Csodák pedig voltak, vannak, lesznek! (beszélgetés)

Szia Erika, Nagyon orulok, hogy rabukkantam a cikkedre....ebbol meritek erot magamnak, talan nekunk is sikerulni fog.

Koszonom, hogy megosztottad sajat tortenetedet! :)

Es egyutt erzek veled amikor kritizaltak emiatt a cikk miatt, es csodalom a hitedet es pozitiv hozzaallasodat a negativ kritika ellenere is.

Koszonom. Jesurun

Szia Erika

En meg eleg uj vagyok itt, de orulok, hogy rabukkantam a cikkedre....ebbol meritek erot magamnak, talan nekunk is sikerulni fog.

Koszonom, hogy megosztottad sajat tortenetedet! :)

Erika! Köszönöm a cikket. Lehet, hogy én is átgondolom a helyzetemet, és adok magunknak még egy esélyt.

Sziszuscicus! Senkiről nem tudhatod, hogy miért vállal későn gyermeket. Nem biztos, hogy azért, amit leírtál. És az igaz szerelem hajszolása sem biztos, hogy 1000 férfin keresztül történt.

Régebben is előfordult, hogy a nők későn vállaltak gyereket, és akkor már a 30-35 év is soknak számított. A családunkban mindez a háború miatt történt. Az apai nagyszüleim 32 és 35 évesek voltak, amikor apukám született. És utána még vállaltak két gyermeket. Ehhez képest a jelenlegi 35-40 év szerintem nem kirívóan sok. Persze, én is szerettem volna fiatal anyuka lenni. De nem mindig azt kapjuk, amit szeretnénk. Mást pedig ne ítéljünk meg, és ne gyártsunk elméleteket.

Szia Zsuzsa!

Írok privit. :-)

Szia!

Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat.

teljesen egyetértek veled.

Köszönöm a jókívánságokat,és én is kívánok neked hasonló jókat!

Kedves Erika!

Gratulálok, minden tiszteletem a tiéd!

A kötekedőkön, örömrontókon pedig csak nézz keresztül...! Egy fontos dolgot ugyanis elfelejtenek az ilyen kellemetlenkedő emberek:

"KI MINT ÍTÉL, ASZERINT ÍTÉLTETIK!" Saját magukról állítják ki a bizonyítványukat...

Sok-sok boldogságot és egészséget kívánok Neked és a családodnak is! :)

Kedves Erika!

Gratulálok a babádhoz! :)

Én is 40 éves vagyok, sajnos életem elég rögösen alakult, eddig még nem estem teherbe, igaz, nem is találtam meg az Igazit, akivel vállalhattunk volna gyereket. Most azonban nagyon szeretnék már, hisz lassan "csengetnek", és hál'Istennek a párom is megvan hozzá. Azonban nem maradok teherben. Jó lenne kivizsgáltatni magam, de nem tudom, hogy és hol kezdjem. Szeretnék tanácsot kérni ez ügyben!

Köszönettel: Zsuzsa

Nem nagyon olvastam vissza és nem is folynék bele, de én már az eszemmel rájöttem hogy nem tudunk mindenkinek megfelelni és mindig lesznek olyanok, akik máshogy csinálnák. Úgyhogy ne vegyél magadra semmit.

Jó egészséget kívánok nektek és hogy élvezd a pocakos korszakot:)

Szia Kriszti!

ha egy kis reménysugarat adhattam neked a cikkemmel,már nem volt hiába való,és akkor a támadásokat is jobban viselem,ha tudom,volt értelme.

Kívánom,hogy mielőbb teljesüljön az álmod!

Szia véda!

Köszi!

Szia!

Hát,én sem gondoltam,hogy betámadnak,de lássuk be,aki nincs ebben a cipőben,az bizony soha nem érti meg,min megyünk keresztül.

Kívánok neked nagyon sok sikert,és szorítok értetek!

Köszönöm a jókívánságodat!

Pussz

Én is tisztában vagyok vele, hogy vígan születnek egészséges kisbabák 40 felett is, de vannak olyan orvosilag megállapított tények, miszerint a kockázat nő. Például a kromoszóma rendellenességek kialakulása.

Én nem arra vagyok büszke, hogy fiatalon szültem, hanem arra, hogy volt erőm és kitartásom felvállalni a fiam, és a nehezebb utat választani. Az én esetem a következő: egy orvosi vizsgálat alkalmával kijelentették, hogy nem lehet gyerekem, különböző bajaim voltak odalent. Persze, naiv voltam, egy orvos csak így nem dönthet el semmit. Az egyetemen éppen befejeztem az első vizsgaidőszakot, amikor kiderült, hogy terhes vagyok. Rengeteget küzdöttem, hogy megtarthassam. Sikerült, az életem rendben. Tehát, abszolút nem terveztem, de ha már megadta a jó Isten, miért öltem volna meg? Akinek van annyi esze, hogy szexel, legyen benne felelősség is. Illetve, nem kockáztattam volna soha, hogy most aztán tényleg meddő legyek.

Én sajnálok mindenkit, aki ilyen helyzetben van, de tény, hogy ami nem megy, nem szabad erőltetni. Tudom, mit jelent egy baba, és miről kell lemondani, de akkor is. És még egyszer írom, nem kifejezetten a cikk írójára gondolok, csak itt jött elő a téma.

Szia Drága!

Csak egy pár gondolat, amit szeretnék én is hozzá(d) szólni, remélem nem sértelek meg vele...

Szóval:

Attól, hogy valaki 40 éves, még szülhet egészséges gyereket.Sőőőt...

Annak idején anyáink, nagyanyáink nem hogy 40 évesen, de jóval idősebben is szültek.Egészen addig, amíg "ki nem merültek".Akkor nem volt nagyon divat az abortusz, a gyógyszerek, az óvszer-Szóval megszülettek a gyerekek 40 felett is, és tized annyi beteg gyerek volt, mint most!

Nem feltétlenül a kornak köszönhetőek a beteg gyerekek, sokkal inkább a környezeti hatásoknak...

TE büszke vagy magadra, hogy fiatalon szültél, és jó anya vagy, és ez a természet rendje...

Gratulálok hozzá, és biztos jó anya vagy, de...

A következő hozzászólásoddal meg "agyoncsapod" az egész eszmefuttatásodat, mondván, hogy:

"Én nem terveztem a fiamat, egy orvos félretájékoztatása miatt foganhatott meg (azt állította meddő vagyok, így nem védekeztünk). "

Szóval akkor most hogy is van ez???

Szüljünk fiatalon, de igazából még te sem akartad...???????

Azért kívánom neked, hogy mostani párod legyen az igazi, és soha ne kerüljél olyan helyzetbe, mint Era...

Szép napot, és sok erőt a picurhoz:)!

Valóban nem tudom elképzelni sem. Én nem terveztem a fiamat, egy orvos félretájékoztatása miatt foganhatott meg (azt állította meddő vagyok, így nem védekeztünk).

Kívánom, hogy sikerüljön, de ennyi idő után elgondolkodnék, nekem valóban azt szánja-e a sorsom, hogy anya legyek.

Köszönöm.

De szerintem az, hogy kiből válik sikeres és jó anya, nem életkor, hanem személyiség függő. Szóval lehet valaki 20 évesen érettebb, mint más 35 évesen az anyaságra.

Én is érzem, hogy vannak összefüggéstelen dolgok a kommentemben, már elég későn is írtam. Biztosíték semmire sincs, csak ahogy telik az idő, úgy lesz egy-két dolog valószínűbb.

Nem is kimondottan a te példádnak szólt az egész, hanem rengeteg olyan nő van, aki tényleg 35-40 éves korára képzeli el az anyaságot, és semmilyen eszköztől nem riad vissza. Akár magát veti alá különböző kezelésekre, akár mást ránt bele (hallottam olyat, hogy egy nő már nem vállalhatott gyereket, ezért a férje 17 éves húga "véletlen" gyerekét akarta magának megtartani. no comment.) Szóval nekem ez érthetetlen, minek kell kényszeríteni az emberi szervezetet hormonkúrákra, beültetésekre stb. Persze, mindenki azt csinál, amit akar a saját testével, de nekem akkor is természetellenes.

De legyetek boldogok, én senkinek nem kívánok rosszat, de mégis minden egyes ilyen megfoganást erőltetettnek érzek.

A spontán megfogant babát meg azért mégsem kell elvetetni, mert az abortusz mindennél rosszabb.

Én sem gondoltam volna, hogy mégegyszer eljön az idő, hogy gyereket vállaljak.

Én is fiatalon szültem a fiamat. De! Honnan tudod, hogy neked a gyermeked apja az örök és igaz szerelem? Akkor én is azt hittem. És ma már teljesen másképp látok és gondolok dolgokat mint anno huszon-egynéhány évesen. Most már tudom, hogy husz évesen nem érett az ember még az anyaságra, legalábbis agyilag.

Még te is eljuthatsz odáig, hogy mástól szeretnél közel a negyvenhez gyereket, mert úgy hozza a sors, hogy épp annak az embernek nincs gyereke, és te mindent megtennél azért, hogy szülj neki egy gyereket! Ne kerülj ilyen helyzetbe, mert nem egyszerű! Éljetek boldogan és nevelgessétek a kis csöpségeteket egészségben!

Engedd meg,hogy reagáljak.

Először is gratulálok,hogy neked simán összejött a baba.

1.Nem most jöttem rá,hogy jééé,anya akarok lenni,hisz van már gyermekem.

2.Ha elolvasod mégegyszer a cikkem,rájössz,hogy az első házasságomban a férjem problémái miatt nem jött össze többé a baba.

3.Azt írod,Te fiatalon szültél.Nem tudom,nem olvastam,de te honnan tudod,hogy megéred az unokáidat???????????????

4. Aki spontán esik teherbe,az hadd szüljön,legyen boldog.

Miért?Ő biztos megéri az unokáit?

5. Azért,mert én csak így eshettem teherbe,akkor én már nem legyek boldog?

És nem felejts el egyet,sosem tudhatod,mit hoz a jövő,eshetsz még ebbe a csapdába Te is.

te ugyan elítélsz engem,bár jogod nincs hozzá,én mégis kívánom,sose éld át azt,amit én,és annyi sorstársam.