Szüzesség elvesztése a mai világban... (beszélgetés)

Legyetek őszinték.

Ti mit szólnátok a dologhoz?

Ne mondjam el, és égjek be, vagy valljam be és reménykedjek? Menjek egy idegen helyre, nevem letagadásával tegyem meg, aztán szaladjak el? Ez a dolog máskülönben nagyon hamar elterjedne rólam, akkor meg pfff

Vagy kurvázzak, az meg valahogy nagyon nem szimpatikus ötlet.

Remélem nem halott a topik.

25 éves hetero srác vagyok, és még szűz.

Nem elvből, nem vártam az igazira, nem vagyok impotens, normál méret stb, egyszerűen csak nem jött össze. 17 évesen majdnem, azota nem volt helyzet.

Félénk vagyok és nem jó fej. (Úgy nézek ki, mint egy kocka WoW-os csira, jobb szó nem jut eszembe).

Tudom, hogy itt inkább nők/lányok írnak, lehet hogy jobb is így.

Szóval kb annyi nekem, vagy tudok valamit tenni?

Olyan lányt találni, aki szerelmes belém, és ezért elfogadná, arra minimális esélyt látok.

Más meg nem fog szarozni velem.

Bocs a stílusom miatt, olyan gödörben vagyok (bőven nem csak emiatt), ami miatt már nem bírok diplomatikus maradni.

Előre is kösz, ha valaki ide téved, és tud mondani valamit.

Kedves Szabolcs!

Nem azzal van gond hogy Te válaszoltál, hanem azzal, amit leírtál.

A ma forgalomban lévő fogamzásgátló tabletták mindegyike magát a peteérést akadályozza meg, nem pedig a már megfogant életet oltja ki. Egyedül a Continuin volt az, amelyik a méhnyak nyákját sürítette be, így akadályozva a spermiumok bejutását a petevezetékbe, de már kivonták a forgalomból.

Ebben az esetben szó nincsen tehát megfogant életekről.

A spirálok modernebb vállfajai, így pl. a hormonos Mirena sem a már megfogant embriót öli meg, hanem a petevezetők mozgását lassítja, illetve a spermiumok számára nem ideális feltételeket biztosít, tehát már maga a megtermékenyülés sem történik meg.

Ha azon a vonalon gondolkodunk el amit te írsz, akkor talán a leghumánusabb a művi sterilizáció, annak is a férfiaknál működő vállfaja, a vazektomia. Ez az alig 10 perces, ambulánsan elvégezhető beavatkozás egy életre megszabadítja a férfit (és a Párját) a fogamzásgátlás nyűgjei alól, és biztosítja hogy egyetlen egyszer se kerüljenek olyan helyzetbe, hogy "ölni" kelljen.

Az idézet azt akarta sugallni, hogy a már megszületett életeknek nincs akkora értéke, azt nem védik úgy, mint a már megfogant magzatnak.

Tudomásom szerint a fogamzásgátlási módszerk közül egyedül a spirál az, ami a beágyazódást gátolja.

Amiről te írsz, egy értékrendszer teljes mértékű belső tétele.

Adott esetben a kereszténnyé-amivel valóban nem lehet és nem is érdemes vitatkozni.

A Ti választásotok és pont.

A másik oldalhoz hozzáfűznék pár szempontot-a védekezés nem 100 százalékosságát kicsit belemagyarázásnak érzem, nagyon megbízható módszerek léteznek már erre, illetve a gyógyszeres megoldásokat meg lehet támogatni esetenként önmegtartóztatással, gyermeket még nem kívánó párok esetében.

Amit az unokatestvéredről írtál, érdekes, én jövőre megyek férjhez, és magát az esküvőt szervezve is mindketten úgy érezzük, hogy igenis vízválasztó a szó jó értelmében ami hiába élünk most együtt megváltoztatja az életünket, és semmi köze nincsen ahhoz, hogy élünk-e szexuális életet vagy sem, hiszen ezen a téren, és ezen kívül is annyi mindent is adhatunk még egymásnak egy életre kimondva az igent.

Összességében azt mondhatom, hogy ha valaki a saját filozófiai rendszerében vezérelve vár, vagy nem vár, valószínűleg nem károsul-az általam vallott filo. rendszer teljesen más alapokra épül, és azt is látom, hogy a várakozással sok esetben mennyire vissza is lehet élni.

De ezt, akár a fentebb írt házasság vízválasztó, vagy sem kérdéssel-embere válogatja.

Bocs hogy én válaszolok!

Szerintem sokan nem tudják, hogy a tabletták nagyrészének, és a spirálnak, mi a hatásmechanizmusa, azaz, mind a kettő azt gátolja meg, hogy a megfogant élet ne tudjon beágyazódni az anya méhébe, vagyis kiürül, az anya szervezetéből. Csak nem veszünk róla tudomást, hogy az a pici valami már él!!! A fogantatása pillanatában eldől, hogy milyen gyermek születne, ha hagynák. A fogantatása pillanatától már benne van a teljes élet lehetősége.

És igen van olyan módszer ami nem öli meg a magzatot, hanem a fogantatást akadályozza meg, pl a gumi, a természetes családtervezés(hőmérőzős módszer)és állítólag van pár olyan tabletta, ami csak a peteérést gátolja.

Nyilván nem azt mondom, hogy ne védekezzen az ember, de ha már az állatokat, meg mindent védünk, akkor mért pont az embert nem?

Az idézetet ezek szerint tényleg nem értettük, pedig többször elolvastam, egyetlen egy "megfejtés" jutott eszembe, hogy ha ilyen rossz dolgok történnek, akkor ne szülessen gyermek, de ennek semmi értelmét nem találtam.De kíváncsi vagyok, hogy mi is a lényege!

Üdv: Szabolcs

Tehát: van olyan módszer ami nem öli meg a magzatot, hanem megelőzi a fogantatást! ??

Eszerint visszajutottunk a kezdetekhez.

Félre ne érts, nem vitázni, kötekedni akarok, hanem megérteni az olyan felfogással rendelkezőket, mint ti vagytok!

"Amennyit az Úr ad, annyit kell elfogadni!"

Ez mit jelent?

Ha 20X esel teherbe, akkor 20 gyereket szülsz, vagy csak akkor szexeltek, ha gyereket akartok?

Mert eszerint a nézet szerint védekezni nem lehet!

A férjem ezt írta szó szerint:

"Megjegyzem, a "fogamzásgátló" módszerek majdnem mindegyike nem gátolja a fogamzást, hanem a megfogant életet öli meg!"

Azaz nem mindegyik, hanem a legtöbb.

Nekem nem ez jött le a 137-es hozzászólásból.

Ott arról van szó, hogy mindenféle védekezési módszer a megfogant életet öli meg.

Vagy rosszul értettem?

Erről egy könyv részlete jut eszembe.

Szóról szóra idézni nem tudom, de nem is lehetne, mert levédették.

A lényeg a következő:

Valaha egy riporter mikrofont és kamerát fogott, és felkereste a világ sötétebbnél sötétebb bugyrait. Mindenhol azt kérdezte, mi a vélemény az abortuszról. Az éhező afrikaiaknál, az egymást olajért gyilkolóktól, Kambodzsától Dél-Amerikáig.

Katonák a kivégzett tetemekből rakott domb mellett, politikusok az éhezéstől csonttá fogyott gyerekekkel a hátuk mögött mind-mind elítélték az abortuszt.

A film címét a végére hagyták: "Maradj magzat!"

Hogy ezt miért írtam le?

Mert nekem meg az "nyomta fel az agyamat", hogy azt sugallod, hogy ne védekezzenek az emberek a nemkívánt terhesség ellen.

Sziasztok!

Lehet, hogy nem volt teljesen egyértelmű, amit előzőleg a férjem írt, de valahogy így gondolta. Attól, hogy vártunk a házasságig, persze, hogy csak tudatilag jelentett többet, nem csupán fizikailag. Egyértelmű, hogy testileg csak a két embertől függ, hogy milyen. Viszont nem mindegy az, hogy az ember tudatában mi van. Higgyétek el, hogy nagy többletet ad az a tudat, hogy én azért a férfiért, aki a legfontosabb számomra, akit a leginkább szeretek, áldozatra is képes voltam.

A fogantatás és az abortusz pedig úgy jön ide, hogy minden alkalommal, amiket egy férfi és egy nő együtt van, fennáll az esélye annak, hogy egy új élet megfogan. Bennem állandóan bennem lett volna az idegesség, ha házasságon kívül vagyunk együtt, hogy mi van akkor, ha terhes leszek. Így számomra nem lett volna felhőtlenül boldog az együttlét.

Persze, hogy a mai világban ez is naiv dolognak tűnik, de én ilyen vagyok.

Üdv!

Annyira logikátlan a válaszod, hogy hihetetlen. Ti vártatok, mert úgy láttátok jónak, más meg nem várt, hanem házasság előtt már ugyanúgy átélték azt, amire Ti vártatok...és szentül megvagytok győződve róla, hogy attól lett felejthetetlen. Hogy hogy jön ide a a fogantatás és az abortusz, számomra rejtély. Házasság nélkül is lehet csodás egy kapcsolat, ahogy házassággal is semmitérő. Kifejteném bővebben, de nem látom semmi értelmét.

Minden jót!

Kedves Zitty0401!

Én meg egész biztos vagyok benne, hogy nem ugyanolyan, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy akár élet is foganhat az együttlétből, és mint tudod, nincs 100%-os fogamzásgátló módszer.(Megjegyzem, a "fogamzásgátló" módszerek majdnem mindegyike nem gátolja a fogamzást, hanem a megfogant életet öli meg!)

Bár a manapság, mikor az abortusz világát éljük, mit nekünk még egy pár élet elpusztitása?

Üdvözletel: Szabolcs

ui. Bocs ha kicsit paprikás volt a válasz, de Spinneli felnyomta az agyamat.

Márti! Férjed hozzászólására reagálnék, erre:

"...a nászéjszaka valóban nászéjszaka volt. De hogy ez milyen, ezt te már soha nem fogod megtudni"

Szerintem ugyanolyan az első szeretkezés a nászéjszakán mint még a házasság előtti kapcsolatban a szerelmünkkel. Ugyanúgy lehet szép és ugyanúgy lehet egy örök élmény.

Igazából a mai világban maga a házasság is kevés. Szerintem aki a jelenben házasodik meg, már azzal ajándékot adnak egymásnak a párjával.

Én házasságpárti vagyok és szeretnék majd egyszer férjhez menni, de ha nem így alakult volna, akkor sem vártam volna az esküvőig a szexszel. Számomra ez is beletartozik abba a csodálatos világba ami a partnerünk minden porcikájának megismerését jelenti.

Lehet, hogy hülyeségnek tartjátok, de attól, hogy két ember eldöntötte, hogy összeházasodik, még nem jelenti azt, hogy valóban ki is mondják az igent.

Mi Szabolccsal kezdet kezdetétől tudatosan készültünk arra, hogy összeházasodunk, mégis az esküvő előtti napon majdnem sikerült szakítanunk egy hülyeség miatt. Pedig 4 éven át készültünk rá. Hála Istennek nem így történt, de amíg nem hangzott el az igen, addig senki nem lehet biztos abban, hogy kitart mellette az a férfi.

De van rosszabb is. Hallottam egy fiatal párról. Az esküvőjük előtti napon érte halálos baleset a vőlegényt. Egyikük sem tehetett róla, mégsem házasodhattak össze.

Azért mondom, hogy nekem ez is egy olyan szempont, amitől nem tudok elvonatkoztatni.

Lehet minket konzervatívnak vagy prűdnek tartani, de hívő keresztényekként számunkra fontos az, hogy az egyház tiltja a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot. Ennél fogva soha nem volt kérdéses számomra, hogy a szex számomra csak a házasságon belül képzelhető el. Nagy öröm volt számomra, hogy Szabolcs ugyanilyen nevelésben részesült, és neki legalább ennyire fontos volt ez, mint nekem. És igen, nem volt könnyű, sőt kifejezetten nehéz volt, de ennek ellenére egy pillanatig nem bántuk meg, és ha újrakezdenénk, akkor is ugyanígy döntenénk.

Ez az egyik oldal. A másikkal lehet vitatkozni, mert én úgy vagyok vele, hogy akármennyire is védekezik egy pár, teljesen nem zárhatja ki annak az esélyét, hogy megfoganjon egy gyermek.Akkor meg kényszerből férjhez menni, abból semmi jó nem származik.

3. Számunkra ez egy olyan ajándék volt, aminél nagyobbat nem nagyon tudtunk volna adni egymásnak. Ezt nem tudom elmagyarázni, hogy miért, de így van.

4. Annak idején, amikor unokatestvéremék házasodtak össze, akik 4 évig már együtt éltek, mikor összeházasodtak, megkérdeztem tőlük, hogy mi változott meg azzal, hogy összeházasodtak. És azt válaszolta, hogy semmi. Belegondoltam, hogy hosszú éveken át vártam azt, hogy egy olyan férfivel, akivel nagyon boldogok vagyunk, nagyon szeretjük egymást, összeházasodjak. Utána meg visszatekintek, hogy nem változott meg semmi?!?!?!?! Nekem ez óriási csalódás lett volna.

Szóval nekem ezek voltak az indítékaim, ami miatt igenis megérte várni. Elfogadom, hogy más a mai világ felfogása, de én akkor is így tartom helyesnek.

És szeretnék mindenkitől bocsánatot kérni, akiket a hozzászólásaimmal megbántottam. Nem állt szándékomban.

Remélem, hogy sikerült jó megválaszolnom a kérdésedet.

nem az egy partnerséget tartom egészségtelennek, hanem-és a Fiatal Nő írta példából indulva ki, hanem a jegyesség alatti önmegtartóztatást.

Elvégre két ember már döntött-bár szerintem ehhez jegyesség sem kell, de mondjuk azt, hogy biztosan szeretett és elkötelezett kapcsolatról van szó-nem értem akkor mit bizonyít még az, ha nem teljesedünk ki a párunkkal ilyen téren is.

Rendben van. Próbáljuk meg akkor az elejéről kezdeni az egészet. mindannyian írtunk olyan dolgokat, amik nem voltak teljesen helyén valók. Kezdjünk tiszta lappal, ha neked is megfelel.

Kíváncsi lennék a véleményedre, hogy miért nem tartod egészséges dolognak azt, ha valaki csak a házasságban van együtt a párjával?

Nekem sincsen gondom azokkal akik megtartják, azokkal sem akik nem.

Az alapvető problémám a lekezelő, személyeskedő hangnemmel volt, amiben írtál.

Úgyhogy érdemes elgondolkozni azon, hogy valójában ki néz hülyének kit.

Én nem emlékszem, hogy bárkit hülyének néztem volna a döntése miatt, én a magam szempontjaim szerint nem tartom egészségesnek, a te szempontodból meg valószínűleg az a megfelelő életforma ahogyan ti csináltátok, amivel nekem semmilyen problémám nincsen, hisz mint nagyon sokadjára írom, mindenki a maga életének a kovácsa.

Veszekedni én sem szeretnék, egy eszmecserét viszont szívesen vennék, pl. ha válaszolál azokra a kérdésekre amit feltettem idézem: Mit bizonyít ez?

Nem kötözködésből kérdeztem, valóban érdekel ez a szempont- autentikus forrásból.

Nem értem miért kell ekkora feneket keríteni ennek a dolognak.

Van aki vár az esküvőig, mert úgy jó neki, van, aki nem, mert neki meg úgy felel meg.

Én személy szerint magasról teszek rá, hogy ki mit gondol az én felfogásomról.

Márti!

A lavinát azzal indítottad el (szerintem), hogy csalódottságodnak hangot adtál, hogy kevesen vannak hasonló felfogással.

Te is fogadd el, hogy az emberek nagy százaléka nem így él, mint ti.

Írtam is alább, hogy nem sok ilyen emberkét fogsz találni.

Kedves Spinneli!

Nem érzem úgy, hogy hiányozna belőlünk az alázat. Éppen ezért írtam azt, hogy nekem alapvetően nincsen semmi gondom azokkal az emberekkel, akik házasságuk előtt már együtt voltak a párjukkal. Hiszen tudom, hogy mennyire nehéz ezt megtartani. Nem mindenki tudja ezt megtenni, és a többség nem is akarja.

Újra csak azt tudom mondani, hogy nekem az egésszel csak annyi a bajom, hogy aki viszont fontosnak és értéknek tartja a szüzességet, azt lenézitek és hülyeségnek tekintitek. Ahogyan én sem ítéllek el titeket, szeretném, ha minket se néznétek hülyének.

Azt pedig miből gondolod, hogy a férjem háta mögé bújok? Amit írtam, az valóban a férjem véleménye. Amikor elolvastam neki a hozzászólásaitokat, úgy érezte, hogy ehhez neki is hozzá kell szólnia. Így amit leírtam, azok valóban tőle származnak.

Mindezeket egyébként nem azért írtam le, hogy itt most elkezdjünk veszekedni. Egyáltalán nem áll szándékomban. Amikor először szóltam hozzá a témához, azért tettem, mert már nagyon bántó volt némelyik hozzászólás. A továbbiakban is szívesen olvasom, amiket írtok, de veszekedni nem szeretnék.

Veled sincsen semmi bajom, és tiszteletben tartom a nézetedet, de kérem, hogy te is ugyanígy fogadd el a mi véleményünket.

Köszönettel: KLMárti

Nem igazán gondolom, hogy bárkit meg kéne ítélnem, hogy hogyan és hány személlyel éli a szexuális életét, ahogyan írtam már itt.

Én úgy gondolom, mindenki maga dönti el, hogy hogyan éli meg illetve mekkora jelentőségűnek ítéli ezt.

Én senki nem neveztem prűdnek, a magam szemszögéből és több tapasztalato végighallgatva a véleményem a szüzesség őrizgetéséről, ami.

Mindenesetre amennyire prűdnek látod azt, ahogyan a te hozzáállásod van itt beállítva, legalább annyira előítéletes a tied azokkal szemben, akiknek több partnerük volt.

Egyébként felesleges volt a férjed háta mögé bújva lekezelően írni, bár ez nem az én szegénységi bizonyítványom.

Mint keresztény értékek követői nézzetek utána az alázatnak is.

Én nem akarok elítélni senkit azért, mert nem várt az esküvőig. Hiszen a mostani világban nem megszokott és nem általános az, hogy vár az ember.

Nekem ezzel az egésszel az a gondom, hogy úgy állítjátok be, hogy az, aki igenis csak a házasságban van együtt a férjével, az naiv vagy prűd.

Én elfogadom, hogy más nem úgy dönt, mint mi, és nem vár a házasságkötésig, de akkor a magunkfajtát sem kell hülyének nézni.

A férjem üzeni: "Saját részemről boldog vagyok, hogy a hitvesemmel tisztán léphettünk az oltár elé, és a nászéjszaka valóban nászéjszaka volt. De hogy ez milyen, ezt te már soha nem fogod megtudni. Ezért nyilván nem ítéllek el, de sajnállak, mert egy csodálatos élménytől fosztottad meg magadat. Mi így tudtunk igazán ajándékok lenni egymás számára."

Szia!

Véleményem hasonló a tiédhez, mi 24. éve vagyunk együtt a párommal, és ő volt az első. Van ilyen is :)