Egyedül otthon (beszélgetés)
szia niko33!
Igen igazad lehet, ezt már én is észrevettem, neki nem változott semmit az élete.De ezt ő nem is veszi észre, hogy én mennyi mindent adtam föl a gyerekért.De most már kezdek belenyugodni, meg beleszokni.
sziasztok,
mostanában nem voltam, mert csomó dolog történt, műtét a gyereknek, aztán a papának.
el voltam foglalva rendesen, nem unatkoztam semmit sőt.....
köszönöm a válaszokat, és a segítségeteket!
Szia nita33!
a baráti társaságunkban van egy pár, akiknek most született meg áprilisban a babájuk,és az apuka is készül egy motoros túrára a havarjaival Erélybe. szóval csak azt akartam mondani ezzel,hogy nem vagy egyedül. :D:D
valahogy igy már kicsit másabb a szitu minthogy ugy mennek nyaralni,hogy 2 hétig a hasukat süttetik a tengerparton meg buliba járkálnak,bár ez igy sincs kizárva. ettől függetlenül én tuti nemengedném,illetve azt azért mégsem tehetem mert nem a főnöke vagyok,de nagyon felháborodnék az tuti,főleg,hogy az enyém is 8 hónapos és tudom,milyen nehéz volt az elején. :)
Igazából Te ismered Őt,hogy mennyire "tűrné"el,hogy "korlátozd".Mondjuk,ha motorozik biztosan nagyon "szabadságpárti"(én is imádom a motorokat,motorozást)
Szerintem azt gondold végig,mitől éreznéd magad rosszabbul:ha elmenne és maradsz egyedül otthon a picivel,vagy ha megbeszéled vele,hogy most maradjon...
Tavaly sokat motoroztunk, és arra gondoltak a haverokkal, hogy elruccanak, most ők egy hétre Erdélybe.
Igazából kettős érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, és még nem mondtam semmit de lassan mondanom kell.
Egy részben én is úgy gondolom, ahogy ti, viszont nem lesz baj, ha nagyon a szoknyám mellé ültetem?
Hááááát,ezt nehéz megmondani...Mindig vannak "nagy előrelépések" pl:amikor felfedezi a kezecskéit,elkezd játszani,igazán mosolyogni stb
Ezeknek mindig annyira örül az ember,hogy megfeledkezik a rossz pillanatairól.Meg aztán ahogy nő a pici Te is egyre bátrabb,magabiztosabb leszel,az is nagyon sokat számít :o)
Igen szerencsére szereti a baba kocsit is, meg a rendes kocsit is.Sokat van benne, leginkább kint a kertben, ha jó idő van.
Mennyi az az első pár hét?
igen ezt tudom azt hiszem, csak addig el kell jutni.
aztán minden bizonnyal egyre jobb lesz?!
Ezzel én is így voltam/vagyok.Szereti a babád a babakocsit?Az én kislányomnál nagyon sokáig két verzió létezett:alvás vagy nagy sírás.Ezért amíg icipici volt, hordozóval közlekedtünk,most már nagyon szeret nézelődni a verdából:o)
Csúnya kifejezés,de túl kell élni az első pár hetet :o)
sajna mindenki dolgozik!
igazából velük csak hétvégén lehet találkozni, de akkor szívesebben vagyok a párommal.
A családom meg 200 km-re lakik.
Köszönöm KBLG!
Igen ez a fórum kezdi a gondolataimat más irányba vinni, nem csak sajnálom magam!
én is tornázok, meg igyekszem nem elhanyagolni magam.Ez a része tényleg jó!
Majd igyekszem megtartani!!Mármint a formám.(rendeltem is egy pizzát :))
Szia!
Picit könnyebb lesz,ha már tudsz kommunikálni a kisfiaddal.Az én kislányom tíz hónapos.Volt egy időszak,amikor délben aludt három órát,addig olvastam.Minden nap megyünk sétálni kb hat hetes kora óta.Mondjuk egyedül tologatni a babakocsit tényleg magányos dolog,de legalább látok embereket az utcán.Minden napra kitalálok valami intézni valót:o)
Nálunk sincsenek itthon a szomszédok,a barátok meg szép lassan elkoptak amióta megszületett a babám.Abszolút megértelek,én nagyon sokat sírok mostanában.
Viszont itt az internet,lehet ismerkedni,beszélgetni.
Fel a fejjel!
Hosszú bizony:(....de már hozzá szoktam!
Én kreatívkodással foglaltam el magam,nahhh meg persze a gyerekek kötötték le minden szabadidőm!
Nálad szerintem természetes h most oda vagy....szülés után amúgy is depisek a kismamák!
Próbálj sokat akár itt a hoxán lógni,és barátokat keresni.....
Sírhatnékom nekem is sokszor van, és vannak olyan időszakok, hogy éjjel etetések közt sírok.Akkor úgy érzem, hogy jobb lett.
Én a szülés előtt cigarettáztam,és most hogy már nem vagyok terhes sokszor eszembe jut, hogy rá kéne gyújtanom, de ilyenkor én mindig nekiállok valaminek, hogy elvonjam a figyelmemet a dohányzásról.
Neked ez nem segítene az evésnél?
Örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával!(csak vicc volt!!)
A "különélés" már vagy 4 éve megy, de amíg dolgoztam nem volt ennyire feltűnő.A munkám során sokat voltam úton, és így mire hazaértem hulla fáradtan, nem ez volt a legnagyobb problémám.Viszont akkor kaptam egy macskát, hogy ne legyek egyedül amikor hazaérek.Azóta 3 macska is van itthon.
De most, hogy a kisfiammal aki 1 hónapos, és a 3 macskával sem érzem jobban magam.
A szomszédok, és a barátaim dolgoznak nap közben, este pedig már ők is a családdal vannak, és élik a saját életüket.
Caffi, az a 10 év az hosszú idő lehet,és minden elismerésem a tiéd!!!!!!!!!!!
Caffi, 10 év az hosszú idő remélem
Hozzá fogsz szokni....mi már 10 éve h így élünk:(...Közben felnőttek a gyerekek is:)
Sok sikert h át tudd vészelni ezt az időszakot!