Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Ebbe belegondoltál már? fórum

Ebbe belegondoltál már? (beszélgetés)


A cikk, amelyhez ez a fórum nyílt, már nem aktív.

2008. szept. 20. 18:57
a bizalom a legfontosabb
2008. júl. 27. 23:21
Elolvastam a cikket, és abszolút egyetértek. A féltékenység - függetlenül attól, hogy okot adtak rá, vagy nem - a birtoklási vágyból ill. a bizalom megingásából, hiányából fakad. Nem bízunk a társunkban, a kapcsolatunkban, önmagunkban. És innentől kezdve az első szellő kibillent az egyensúlyunkból. Ebből következik, hogy a megoldás is abban rejlik, hogy ezt a bizalmat megerősítsük. Ha a társunkban és a kapcsolatunkban nem is tudjuk, de az önmagunkba vetett hitet mindenképpen helyre kell állítani! Persze ilyenkor ezt a legnehezebb, de más megoldás nincs.
2008. júl. 23. 17:58
szerintem ha valaki féltékeny abba lehet valami mert a párja okot add rá szerintem!!
2008. júl. 22. 19:46
Köszi a türelmedet andi
12. 56288d981e (válaszként erre: 11. - Elvisz20)
2008. júl. 22. 13:44

A féltés és a féltékenység nem ugyanaz. Mert én féltem a páromat más lányok csábításától... de sokkal jobban féltem attól, hogy munkába menet balesetezik. Én szerelmes vagyok, mégsem vagyok a szó legszorosabb értelmében féltékeny. Bízom benne, bízom magunkban, bízom a szerelmünkben. Ha félrekacsintgatna, lehet már nem is volna értelme tovább az egésznek.


Abban nem értünk egyet, hogy az igazi szerelem természetes velejárója a féltékenység. De hát ízlések és pofonok...

2008. júl. 22. 11:33

Sok az igazság,de ugyan ennyi a becsapás. Tudjátok miért? Mert onnantól kezdve,hogy elkezdesz IGAZÁN szeretni vége az önállóságodnak és a párodtól is függsz.

Ha nem érint meg mindig úgyan úgy ,te elkezdesz gondolkodni,hogy ezt vajon most miért nem úgy tette mint azelött? Amikor már nem úgy szólít téged mint régen,te elkezdesz gondolkodni,hogy vajon most miérrt nem szólít úgy mint azelött? Minden kis rezdülését figyeled,mert ő fontos neked és próbálsz a kedvében járni, akkor vagy nyugodt és kiegyensúlyozott ha vele vagy mert vele jó. Ezt az tudja csak aki már érzett így lány/fiú iránt,vagyis volt már szerelmes. Az olyan párok,akiknél ez nincs meg,azoknál vannak csak idióta taktikák,fortélyok. És aki szerelmes az FÉLTÉKENY is,aki nem az az vagy haudik vagy (már) nem szerelmes.

2008. júl. 21. 10:00

Nem tudom milyen féltékenykedni, nálunk ez nem szokás, úgy érzem igaz az írás. A férjem ha megy valahová, megmondja kivel mikor, hova, de ellenőrizni még nem jutott eszembe. Én is néha kiruccanok, olyankor rendezi otthon a gyerekeket, de azt hiszem ő sem ellenőriz. Néha csak egy estéről, néha pár napos kiruccanásokról van szó (Sörözés, kólázás, szolgálati utak, kirándulás haverokkal). Utána még röviden megbeszéljük, mi volt, kivel találkoztunk stb... Szerintem így normális.

De ha én egyszer gyanút fogok, mert lesz rá okom, akkor rosszab leszek mint egy kopó, mindent kinyomozok.

2008. júl. 21. 07:23
Sziasztok! Én úgy érzem, hogy egyfajta egészséges féltékenység (persze nem olyan, hogy magándektívet fogadok fel, vagy nyomkövetőt teszek a fülére) kell a párkapcsolatokba! Bennem megvan, így most én vagyok az első (és lehet, hogy az utolsó is:) aki ezt írja, de ez az igazság! Mert, ha nem lenne meg, akkor szerintem már nem érdekelne, hogy mit csinál a párom, közömbössé válnék iránta, tömören már nem szeretném! Amíg érzelmeket, akár negatívakat, mint a féltékenység vált ki belőlünk, addig oké a dolog.
2008. júl. 20. 09:47
Őszintén én nem vagyok féltékeny típus,de ha netán-tán valaha félre lépne,a gyerekeit veszítené el.Meg vagyunk egyezve,hogy előbb el válunk,mert ilyesfajta nyűgöt nem akarunk a nyakunkba venni.Aki menni akar azt hagyni kell.Ne a gyerekek kárára menjen a kapcsolat én csak őket féltem nem pedig magunkat.Mert mi könnyebben talpra állunk mint egy gyermek aki azt se tudja merre is húz a szíve,tehát döntés képtelenné válhatnak ami nagyon rossz mert,stresszt,öngyilkosság hajlamot,bizonytalanságot,lelki egyensúly zavart stb.Okozhat én már ezt át éltem és nem kívánom senkinek.
2008. júl. 19. 20:08

Ez a cikk nagyon igaz!Sajnos sok ember valóban a "poziciót" félti!!Sokáig én is azt hittem, hogy ez a legjobb megoldás és az előző kapcsolatom ezért ment tönkre,mert csak saját magamra figyeltem, hogy nekem mi a jó!!De szerencsére végre rátaláltam az igaz Páromra és ő tanitott meg arra, hogy igen is szabadságot kell adni a másiknak(természetesen ez nem azt jelenti,hogy csaljon meg!!),hanem gondoljuk el, hogy megcsalt és akkor mi van??Ha belegondolsz a helyzetbe és elfogadod,akkor sokkal könnyebb lesz!

Egy saját példa és gondolj bele: a páromnak van egy nagyon jó barátnője,akire én nagyon féltékeny voltam az elején (de a lánynak komoly kapcsolata van és a Párom legjobb barátjával jár!)és azt mondta egy szeretkezés alkalmával,hogy most mutassam meg neki, hogy az előző barátommal hogyan szeretkezem,képzeljem azt hogy ő mint megfigyelő van és a barátommal szeretkezem!Most jön a lényeg,most én vagyok az a nő akire féltékeny vagyok és éljem meg úgy az egészet,mintha kivülről figyelném!!!Mondhatom jól és rosszul eset,de most már jobb és nem vagyok féltékeny!!

Csak bele kell gondolni,hogy és akkor mi van?Talpra tudok állni mert nem tőle függők!!!!

Köszönöm a cikket!

Szép!

2008. júl. 19. 15:21

"Egyedül is képesek lehetünk arra, hogy felépítsük magunkban a boldogságot, amit aztán átadhatunk valakinek MEGOSZTHATJUK valakivel."

Engem ez a mondat fogott meg leginkább, és ez jutott eszembe: valóban az ember a féltéknyeségével a saját érdekeit palástolja, az önös érdekeit. Egyedül is képes az ember felépíteni a saját világát, életét, önállóságát, függetlenségét.

Saját példám. Amikor a férjem elhagyott, azt hittem összedöl a világ, mára már tudom, és eszerint élek: felépítettem a saját önállóságomat, megtanultam becsülni a lakásomat, ammáiket vásárolok, ahogy egyedül nevelgetem a gyereket. Sokkal nagyobb önbizalmat adnak ezek a dolgok, és bár talán durvának hangzik, de ezeket tartom értékeknek, és pl. fontossá vált számomra hogy egy esetleges új kapcsolatban a másik fél is ilyen dolgokkal induljon, mármint lakás, diploma (autó) hogy ne legyen veszteség, és ne kelljen megint sajnálni magamat hogy mit veszítettem, és hogy ne azért maradjon velem a párom mert nekem jobb életfeltételeim vannak (lakás, jobb kereset stb.)

2008. júl. 19. 14:32
igen sok igazság van benne!!!!!
2008. júl. 19. 14:28
nekem volt egy nagyon féltékeny barátom másfél évig. könyvet lehetne róla írni, hogy miket éltünk át. de sosem írnám meg, mert így is felszakad a seb néha az emlékektől. A férjemmel csak minimális mértékben vagyunk féltékenyek, talán annyira, amennyi éppen jótékony hatású. Néha már azt hiszem, hogy ez egyenlő a naívsággal. De aztán rájövök, h nem az, hanem tiszta szerelem, amelyben megvan a bizalom, szeretet, szerelem és odaadás!
2008. júl. 19. 13:20

Egyet ertek velemenyeddel ...:) tenyleg ez lehet egy ok a feltekenysegre..hogy valaki valolyaban a sajat poziciojat felti...

Adok egy peldat en is ami kicsit talan morbid es bocsanat azoktol akiket esetleg megsertek..de amikor valakink beteg..es tudjuk meg fog halni, vagy talan mar meg is hallt akkor is sajat magunkat sirassuk..hogy mi lesz velunk nelkule...igy a feltekenyseg is ..."mi lesz velem nelkule, ha elhagy ha megcsal ..." mindket esetbe sajat magunkat sirassuk..es a pozicionkat feltsuk....szerintem is....

Grat a cikkhez nagyon jo :)

2008. júl. 19. 11:05

nagyn színvonalas cikk, jó volt olvasni...a féltékenységnak egyéb helyzet és emberfüggő okai is vannak, de az alap, ahogyan leírtad szerintem is ez.

köszi.

2008. júl. 19. 11:03
A féltékeny ember önző ember. Nem a másikat félti - ahogy a szó jelentéséből kiindulva ez volna talán a definíció -, hanem az önmagának megszerzett "pozíciót". Féltékenység nem csak egy párkapcsolatban fordulhat elő, hanem barátságokban is, bár ott szerintem ritkább.

A cikk, amihez ez a fórum nyílt, már nem aktív.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook