkuszt csinál, az már igazán túlzásba esik.

Őrizni az igazinak?

Hányszor bebizonyosodott, hogy fölösleges gesztus? Ahogy nálam is! Sose tudhatod, hogy ki az igazi! Át kell azon esni, nem mondom, hogy bárkivel, de aki ezt meg akarja tenni a másikkal, uccu neki! Legyenek túl rajta, oszt cső!:)

Leírom neked az én történetem 19 éves vagyok eddig ez előtt valahogy egy pasival sem tudtam elképzelni, hogy lefeküdjek, egyszerűen nem ismertem egy olyan fiút se akivel belemennék. Majd mikor feladtam a reményt, hogy egy normális pasi sincs és sose leszek szerelmes egyszercsak szerelmes lettem. Soha nem szerettem így senkit mint most őt. Bár ő nem szeret baráti alapon lefeküdtünk egymással ő vette el a szűzességem én hiába szeretem őt mivel ő nem szeret így csak arra figyelt, hogy neki jó legyen és egyántalán nem volt emlékezetes az első sőt a második se. Úgy voltam vele, hogy mindenki azt mondja szerelemből kell hát gondoltam nálam megvan belemegyek de ha csak az egyik félnél van meg akkor egyántalán nem lesz emlékezetes.

Mind1 hány éves vagy ne feküdj le olyen pasival aki nem szeret téged, főleg ne szűzen mert abból csak csalódás lesz.

De nincsenek barátaim. Kollégáim vannak akikkel jóban vagyok, odabent elvagyok velük, beszélünk ha úgy adódik telefonon, de úgy hogy munkán kívüli programunk legyen annyira nem vagyunk jóban.

Egyedül meg semmi ötletem arra hogy milyen hobbit találjak ki magamnak.

Na igen. Egyik alkalommal pár hónapja jó kedvemben voltam, és az egyik idősebb kolléganő mondta hogy "5 hónapja ismerlek, és most látlak szívből mosolyogni, örülök hogy jó kedved van végre" de akkor volt velem csak ilyen... :)

De köszönöm a hasznos tanácsodat! :)

De nem látják rajtam hogy ilyen dolgok járnak a fejemben. Ha XY megszólít akkor válaszolok, kedves vagyok, oké tény hogy zavarba jövök ha férfiakkal kell beszélgetnem, de válaszolok kedvesen stb.

Vigyori nem vagyok ez tény, nem vagyok ilyen csupa mosoly ember mert elégedetlen vagyok magammal.

És az a fura, hogy eddig bizonyos dolgok legalább örömet okoztak. Ha vettem magamnak valami szép ruhát stb. Karácsonyra venni akartam egy szép kabátot, amit sikerült is. Erre gyűjtöttem, nézelődtem egy csomó helyen mire megtaláltam. Megvettem, de mégsem tudtam neki annyira örülni. És ugyanígy jártam a mobiltelefonommal is. Mintha nem okozna már örömet semmi úgy igazán.

"senkinek nem keltem fel az érdeklődését."

annyira negatív a hozzáállásod, hogy nem is lep meg, hogy ilyen az életed!!!! :(

Na végül nem találkoztunk. Levelezgettünk, de elmaradta a találkozó. De nem is bánom, mert bunkó volt.

Csak rájövök, hogy eleve tartottam ettől a netes ismerkedéstől, tényleg ez nem nekem való. Semmi kedvem hozzá. De élőben nem tudok, reménykedtem mikor munkanélküli voltam hogy na majd ha lesz melóm "ripsz-ropsz" összeismerkedem pasikkal és lesz is valakim hamarosan. Ehhez képest 7 hónapja dolgozom és semmi. Barátaim nincsenek hogy társaságba járjak (habár amíg voltak addig sem jöttem össze senkivel) a netes meg nem jön be.

Én nem tudom mi lesz így velem. De olyan magányos vagyok meg csalódott. Mármint nem ezzel a hapsival kapcsolatban csalódott, hanem hogy semmi. Senkinek nem keltem fel az érdeklődésé.