Egyedül tölteni a karácsonyt..., mégis hogyan? (beszélgetés)

Jó, én is bicajoztam 20 éves koromig.

A tiedre nehéz felülni..nekem. Legalábbis amiket most gyorsan megnéztem. Tavaszra veszek egy könnyűt, de szólj, ha elfelejtem. DD

_Ja! És a porckorongsérvnek is jó?

Nekem mountain bike bicajom van. 26-os.

Annak idején a gyógytornászom megmutatta, hogy kell ülnöm rajta:DDD

Mi már évek óta bicajozunk. Gyerek kor után 7 évvel ezelőtt kezdtük. Azóta aktívan csináljuk:DDD

Jót tesz a szívnek.

Én meg kizárólag a sonka-torma-vörösbor miatt. D

Tudom, hogy lehet máskor is, de az nem olyan...egyébként nekem egyik sem a nagybetűs ünnep. Én a békés hétköznapok és a spontán összejövetelek híve vagyok.

Bicajozás...jó is lenne! Nem is tudom, te a gerinceddel hogy tudsz?

Már gondoltam, hogy tavasszal veszek egy közepes bicajt, itt mehetnék...

Mi az? Camping..?

ezt csak addig teheted meg, még nincs családod.

Nekem csak lány- és elvált koromban volt néhány ilyen csodálatos kikapcsolódásom, a mai napig visszasirom azaz időt.

Nálunk a rádió is megy egész nap:DDD

A húsvét pedig nekem arra jó, hogy sok sonkát eszünk, és nagyot bicajozunk:D

Nekem az nem ünnep, csak egy pihinap.

Hát úgy "igazán" egyedül ...tényleg nem, de 2 nap!

Fát idén sem....nem bírom...és a rádiót sem szabad bekapcsolnom, engem kikészít a sok karácsonyi dal.

Tudod, én nem szeretem...de a húsvét, az jöhet! D

Én meg pont azt szeretem, amilyen hangulatot tudok teremteni a családomnak és ismerőseimnek:DDD

A kollégáimmal nem tudom mi lesz, ha már nem együtt fogunk dolgozni. Már most készülünk karácsony havára.

Megbeszéltük, hogy idén nem akarunk fejenként 8-10 kg-ot hízni, így nem lesz süti minden nap, hanem gyümölcsözünk és egészséges ételeket eszünk, és csak az utolsó munkanapon lesz süti:D

Otthon meg:DDD Én nem kapkodok, mert már december 1-én fel van díszítve a lakás, nincs vita, kapkodás. Általában a fát is én veszem meg a fiammal, a díszítését is én csinálom, sőt legtöbbször én faragom bele a tartóba:D Na jó, a csúcsdíszt a férjem teszi fel, de őt nem zavarja:DDD

Én nem szeretnék egyedül karácsonyozni sosem....

Azért egy fokkal jobb, mint családi körben tányértöréssel, veszekedéssel, a másik egész évben észre nem vett baromságaival szembesülve vagy azt eltűrve - szóval fojtogató és feszült légkörben. Én nem csípem a Karácsonyt, mert a protokollon és a kényszerű költekezésen kívül nem nagyon tudok mit hozzákötni,pont. Ha lenne egy regiment kölköm, akkor biztosan sertepertélnék a pulykaszenesítéssel, meg a faszeteléssel. Utóbbi egyébként minden férfi rémálma amely tortúra során az ikeaszéken egyensúlyozva a csúcsot biggyeszted fel, miközben az arcod előtt egy bazi nagy gömbdísz figyel és a lábujjaid közt meggyújtott csillagszórón szórakozik a röhögéstől párás szemű család.

Macedoniában a ortodox ünnep van, így nekem lehetne kettő is évente. Eddig ugyan egyet sem tartottam mert pont grand pause volt tavaly nőügyben.Igaz meghívtak több helyre is, így a csillagtúra végén egy hátizsák kajával delirium lightban kerültem haza.

De jó kis mondat. Egy szöszke lány indított egy fórumot, mondd neki, olvassa el mit írtál, nagyon hasznos :o))

A karácsony az, amit te gondolsz róla, amit te csinálsz belőle. Két év alatt gondolom, megismertél már embereket, van időd, hogy szervezz velük valami közösen. Ha pedig egyedül maradsz, élvezd ki minden pillanatát, lehet, hogy ez lesz az utolsó olyan, amikor csak magadra figyelhetsz ;)

Bocs!

... hogy ez fájdalommal tölti el. És ha ez így van, akkor el kéne simítani az ellentéteket, van még kis idő erre.

Igazad van!

Manapság már ciki jóban lenni a szülőkkel, divat utálni a rokonokat, stb.

Mindenki roppant önálló akar lenni, aztán nyafog, ha bizonyos helyzetekben magányosnak érzi magát....

Roppant szomorú, hogy 25 évesen senkihez nem kötődik. A szülőktől való távolság erre nem magyarázat, főleg, hogy nem is arra vágyik igazán. Mert ahogy írták, van a Skyp (?), telefon, és ahogy itt tud írni, emailezni is lehetne szülővel, testvérrel, stb.

És ami még szomorúbb, hogy nincs ezzel egyedül.

Nem kicsit! Nagyon túlspilázva. :)

A családi összetartás és a szeretet ünnepe a legtöbb helyen réges-régen kiveszett ezen alkalommal kapcsolatosan.

Anyut nem lehetett volna elcsalni, neki olyankor sütni-főzni "kellett". D

Felvetettük ezt a dolgot, amit mondtál, de az nála nem ment. Tudod, ő az a generáció volt, aki elképzelhetetlennek tartotta, hogy ünnepeken ne ő főzzön. ( 85 éves lenne)

És a vasárnapokat is mondtam már...sértődés volt, ha nem mentünk. De tudod, 12:re. D

Akkor jött Anyu, mikor a gyerek név-szülinapját a tágabb családdal kezdtük ünnepelni, de akkor is ő sütött, és a töltött káposztát, húslevest csak ő készíthette.Neki ez volt az öröm, tudomásul kellett venni.

Aranyos volt, de az lett az eredménye, hogy főzésileg elkényelmesedtünk.

Amikor külön lakásunk lett és még éltek szülők, addig mindig a szülők jöttek hozzánk szenteste:D

Nem kapkodtam, nem volt rohanás:D Szép kényelmesen elkészültem mindennel:D

Amikor már nem éltek, akkor az egyik nénikémhez mentünk, az én családom, és a bátyám családja. Klasszak voltak ezek a szentesték:D.

Mindenki összedobott valamit és jól éreztük magunkat.:D

Néhány éve megint hozzánk jönnek. A barátnőm és a fia, és a bátyámék, mert a felesége még 24-én is dolgozik, így ezzel segítek nekik. Nem kell kapkodnia, csak hazamegy, tusolás, átöltözés, és átjönnek hozzánk, és eltöltünk egy szép estét.

Mi mindig a szüleimnél voltunk szenteste, első napján apósoméknál. Komolyan mondom, mikor megszűnt, akkor tűnt fel, hogy milyen" fárasztó" volt, milyen jó itthon a 3 nap.

Most, hogy a fiamék együtt vannak, élvezika saját kuckót, komoly fejtörést okoz nekem; akarjam-e, hogy eljöjjenek. Ugyanis ott vannak még a lány szülei, és a testvére.

Szívem szerint "csak" 24. délután szeretném, ha eljönnének 2-3 órára.Nem miattam; miattuk.

Titkon remélem, hogy a fiam és én gondolatom találkozik.:)))