Donor(nak lenni....) (beszélgetés)
Szia Ancika
Ahoz,hogy én is nyilvántartásba vetesem magam mit kell tennem??
Szia Dee
Már nagyon régóta érdekel ez a téma és már a családban is szó volt erről!Érdekelne,hogy hogyan tehetném meg én is azt amit te!?Kell hozzá valami?Orvosi vizsgálatok vagy valami?
Én is támogatom a donor-rendszert. Egy halottnak már nincs szüksége a szerveire, de több élőt is megmenthet vele. Mi is beszélgettünk már a férjemmel erről, sőt, még a gyerekdonorok is szóba jöttek (igaz, mi orvosok vagyunk, így kicsit más), de mind a ketten egyetértünk vele.
Egyébként a jogi szabályozás Magyarországon a következő: ha életében tiltakozik a donorjelölt írásban (saját kézzel írva, aláírva - teljes bizonyító erejű magánokirat-, két tanú előtt, vagy közjegyzőnél írásban -közokirat ), akkor nem használhatók fel a szervei, de ha ilyen nincs akkor felhasználható, függetlenül attól, hogy a hozzátartozó hogy nyilatkozott (kivéve gyereknél). Ettől függetlenül ha a hozzátartozó nem egyezik bele nem szokták megcsinálni, de elvileg nem kötelező.
Élő donor csak vért, csontvelőt, spermát adhat, de mondjuk vesét, tüdőt nem, mivel ezek nagy kockázatú beavatkozások, így élő donor esetén csak közvetlen családtagnak engedik meg ezek felajánlását. (nyilván a szervkereskedelem visszaszorítása miatt).
Es mit szolnal, ha pont a csaladtagjaid kozul barmelyiknek eppen a Te egyik vesed kellene, mert minden tokeletesen egyezik.(verkep,stb.)es azon mulna az elete?
Hagynad meghalni?
Mindezt azert kerdezem, mert lehet, hogy nekem is vesere lesz szuksegem,talan nem is sokara, es amikor a noveremmel beszeltem errol,mindossze annyit mondott; amikor itt lesz az ideje, es megfelel a vesem,szolj es azonnal rohanok!!
Mit se mondjak, nagyon jolesett!
De hat mindannyian masok vagyunk.En, ha megfelelnek, meg egy idegenen is segitenek...
En is szivesen "odaadnam" masnak v.melyik szervemet,persze akkor ha mar meghaltam.Kicsit furcsa a gondolat.
Mindig magambol indulok ki...
Mi lenne ha mondjuk pont en vagy valamelyik szerettem varna a listan???
Én is támogatnám, illetve beleegyeznék, hogy halálom után a még használható belső szerveim donorként felajánljam.
A "még használható", mivel már most öregecskének számítok, és ilyen korban már inkább megáll a sejtépülés, elkopnak az "alkatrészek" az évek alatt.
De jó érzéssel tölt el amikor 20 és 18 éves gyermekeim nem zárkóznak el és nem idegenkednek ettől a témától; három havonta igy is segítenek talán valakinek mivel rendszeres véradók.
Az én apukám transzplantációs várólistán van, ugyanis mindkét veséje beteg.
A veseátültetés lehet élődonoros is, mivel ez páros szerv, eggyel is el lehet élni.
Rólunk (hugom meg én) apa hallni sem akar, de nem is biztos, h jó ötlet lenne, mert a betegsége örökletes, ráadásul 50%-ban, és bár tizenévvel ezelőtt nem találtak nálunk cisztákat, de állítólag ezek megjelenhetnek bármikor.
Szóval egy esetlegesen szintén beteg vesével nem sokra menne.
Anyán is gondolkodtak, de sok mindennek kell egyeznie.
A rokonságomban van egy férfi, aki az utolsó utáni pillanatban kapott szervet és mostmár megint emberi formája van. Ebbe belegondolva, részemről a belső részeimet vihetik, ha tényleg segítek vele, azt viszont nem szeretném, hogy oktatási célzattal szeleteljenek fel egy előadóban. Tehát életet menteni igen (hátha Szt. Péternél is számít 1-2 pontot), amúgy nem. A többi meg hamvasztásra és szétszórásra. Az én urnámat ne kerülgesse senki.
Hát kábé így látom én ezt.
Én támogatom a donor kérdést.Rólam köztudott,hogy minden szervemet felajánlottam,halálom esetén.Szerintem erről mindenkinek rendelkeznie kellene és nem okozna traumát a családnak.
Ez az én akaratom, a családomnak csak teljesítenie kell.A lélek a fontos,nem a test.Ha pedig még jót is teszek vele!!!!!!Hajrá,rendelkezzen mindenki.Bele kell gondolni,milyen jó lenne fordított esetben,ha csak egy új vese mentené meg az életünket.
Nem egy vidám téma tudom, de nem hagy nyugodni,kiváncsi lennék rá, hogy ti mit gondoltok erről ? A héten láttam a híradóban azt a 17 éves fiút aki munkahelyi balesetet szenvedett és a szülei, hozzájárultak ahhoz, hogy donor legyen. Ha jól emlékszem három ember életét mentették meg ezzel.
Szerintetek hányan lettek volna erre képesek, hogy halott gyermekük, vagy hozzátartozójuk szervét felajánlják transzplantációra ? Nézőpont kérdése, hogy végleg eltemettetünk-e mindent szerettünkel együtt, vagy tovább élhetnek még más emberekben a szervei. De az biztos, szerintem vétek lenne másoktól elvenni a lehetőséget az élethez.... Üdv Mara