Cél: a félmaraton (beszélgetés)

ezeket a távrövidítőket sosem értettem, hiszen saját magát csapja be!

senkinek nem kötelező részt venni ezeken a futásokon, sőt, elég húzós árakat kell fizetni... na most akkor mi értelme van levágni bármennyit is az útvonalból, és tudni azt, hogy még le se futotta rendesen :S (amúgy kutyát nem érdekli, mert teljesen lényegtelen, hogy valaki a hatezredik lesz, vagy a hatezer ötszázadik, tényleg saját magát vágja át)

igen, az durva, amikor valaki ennyire nem a saját zónájából indul :( egyébként szerintem veszélyes is, mert nagyon könnyen el lehet futni így az elejét (mert visz a tömeg), aztán lehet féltávnál kamillázni, hogy hát nincs oxigén. (és ez is teljesen értelmetlen, mert ahogy láttam, bőven bevárnak kb mindenkit, aki azért közelíti a megadott szintidőt, szóval nem érdemes pár perc előnyért a gyorsabbakkal indulni

Lehet 2:15 alatt így is teljesítetted volna:) Én is csak trióban futottam, de kicsit bánom, hogy nem neveztem egyénire, mert jó formában voltam, időjárás is tökéletes volt nekem, simán ment volna 1:55-ön belüli idő. Egy következő szombati 13 km-es verseny miatt nem neveztem, de utólag belátom hülye voltam. 6 nap elég lett volna kipihenni és edzésnek se lett volna rossz. Annak örülök, hogy így gyorsabban tudtam futni trió első tagjaként és közelítettem a csapatot a 2 órás időhöz:) Hát igen egyedül gyorsabb vagyok, mint a trió, de szeretek családdal futni még akkor is, ha lassabbak nálam. 2 velem azonos tempójú női futóval első 6-ban végeztünk volna.

Vivicittán azóta is mosolygunk. Futottam egyéniben és párban is. Páros időnk 5 perccel rosszabb lett, pedig a végén már lassabb voltam és megálltam egyszer enni-inni:)

Lánchídnál nem tették meg a kis kanyart hanem átmentek a füvön és úgy a hídra. Pár száz métert ha spóroltak, de ők biztos máshol is csaltak.

Ha tempótoknak megfelelő zónából indultatok miért ne futhatnátok többen egymás mellett beszélgetve.

Azokra voltam mérges akik 2-esből indultak 2 perccel előttem és 1 km-nél már előztem őket. Tehát kb. 6:45-ös km-rel kezdtek. Ami 6-os zóna lenne. De akkor lehet felvenné a záróbusz, így viszont szintidőn kívül ugyan, de beér és megkapja az érmét.

Valóban fontos a pulzusmérés. Kevesen futnak órával, így legtöbben biztos nem ismerik a pulzust. Lehet mondani, hogy érzésre futunk, de egy félmaratonnál már lehet a pulzushoz igazítani a tempót és látjuk, ha lassítani kell. Edzésen is sokat segít, hiszen pulzustól függ, hogy könnyű edzést végzünk vagy állóképességünkön szeretnénk javítani. Telefonos appot sokan használnak, de úgy látom inkább a táv fontos és a közösségi oldalakon való reklámozása. Nem hiszem, hogy vesznek pulzusmérő pántot a telefonhoz.

Ismerettségi körömben, akik órát vásárolnak szeretnék kicsit komolyabban venni a futást és gyorsulnak is. A többiek vagy telefonnal futnak vagy nem is érdekli őket, hogy mennyit és mennyi idő alatt tesznek meg. Lehet nekik van igazuk :))))

Egész jó áron vannak már órák és tényleg sok hasznos szolgáltatása van. Teljes edzést fel lehet rá vinni és az óra jelez, hogy mikor milyen tempóban kell futni, tempóriasztást, pulzusriasztást lehet adni, az órát se kell állandóan nézegetni futás közben.

Én tavaly futottam félmaratont, az ideit sajnos kihagytam, mert nem tudtam rá felkészülni. De futottam ebben az évben is versenyen, 10 km-en, szeretem ezeket a távokat is. Egyetértek veletek majdnem mindenben, amit írtatok. Nekem a kedvenc témám a pulzus mérés, szerintem a legtöbben nem is tudják, hogy milyen pulzussal futnak. Pedig aki fut, annak ezt tudnia kellene, hogy milyen fontos. Szóval szerintem a jó futócipő mellett elengedhetetlennek tartom a pulzusmérő órák használatát. Sok versenyen láttam olyan dolgokat, amiken megbotránkoztam, rosszulléteket, nem akármilyeneket, mentő, szóval rémisztő volt. És igen nagy súlyfelesleggel nem is értem miért állnak rajthoz? És igen az is fontos, hogy melyik zónából indulunk! Sokan szégyellik azt, hogy az utolsó zónából induljanak, pedig innen is feljebb lehet ám kerülni. Az elején nekem is gondom volt azzal, hogy meg akartam mutatni magam, hogy mit tudok és akár edzésen egy pályán is másokat akartam leelőzni, mert ki ha én nem? De a rendszeres edzések megmutatták nekem, hogy ezt sürgősen el kell felejtenem. Megtanultam azt, hogy sohasem a táv öl meg, hanem az iram. Megtanultam tisztelni a távot, ahogy a tapasztalt sok versenyeket lefutott emberektől tanultam. Betegen futni tilos, hiszen a szervezetünk azon munkálkodik, hogy meggyógyuljunk. Véleményem szerint a futást élvezni kell és nem végig szenvedni.

Természetesen szívből gratulálok minden futónak, akinek sikerült lefutnia a félmaratont tegnap. Jövőre már én is megyek újra:D

mondjuk hátrafelé állni mindenhol lehet, csak az előbbre való zónából indulást szokták sok helyen büntetni (bsi nem).

hogy érted, hogy voltak akik levágtak az útvonalból? :O

teljesen igazad van, hogy célszerű lenne, ha mindenki tényleg a saját tempójának megfelelő zónából indulna, de ez valahogy soha nem sikerül a nép nagy részének :) ahol ennyire sok az ember, ott aztán később sem ritkul nagyon a tömeg, és óhatatlanul kerülgetni kell.

mondjuk mi most az idegesítő kategóriában indultunk, mert ismerősökkel egymás mellett futottunk hárman, és biztos volt ahol nagy területet "blokkoltunk", de hát ez van, mi is kerülgettünk, meg minket is kerülgettek :))

Hihetetlen tud lenni a hangulata ilyen nagy versenyeknek, már csak a versenyzői kultúra hiányzik hozzá. A mai félmaratonon 3-as zóna elejéről indulva láttam ezt-azt. A korrekt külföldit, aki szólt a szervezőknek, hogy 2-esből 3-asba állna, mert nincs jó formában. És a lassú magyart, aki udvariasan beállt a 2-es zóna végébe mondván ott senkit nem zavar a lassú tempójával. Hiába indultunk kb. 2 perccel utánuk, mert 1 km-nél utolértük, tehát 1,5-2 perccel lassabb km-t ment mint a zónája. Széles az út, de azért miattuk szlalomozni... olyan is akadt aki már 3 km-nél levágott az útból. Nekik van 4-5-6-os zóna. Sok nevező lehet azt se tudja mit jelent 5 perc/km :(

Ettől függetlenül imádom a nagy versenyeket, de ez mindig bosszant.

teljesen egyetértek veled :))

egyébként én is szoktam látni, hogy mik mennek a futóversenyeken, pont ezért is írtam alább, hogy azért jobb felkészülten nekivágni. :)

(döbbenet, amikor már vannak sétálók úgy 1-2 km után... amikor először voltam ilyen tömeges futáson és ezt láttam, azt hittem megsérültek, vagy valami baj van, de aztán azóta már megszoktam, hogy hát igen, ez van, ez azért nem ritka sajnos... egyébként nem értem, mert ezeknek a futásoknak pont az lenne a lényege, hogy az ember valamilyen szinten élvezze, élmény legyen számára. ha valaki már 5-10 perc után meg akar halni, annak bizony iszonyat keserves lesz végighajtania magát a választott távon, afféle halálközeli élmény lehet, gondolom :D

szerintem szervezett futóversenyre kétféle okból érdemes menni: egyrészt ha valaki rendszeresen fut, akkor egy ilyenen kap egy plusz löketet a versenydrukk által, és egy jobb időt tud futni, mint egy normál edzős napon.. vagy: buliból, ismerősökkel együtt futva, kihasználva a tömeg által generált jó hangulatot, és hogy olyan helyeken lehet futni, ahol egyébként nem (és lehet nézelődni, futva várost nézni). persze ez is csak akkor élvezetes ha az ember olyan távot választ amit egy vállalható tempóban tud úgy lefutni, hogy az számára max a kellemes fáradtság érzetét keltse:) (mondjuk ehhez is kell azért eleget futni ahhoz, hogy valaki tudja, hogy számára mekkora távon mi a kellemes utazó tempó:))

Gratulálok! Nekem ez nem célom, én olyan 8, max. 10 km-eket szoktam futni és az nekem elég ahhoz, hogy tényleg jól érezzem még. A szenvedős-meghalós sportot nem akarom bevállalni, így is elégedett vagyok ezzel a teljesítménnyel, és még jól is érzem magam közben, viszont aki lefut ennyit egyszerre, azelőtt le a kalappal.

Betegen én sosem futok, mert félek a következményeitől. És nem is esne jól.

Az a baj ezekre a versenyekre többnyire fél évvel korábban kell nevezni. Ha beüt valami elég macerás visszalépni. Nekem a vivicittán egyéni+ páros nevezés közel 20e Ft volt, inkább meggyógyultam 3 nap alatt. Persze csalnak, mert átadják nevezést, sokszor nő férfinak. Lettem már emiatt 15. helyett 16. És pont a 15. volt fiú:) Hétvégi wizzair-re nem neveztem egyéniben, pedig most igazán menne. Ez van.

Szintidő is hiába van. 1-2-es rajtzónába neveznek, így nyer jó 15-20 percet mire utolsó elindul, majd szépen befut záróbusz előtt 2:45-ös idővel és nyakába akasztják az érmet, mert senki nem látja ott és akkor a nettó idejét.

Persze az se mindegy kinek milyen az alaptempója. 51-52 perc körül futom a 10 km-t, volt miből leadni sebesség ügyileg. Kínlódtam is rendesen a lassú futásoktól, de arra valóban kevés 12 hét, hogy 10km-es sebességen fussam a félmaratont. Ahhoz évek kellenek, hogy a pulzusom rendben legyen. 3 éve futok tavaly ősszel éreztem először, hogy talán menne a félmaraton. Előtte is ment volna, de 6 perces km-ekkel nem szeretnék kocogni, így vártam vele.

Valóban sokan vannak, akik felelőtlenül vágnak neki. Csak az a cél, hogy elmondhassa megvan, közben hatalmas szenvedések árán történt vagy nem is sikerült, mert feladta. Sokan hatalmas túlsúllyal vágnak neki és pár km után begyűjti őket a záróbusz. Sokak a 10 km-t is 7 perces tempóval szenvedik mégis elindulnak félmaratonon. Én tisztelem őket nem bántom, de helyükben biztos inkább azt a célt tűzném ki, hogy kicsit javuljak 10 km-en és utána jöhet a félmaraton. De kinek a mennyiség, kinek a minőség a lényeg. Nem vagyunk egyformák. Maratont is le tudnám futni, de 6:30-7 percesekkel nem szeretném. Talán soha nem is fogom, akkor inkább maradok 5 km-nél.

Istenments, én a rövidtávra esküszöm, imádok sprintelni, számomra a maraton csak egyszerűen nem. De azért egy gratulát mindenki megérdemel, egyáltalán, hogy megvalósított egy kitűzött célt,a részvétel is fontos.

A többivel egyetértek, hogy jobb felkészülten nekiállni, de ez minden sportágra vonatkozó örök szabály (és más sportot űzők sem szoktâk betartani, gondolok itt tenisz, sí, bringa, nagyon sokan vannak így)

én sem azt mondtam, hogy nem lehet rá 12 hónap alatt felkészülni, csak a cikkírónak nem sikerült.

kb leírt minden tipikus hibát, amit csak el lehet követni (betegen is indulni, felkészületlenül menni).

pesze, végig lehet szenvedni a távon így is, csak nem érdemes. mielőtt még a cikk kapcsán valaki más is jó ötletnek tartaná... (erre mondja azt a művelt francia, hogy 'dont try this at home, kids' :D :D)

egyébként is, most ősszel minden hétvégén van valahol félmaraton, tehát még az sem lehet indok, hogy jajj, ha most nem megyek, akkor két hét múlva már nem tudok menni.

gratulálok!

de azért annyit hozzátennék, hogy betegen nagyon nem jó ötlet futni, akármennyire is szeretnél.

másrészt a problámáid amiket leírtál elkerülhetők lettek volna, ha kicsit hosszabb időt szánsz a felkészülésre :) értem én a teljesítménykényszert, meg hogy minél hamarabb minél hosszabb távokat akarsz lefutni (nem csak te, ez az általános), de azért jobb módszer az, amikor rászánod az időt, és alaposabban felkészülsz. akkor pozitívan, és örömmel éled meg a teljes távot, és nem egy ilyen végigszenvedős büntetőkör lesz. (de majd legközelebb meglátod, ha folytatod az edzéseket)