Csàszàrmetszés kivànsàgra (beszélgetés)
Sziasztok!
én is második babámat várom, még két hónap van hátra. Kislányomat 40 óra vajúdás után császárral segítették világra. Én mindenkép szeretném megpróbálni természetesen (persze, lehet ha újra érzem ezt a fájdalmat százszor elátkozom magam :D).. nem azért mert nagy lelki kérdést csinálok abból hogy milyen úton jön világra a babám, hanem mert a császárt és az utáni felépülést nem éltem meg túl könnyen... Amúgy az én dokim megkérdezte, hogy mit szeretnék, szóval van orvos, aki oda figyel erre is. Szerintem amúgy a baba egészsége a legfontosabb, és itt lurkó írására utalok, hogy nem kell makacs mód ragaszkodni a természetes szüléshez, mert az anyaság nem itt fog elkezdődni :).. mindenkinek jó egészséget és boldog babavárást kívánok :)
Nekem is téraránytalanság miatt császárral született a fiam. Most várom a 2. babámat és emiatt programozott császár lesz. Nekem pont az a bajom, hogy nem kérhetek természetes szülést, mert egy császár után csak császár lehet a 2. is, legalábbis ennél a dokinál, ebben a kórházban. A programozott azt jelenti, hogy kiválasztunk egy napot, órát és akkor bemegyek és megoperál. Én ezt nagyon nem akarom, de sajnos muszáj. Ha beindulna magától, akkor is császár lesz a vége, csak akkor nem tudod előre az idejét és legalább vajúdsz egy kicsit, mert az nagyon fontos lenne, hogy felkészüljön a szervezet a szülésre.
Amúgy miért akarsz programozott császárt? És hány év telt el a császár óta?
Sziasztok!
Nekem 4 gyerekem van,én is szültem császárral is, meg simán is.Nekem a második gyerek volt császár (szintén relatív téraránytalanság miatt), rossz fejtartás miatt alakult ki. Mai napig így alszik ha fáradt, pedig már 16 éves. Az első és a többi szülés is spontán, természetes volt DE:
1. Függ a helyzettől 2. a betegtől 3. nagyon sok múlik az orvoson!
Mindenki más: én pont a császárt akartam elkerülni és azon rimánkodtam a dokinak, hogy ha lehet NE császározzon (én konkrétan az epiduráltól félek borzasztóan, no meg a császáros szülésemnél, egy flegma,undok doki volt velem ami sokkolóan hatott rám),1 évvel később a barátnőm ugyanannál a dokinál, azon könyörgött, hogy császározza már meg! Ott voltam végig a barátnőm szülésénél, tehát láttam az egészet, meg az orvos elnéző mosolyát is, hogy mennyire mások a nők ugyanabban a helyzetben.
Egyébként valamennyire lehet kérni a nőnek, hogy mit szeretne inkább. Az orvosok meg tudják indokolni ezt is, azt is.Nehéz megtalálni azt a dokit, aki figyelembe veszi a kéréseket, de van ilyen!
Nekem is azt mondta a legtöbb nőgyógyász, hogy ha már volt császár a többi is az lesz. Végül kettő gyermeket szültem még rendesen a császár után.
De nem bűnös dolog császárral szülni és vannak helyzetek amikor nem kérdés, hogy császár kell.
No ezt a helyzetet nagyon nehéz megtalálni. Aki nem császárpárti az könnyen belemegy a veszélyes helyzetbe is, ez meg a legrosszabb. A dokin múlik a legtöbb, igazából ő dönt.
Bátran mondjátok el az igényeteket (ma már lehet!)
ez az orvos akinél nekem születtek a kicsik, minden ilyet felír magának, megjegyzi, vele nyugodtan meg lehet beszélni.Végtelenül rendes, korrekt ember.
Jobb az elején tisztázni, mint utólag rossz szájízzel emlékezni.
Remélem mindenkinek szép élmény marad a szülés...
Nekem azzá varázsolta ez a doki. Hasonló tapasztalatokat kívánok mindenkinek és persze egészséges babákat! Udvözlettel: Lurkó4
Ugyanez volt nekem is, az első szülés hosszas szenvedés után téraránytalanság miatt császár lett.
A másodiknál a dokim megkérdezte mit szeretnék. Féltem, hogy ugyanaz lesz mint a elsőnél és inkább császárt éreztem biztonságosnak. Végül a hegem annyira elvékonyodott, hogy nem is szülhettem volna simán.
Szerintem doki és helyzet függő, pl
számíthat a korod is, mennyi idő telt el a két szülés között, a heg vastagság, a baba helyzete, nekem egyik sem szállt le mind a kettő magasan volt még a szülés napján is.
Hát, a császár utáni lábadozás nem piskóta, az biztos. Több mint három hétig alig bírtam felállni az ágyról, ráadásul begyulladt a sebem, és kis lukak lettek amin folyt a genny:(
nekem tervezett császár volt, de nekem lombikbabám volt, és azt mondta a dokim, hogy a lombikos babák az utolsó hétbe úgy viselkednek, mint a terhességi cukrosoké, ezért inkább császár, bár eleve én kértem. Azon egyszerű oknál fogva, hogy féltem a sima szüléstől, hősiesen bevallom. Bár nekem még olyanok is fűszerezték ezt, hogy 5 dioptriás a szemem, és operált gerincsérvem is volt, felette pedig egy másik sérv, ami a nagy erőlködésre lehet, hogy kijött volna.
Én nagyon szívesen védekeznék, bár az lenne a vágyam, mint sokaknak, hogy "jaj, csak nehogy terhes legyek". Csupán pénzkérdés, hogy újabb babánk lehessen. Így sajnos nem lehet. Irtó drága a lombik, bár igaz, én is 37 éves leszek idén, de ha véletlenül spontán sikerülne, én még 50 évesen is bevállalnám. Ezt csak az tudja átérezni, akinek csak így lehet babája.
A barátnőm az elsőt császárral szülte a másikat simán, neki van összehasonlítási alapja...ő mondta sokkal rosszabb a császár, nehezebben is lábadozott utána.
Nekem mind a 2 sima volt, semmi rossz élményem nincs, örülök hogy sose kellett a császáros szülést megtapasztalnom.
Én és a tesóim császárral születtünk,mert anyum alacsony stb..."Nem bírja a fájdalmat!"
Szülésemkor bent volt velem,mondja az orvos:
-Na,nagymama akkor vágja el a köldökzsinórt!
-Nem...én nem merem!
-Na de maga is szült már!
-Igen,igen de mindegyiket császárral! :D
Egy csodaként élte meg az unokája születését,mert neki ebben sosem volt része!Annó a császárt altatásban végezték.