Egy iskolabüfé mindennapjai, avagy jól nézd meg, mit etetnek meg a gyermekeddel! (beszélgetés)
A nagyobb lányom délutáni foglalkozásai a következők: Heti két hip-hop, két néptánc, dupla akrobatikus roki, 1 színjátszó, de verseny előtt 2, és egy gyógyúszás. Ide nem fér be a délutáni suli. :)
Én amúgy is azt gondolom, hogy ez a délutáni iskola egy bizonyos rétegnek segít. Ha a gyerek azért bukdásol, azért visz kettes hármas jegyeket, mert otthon nem foglakoznak vele, és nem tanul, annak lehet, hogy segítség lesz a délutáni foglalkozás. De sem a sajátos nevelési igényű, sem a nagyon magas intelligencia hányadossal rendelkező gyerekeknek nem megfelelő. Sőt azoknak a gyerekeknek sem lesz jó, akik otthon rendszeresen tanulnak, és ezért jó tanulók. Nekem senki se mondja, hogy 20-30 zsibongó gyerek mellett ugyanúgy meg tud tanulni. Szerencsétlen hazajut 5 órára, és még akkor tanulhat. Gyakorlatilag a teljes napja a tanulás körül forog majd, és egy gyereknek igenis kell idő, mikor nagyjából azt csinálhatja, mit akar. Most kell gyereknek lenniük.
Szerintem az SNIs/sajátos nevelési igényű/gyerekeknél egyéni az elbírálás,hisz pont ezért kaják meg ezt a titulust.Szülői kérvénnyel az igazgatófelé engedélyeztetni lehet hogy ne kelljen délután is bent lenniük.Vagy más...ha valaki élsportoló annak minden napedzése van kora délután..na ők is elmehetnek a suliból kikérővel.
A rendelet csak általános eljárásra vonatkozik..és mint tudjuk kiskapu mindenben van:D
Guszta,bő választék.Itt biztos jól lakna a fiam,csak a hét 5 napján bírja az ember anyagilag:DD
Mert ha innen reggelizik,innen ebédel,az húzós lenne:D
Nálunk is hasonló a helyzet.
A fiam unatkozik a suliban,főleg matek órákon.
Neki is a magas tartományban van az IQ-ja.
Sajnos az osztályban van k.b. 8 gyenge,akikkel külön kell foglalkozni.Hiába kap az órán plusz feladatot,így is romlott a magatartása-forgolódik,beszélget.
Mikor napközis volt,hamar elkészült a leckével,és egy óráig csendben kellett ülni,megvárni a többieket.
Nem tartom jó ötletnek,hogy kötelezővé teszik az egész napos sulit.
Testnevelést tanítani/vagy más készségtárgyat/ külön műfaj...Nálam sincs hármasnál rosszabb jegy,és nem a legügyetlenebb hanem a leglustább illetve a legszemtelenebb gyerekecske a hármas...
Ha egy kisgyerek duci,vagy túl izomtalan,vagy ügyetlenke a mozgáskordinációja ,ha szorgalmas ..és 5x megpróbálja azt az adott elemet,dobást..és látom hogy akarja simán ötöst adok rá..mert MAGÁHOZ KÉPEST tök jól teljesített...Amire berágok az élsportolók flegmája...nem tanulom meg a talajgyakit mert én válogatott kosarasként alapból kell hogy ötöst kapjak tesiből..leszarom..na ők azok akiket meglepek:DD
Osztálykirándulás...nálam sátortábor van:D
Én nem gondolom, hogy egy tesitanár sötét lenne. Mindig is nehezményeztem, hogy alsóban nagyon elhanyagolják a testnevelést. Én eleinte örültem a heti 5 tesiórának. Csakhát, kicsi az iskola 1 a tornaterem, így a gyerekeknek délután kell visszamenniük. Ez azoknál a gyerekeknél nem is gond, akiknek nincs délutáni foglalkozásuk, de a nagylányomnak heti két hip-hopja, két néptánca, dupla akrobatikus rock and roll-ja és egy színjátszója van. Így sajna felmentést kellett kérnünk a délutáni tesikről. Amúgy az osztályfőnökünk tesi tanár, szerintem egy kedves fickó. Ő úgy osztályoz, ha látja, hogy a gyerek minden tőle telhetőt megtesz, ötöst ad neki. De a lehető legtöbbet próbálja kihozni a gyerekekből. Komoly reményeim vannak az oszifő kapcsán osztálykirándulás ügyben. Hátha most nem dögunalmas kazamatalátogatás lesz, hanem egy tök jó túra a Mátrában.
Én máig emlékszem a gimis történelem tanáromra. Nem telt el óra anélkül, hogy ketten ne feleltek volna. Szigorú volt, kemény volt. De volt két témakör amiből nem feleltetett, és nem íratott dolgozatot. Ez volt a két kedvenc témája, ebben a témakörben jelentek meg könyvei. Azt mondta, hogy nem tudnánk ezekből a témákból úgy felelni nála, hogy ötöst tudjon adni belőle. Úgy adta le az anyagot, hogy egyszerűen nem lehetett nem szeretni a törit. Az érettségi tételeket ki kellett dolgoznunk, és ő az összeset átnézte, leosztályozta, kijavította. Tökéletesen felkészített, pedig minden évben 120 fölött volt végzős diákja, és rengeteg a tétel. Amikor megkértük, hogy segítsen a magyar háziban, ahol a város címerét kellett elemezni, olyan címertan órát rittyentett nekünk minden felkészülés nélkül, hogy öröm volt hallgatni, és a végén még megköszönte nekünk, mert élvezte az órát. Egyetemre hívták tanítani, de ő nem adta a gimiseit. Máig szeretettel gondolok rá. Ő valódi tanár volt.
Okés..a 16-osért mindenkitől mélyen elnézést kérek..igazatok van túlreagáltam!!!Én is utálom már!
Abban hogy ped és ped között van különbség ezt maximálisan aláírom!Én pl. tesitanár vagyok/és most jön..ja akkor ezért ilyen sötét..:(/és három osztályból első alkalommal lecsekkolom,hogy kit ki tanított alsóban.Van aki tök jó előképzéssel érkezik,és van olyan osztály aki nem ismeri a tornasor fogalmát...náluk elölről kell kezdeni az alapoktól..
Minden tiszteletem azoké a szülőké akik beteg gyereket nevelnek.Elfogadni azt hogy a gyereked beteg,és nem tudsz az állapotán segíteni őrjítő lehet.Természetesen a részedről még inkább elvárható dolog,hogy a tanárok segítsenek!
Tudom,hogy sokan nem hivatástudatból,hanem kényszerből vannak a pályán..és persze tehetség kérdése is a dolog:D NNálunk is vannak jobbak rosszabbak..de elmondhatom,hogy mindenki gyerekbarát,és gyermekcentrikus...tényleg...
Ezért fáj amikor a tanárokat egyben elítélik..mert mi is egyénenként és tanárikarként is mások vagyunk ám...az én tanári karom pl tündéri:DDD Szeretem a kollégáimat,és ők pedig szertenek/persze velem együtt:D/minden kölköcskét/és ezt a szót meg azért szőttem bele ,mert sokkal lejjebb ezt nehezményezte valaki tőlem../akkor ezt is magyaráznám..nekem ők a kis kölköcskéim..szoktam mondani nekik hogy olyan vagyok mint az anyatigris a kölykeivel..mindentől védem őket ha az enyémek lettek....szóval nem bántásból,tényleg hanem szeretetből ..de ha bántó ez a fogalom hát ezt is visszaszívom:DDD/
Szóval ennyit a félreértett mondatokról.
és végül arról hogy azt írod vannak emberek akik tanárnak nevezik magukat/szerintem nem azok!!/ és fizikailag bántalmaznak egy gyereket.Ha egy ember megüt egy gyereket az nálam nem ember.Ha egy tanár megüt egy gyereket az meg egyszerűen bűnöző...Soha semmilyen olyan körülményt nem tudok amiért bármelyik gyerekhez durván lehetne nyúlni..főleg ütni!!Megbocsájthatatlan!!!
És végül a büfében felszolgált romlott ételről a büfés tehet:D Csak a büfés!!!Sem én mint tanár sem te mint szülő..én ezt gondolom!!!
Hát igen, ha az a 16-os hozzászólás nem lett volna, egészen más szájízzel boncolgattuk volna a témát. A tanárok allergiások a tanár a hibás mondatra, a felelőségteljes szülők pedig a szülők a hibásak-ra. Én konkréten az egész életemet feladtam a beteg gyerekemért. Az epilepsziája miatt sokkal lassabban fejlődik, mint a többiek, hiába kap 3 óra fejlesztést. Beszéltem az osztályfőnökkel, a gyógypedagógussal, a neurológussal, mindegyikük azt mondta, hogy a lányom fejlődése leállna, ha nem foglalkoznék napi 4-6 órát vele. Mikor mennyit bír. És persze még ott van a napi egy órás mozgás fejlesztése. Így hármas átlagot tart, és idáig csak matekból kellett felmenteni. De azért is küzdünk, másfél év alatt sikerült papíron megtanulnia összeadni, kivonni (fejben nem megy). Most a szorzótáblával kínlódunk, úgy tűnik lassan meg lesz az 5-ös és a 10-es mellé a 2-es, 3-as és a 4-es. Ha jó napja van, megy neki, így nekiláttunk a 6-osnak is. Nagyon szeretném, ha el tudna végezni egy szakmunkást, és tisztességes munkája lehetne. Ha tudjuk tartani az erős hármas szintet, még sikerülhet is. De ehhez otthon kellett maradnom, hogy tudjam fejleszteni. Nem dolgozom, pedig nagyon szeretnék. Állandóan új módszereket keresek, hogy kicsit könnyítsek a lányom dolgán. Nem járok sehova, a barátaim elkoptak az idő során. Szépen lassan beleőszülök a stresszbe, és tönkre ment a gyomrom. Hányszor hittem már azt, hogy végre megvan valami, és egy óra alatt veszett kárba minden munkánk. Kezdhettük majdnem az elejéről az egészet. De a lányom fejlődik, és senki kivülálló észre nem venné rajta, hogy gondjai vannak. Megéri, persze, hogy megéri, ha biztosíthatok a lányomnak egy jobb jövőképet. De rengeteget küszködök, és nagyon érzékenyen érint a szülő a hibás téma. Nem lehet általánosítani. Van, hogy a szülő a hibás, de olyan is van, hogy a tanárral nincs rendben minden. Ma voltunk gyógyúszáson. Nekem mennem kell a kislányommal, ott kell ülnöm a medence szélén, máshogy nem engedték meg hogy járjon, pedig sokat fejlődött tőle a mozgása. Mindig más a kísérő tanár. Egyik sem jön be a medencéhez, de mindig feljönnek segíteni a lányokhoz hajat szárítani. De ez a mai nem jött fel. Mivel kevés az öltözőben a konnektor, levittem az egyik kislányt a cipőtárolóba, mert ott van még egy. A tanár néni ott ücsörgött és nyugodtan olvasott. Mikor megérkeztünk az egyik anyuka megjegyezte, hogy ma sokkal később jöttünk, mint máskor. A kislánya elcsicseregte neki, hogy igen, mert a mostani tanító néni nem segített hajat szárítani. Az anyuka megtippelte a tanár nevét, és nem kitalálta? És az ekőző helyéeről elküdték, mivel több gyereket is megütött, és most is voltak vele problémák, mert belerúgott egy gyerekbe. Én tudom jól, hogy a tanár sincs kőből, és néha bizony nehezen tartja vissza magát. De miért van az, hogy mások nyugdíjba mennek anélkül, hogy bántalmaznának egy gyereket?
Elég egy ilyen tanár ahhoz, hogy rontsa a többiek hírnevét.
De megint nem lehet általánosítani, igenis vannak kiváló tanárok. A nagyobbik lányomnak hihetetlen tanító nénije volt. Miután összevonták a két osztályt ötödikben, kiderült, hogy a mi osztályunkba járók egy jeggyel jobban teljesítenek, mint a párhuzamos osztály hasonló bizonyítványú gyerekei. És még az egyik tanár is azt mondta a fogadóórán, hogy minden gond nélkül meg tudta mondani már az első órán, melyik gyerek melyik osztályból jött. És a tanító néni rengeteget foglakozott a gyerekekkel, munkaidőn túl felkészítést végzett kisgimis felvételihez, mindig kis műsorral készültünk farsangkor, minden tavaszi fesztiválos műsorunk rendkívüli volt, és tavaly olyan karácsonyi műsort adtak a gyerekeink, hogy a művház vezetője szerint, amióta ő itt dolgozik, még ilyent nem látott. És ő fedezte fel a tehetséget a nagyobbik lányomban, ő indította el, így neki köszönhetjük az 5 nemzetközi, és a 45 országos eredméynét. És még csak most ötödikes. Igen vannak jó tanárok, kétség nem férhet hozzá. De az ellenkezőjére is akad példa. Ez a szülőkre is igaz. De erősen kétlem, hogy én bármikor tehetnék arról, hogy ha a büfében rossz kaját adnak, így a 16-os hozzászólás erősen felpiszkált.
Úristen:D Nem tudod ez mennyire jól esett nekem most! Én tényleg imádom őket,bár ezt is megkérdőjelezték itt,és én pl .pont azt a korosztályt akik eléggé kiesnek a kedvenclistáról..én odavagyok a kamaszokért:DDD
És még egy mea culpám van...azt írtam én elnézést kérek de ezt tőlem senki nem teszi meg...te megtetted és ez nem tudod mennyit jelent nekem:D Köszönöm!!
Ez így nem vita, csak sárdobálás.
Az alapprobléma, a büfé áldatlan állapota. A büféért egyértelműen az üzemeltető felelős. Ő valakivel bérleti szerződést kötött, ez a személy is felelős a büfé működéséért.
Ha gond van, akkor a büfésnek kell szólni. Ha nem történik változás, akkor az igazgatónak, ha még mindig semmi akkor a fenntartónak és/vagy ÁNTSZ.
Ezt a gondot mi itt nem fogjuk megoldani.
Elsősorban a büfés a hibás, aztán az igazgató, majd a szülő.
Különben meg nem kell a büfében vásárolni, ahogy írtam is, van útbaeső pékség, gyümölcsös, cukrászda, kisbolt...
Ebben igazad van.és ezért elnézést kérek,valószínüleg már érzékenyen érint ,hogy itt a Hoxán minket tanárokat úgy kezelnek mint egy egy kupac ...t,és semmi pozitívumot nem kapunk ellenben minden ránk hárítanak.De én megnéztem mindkét gyereknél a körülményeket,ahová kerültek minden iskolaváltásnál,és beszéltünk a napi dolgokról.
Én is a büfétulajt gondolom hibásnak leginkább,de nem másodsorban a tanárt,mert hidd el semmi de semmi közünk egy vállalkozáshoz ami az iskolában működik az alagsorban vagy az emeleten..nem értem miért akarják az emberek szülői minőségükben áthárítani a felelősséget a tanárokra...ezért tényleg durvábban fogalmaztam,és így hogy te tök normális embernek tekintve leírtad mi volt a baj velem el is ismerem.Romlott kaját tök megbocsájthatatlan bárhol ,bárkinek felszolgálni,és ennek a csúcsa ha ezt gyerekekkel teszik!! De nem a tanárok teszik,és nem is értem miért kevernek bele bennünket.Hidd el az én gyerekeim is itthon hagyják nem egyszer,és azért is vásárolnak a büfében mert szeretik.Nem vagyok büfé ellenes egyáltalán.Az én gondom azzal a tanárellenes hangulattal és hozzáállással van ai itt kisugárzott..Tudod simán lehet mocskolódni ,de ha megvéded magad és a társaid az már nem megengedett.Miért kell némán benyelnünk mindent a szülőktől ?!
Én nem vádolom a büfést/a miénk tündér/ de ha hibázott azt gondolom az ő sara..
De mindegy,igazad van hibáztam és elnézést kérek érte minden szülőtől akiknek megsértettem az érzelmeit.../Vica versa persze ez mint soha most sem fog megtörténni:D/
Még mindig tartom, hogy a szülő és a tanár közel ugyanannyira felelős (ergó semennyire sem), mivel akkor ott tartunk, hogy egyik sem jár a büfé közelébe, én egyértelműen a büfé tulaját tartottam felelősnek többedmagammal, ezért találtam túlzónak és sértőnek a legelső hozzászólásod, amiben kifejtetted, hogy a szülők az igazi felelősök, mert nem adnak enni a gyerekeknek..És mindezt nem tanárhoz méltó stílusban:
"Ti,igen ti Szülők vagytok a hibásak mindennel kapcsolatban ,ami a büfével kapcsolatos.,,Most jön a kövezés..de pedig igen!!!
Nem szántok rá 10 percet szülők ,hogy szendvicset készítsetek a gyerekeknek előző nap este...egészségeset,táplálót!! "
Tehát romlott kaját gyerekeknek eladni teljesen rendben van, de ha anyuka havonta egyszer ad pénzt a gyereknek, hogy vegyen valamit a büfében, akkor 100%-ig ő a hibás abban, ha a gyerek romlott kaját kap?
Én még nem vagyok anyuka(mégis bántotta az igazságérzetemet a 16.-os hozzászólásod), ha az leszek biztos fogok készíteni tízórait a gyerekemnek egészséges hozzávalókból, de ha otthon felejti a gyerek, vagy ne adj isten elfogy itthon a kenyér, akkor is szeretném majd nyugodt szívvel elengedni a gyerekemet az iskolába.
"Én meg azt mondom, ugyanannyira felelős a szülő, mint a tanár, talán még kevésbé, mert a tanár látja mi folyik a büfében, tudna szólni az igazgatónak, a szülők meg csak hallomásból tudnak tájékozódni."
Én tanárként baromira nem látom mi folyik a büfében..tök más épületben más szinten van..és nem járok oda...szerintem ha a gyerekek nem mondanak róla rosszat nem is kerül szóba sosem évekig...
Értem a szülő persze nálad is kevésbé felelős:DD Egyértelmű,egy gyerek aki a szünetben felmegy a büfébe,és rossz kaját kap,azért én vagyok a felelős aki az udvaron ügyelek,és állva kézből reggelizek..sima ügy!!nem a büfés ,és nem a szülő,hanem én ott lent 300 méterre ..Értem én!!:D
Ebben a fórumban először egy valaki hárította át a felelősséget a büfé üzemeltetőiről másra, és az nem más volt, mint katykóca( senkinek egy rossz szava nem volt a tanárokra, se másra, kivéve a büfétulajra). Szerinte csakis a szülő a felelős, mert nem ad enni a gyereknek otthon. Én meg azt mondom, ugyanannyira felelős a szülő, mint a tanár, talán még kevésbé, mert a tanár látja mi folyik a büfében, tudna szólni az igazgatónak, a szülők meg csak hallomásból tudnak tájékozódni. Miért van egyáltalán iskolabüfé, ha nem a gyerekekért? És az tény, hogy nem arra való, hogy a gyerek napi étkezésének 80%-át abból fedezzék, de ha néhanapján megkíván valamit a gyerek a büféből, ne kelljen már szalmonellát hazavinnie.
"Ha a cégnél, ahol dolgozol, valaki nagyon nem jól csinálja azt, amit csinál, az a te hibád vajon?" Ezt átfordítom egy kicsit: Ha az iskolában, ahová a gyereked járatod valaki nagyon nem jól csinálja azt, amit csinál, az a te hibád vajon?
Jó, de mondjuk, ha annyira romlott lenne az étel, nem érezné meg a gyerek, hogy savanyú, büdös, mint az az állítólagos saláta?
Mármint egy gyerek az gyerek, de nem hülye. A romlott étel az ő szájában is romlott, ehetetlen.
Szólna otthon, hogy nem ízlik neki, valami baj van a szendviccsel, és csinálna neki az anyja.
Mindjárt kiderül itt, hogy a pedagógus hibája, hogy lusta a szülő szendvicset gyártani a kölykének. Valljuk be, legegyszerűbb odagurítani neki azt a forintocskát, hogy vegyen, amit akar, addig sem kell neki még ezzel is bajlódnia.