Búcsú (beszélgetés)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Búcsú

28. 3c6116b73f (válaszként erre: 27. - Dfe0f5c485)
2009. nov. 20. 12:13
Szia! Irtam neked privátba.remélem átment. Szép hétvégét... Üdv Kata.
27. dfe0f5c485 (válaszként erre: 26. - 3c6116b73f)
2009. nov. 19. 16:55
szia! nem tudok mit írni, nagyon, nagyon sajnálom.............
26. 3c6116b73f (válaszként erre: 23. - Dfe0f5c485)
2009. nov. 19. 15:15
Szia!Most nem tudom megirni a részleteket,de majd megírom!!!Neked!Nekem ma is szomorú napom van ma 4éve 13.órakor helyeztük örök nyugalomra a drága fiamat......................... Majd írok........ Kata.
25. pemete (válaszként erre: 24. - Dfe0f5c485)
2009. nov. 11. 10:16
Mentem, olvastam, válaszoltam:)
24. dfe0f5c485 (válaszként erre: 21. - Pemete)
2009. nov. 11. 05:17
szia! akkor most átmegyek a cikkemhez, és ott leírom, hogy most hogy állunk.
23. dfe0f5c485 (válaszként erre: 20. - 3c6116b73f)
2009. nov. 11. 05:12

szia! fogadd őszinte részvétem.nem tudom, tudsz-e róla beszélni? ha igen, szivesen meghallgatnám, mi történt, ha nem tudsz róla beszélni, azt is megértem.(nekem muszáj mindig janiról beszélnem.)érdekelne az is, kapott-e büntetést, mert látom őt tartod hibásnak a fiad elvesztéséért.de ha vígan éli az életét, akkor lehet, hogy megúszta?

nagyon sok erőt, és kitartást kívánok neked,(és magamnak.) ami sajnos tudom, hogy nagyon, nagyon nehéz. vigyázz magadra, nehogy belebetegedj, mint én........... szia.

22. pemete (válaszként erre: 19. - A106211d56)
2009. nov. 10. 09:29
Ez egy agyrém!
21. pemete (válaszként erre: 18. - Dfe0f5c485)
2009. nov. 10. 09:28
Persze, hogy érdekel, meg jó lesz így! Bocs, nem néztem eddig, hogy írtál, most vettem csak észre!
20. 3c6116b73f (válaszként erre: 12. - Dfe0f5c485)
2009. nov. 10. 08:13
Sziasztok!Nagyon mély őszinte részvétellel osztozok veletek, mert sajnos én is nap mint nap megélem a gyászomat.Én 4 éve veszítettem el a 19.éves gyermekemet szintén autóbalesetben.Nálunk is úgy áll a helyzet,hogy a vétkes éli a saját vidám életét és még csak eszébe sem jut a barátja.Pedig a barátja /az én drága fiam/ ma is köztünk lenne ha nem együtt vannak azon a végzetes reggelen.Én is csak sírok, sírok, és szenvedek egyedül, és látom nap,mint nap milyen röhögve vidáman éli a vétkes az életét.Minden tekintetben együtt érzek veletek..........................
19. a106211d56 (válaszként erre: 7. - Pemete)
2009. nov. 4. 23:25

Mi is bírói ítéletre várunk-egy döntéshozatalra lassan 15 hónapja.

Kislányom beült egy "menőző gazdag hülyegyerek"apucitól kölcsönkapott autójába,akinek 5 hetes jogosítványa volt 17és fél évesen-És az én Drága butuska kislányomat az utolsó földi utjára vitte a Miniszter Úr fiával együtt.(aki nagyon "átlag" gyermek volt a szülői titulus ellenére.)

Azóta sem térünk magunkhoz-a "gazdag hülyegyerek"meg éli világát.Az ügyészségen azt mondták,ne is számítsunk rá,hogy lecsukják,mert ha most kivonják a forgalomból,nem fog tudni "visszailleszkedni a társadalomba"!

Ennyit ér ebben az országban 2 másik gyermek/ember élete!!!!!!!!!!!!!Még jó,hogy nem adnak neki még egy autót is!

18. dfe0f5c485 (válaszként erre: 17. - Pemete)
2009. nov. 4. 13:30
nem tudom még, hogy mi lesz, most van az ügyészségen, még azt sem tudom, hogy vádat emelnek-e? most egy kicsit el kell mennem, de ha érdekel, megírom, hogy mit tudunk jelenleg. oda rom a cikkem hsz-hoz, hátha mást is érdekel. jó lesz így?
17. pemete
2009. nov. 4. 13:01
Fasza, megöl két embert, és nincs benne annyi becsület, hogy elmondja hogyan történt! Remélem ül érte annyit, mint varjú az ágon!
16. dfe0f5c485 (válaszként erre: 15. - Pemete)
2009. nov. 4. 08:30
igen, és gondolom az ügyvédje tanácsára, nem emlékszik semmire, még az előző napra sem. közel 2 év alatt, nem tett vallomást sem.
15. pemete
2009. nov. 4. 07:29
De miért nem mondja el vajon? Ittas volt talán?
14. dfe0f5c485 (válaszként erre: 13. - Pemete)
2009. nov. 3. 22:13
azt hiszem, ezt soha nem fogjuk megtudni. az eggyetlen esély az lenne, ha a sofőr aki életben maradt elmesélné, de ha eddig nem tette, már nem is fogja. naponta látom, de nem beszél. egy másik fiú is meghalt a balesetben. csak a sofőr maradt életben.
13. pemete
2009. nov. 3. 21:25
El sem tudom képzelni, hogy nektek mennyire nehéz lehet, olvastam a cikkedet, rettenetes lehet elveszíteni az embernek a gyermekét:( Remélem sikerül kideríteni, hogy mi történt igazából, hátha az hoz némi megnyugvást.
12. dfe0f5c485 (válaszként erre: 7. - Pemete)
2009. nov. 3. 17:18
szia! nagyon sajnálom a barátnődet, őszinte részvétem. én sajnos a fiamat vesztettem el egy balesetben, a napokban jelent meg, írtam róla egy kis cikket. februárban lesz két éve, és a fiú aki vezetett, a mai napig nem mondta el, hogy mi történt, nem mond egyáltalán semmit.én is válaszokat keresek, de még most van az ügyészségen, még azt sem tudjuk, hogy lesz-e vádemelés. nagyon nehéz ez mindenkinek, csak olvaslak, és sírok.
2009. nov. 3. 10:34

Szörnyű...

az ügyvédekről meg annyit: elég érdekes egy foglalkozás. mindenáron "védeni" valakit, amikor esetleg tudja ő is, hogy egy szemét sz@r alakot véd meg a jogos büntetéstől, attól, ami járna neki azért, amit tett

10. pemete
2009. nov. 3. 08:36

Tudom, akkor megtörtént volna másnap, vagy harmadnap, hiszen készült rá ez a szemét...

De tényleg olyan felfoghatatlan dolog ez.

9. 099c0bed40 (válaszként erre: 7. - Pemete)
2009. nov. 3. 06:59

Drága Pemete, borzalmas a történet, de kérlek szépen hogy ne csinálj Magadnak lelkifurdalást azzal hogy " mi lett volna ha akkor elrángatod", én ugyanígy jártam egy nagyon kedves barátommal, magamra vettem a halálát 3,5 éve. A mai napig kezelnek (sikertelenül) depresszióval és tömnek kedélyjavító gyógyszerekkel.

NEM A TE HIBÁD, és NEM TUDTÁL VOLNA AKKOR SEM SEGÍTENI, hidd el nekem!


Őszinte részvétem, s szívből kívánom, hogy a Barátnőd örök boldogságra leljen ott ahol most van......

2009. nov. 3. 05:03

Nagyon sajnalom, hogy igy ert veget egy fiatal lany elete! De hidd el nagyon szerencses volt, hogy ilyen baratot tudhatott maga mellett es O ezt biztosan tudja!

Koszonom Neked, hogy elolvashattam a cikked, engem nagyon megerintett!

Nem is gondoltam volna, hogy ilyen tortenhet! Ez hihetetlen!

2009. nov. 2. 21:47

Köszönöm a hozzászólásaitokat, nagyon kedves tőletek, hogy együttéreztek:)

Mikor kimondták az ítéletet teljesen padlót fogtunk. Undorító volt maga a tárgylás is, megpróbálták bemocskolni szerencsétlen lányt, egy agyrém volt az egész. Ez a magyar igazságszolgáltatás...

Egyébként nem a szerelemféltés volt az enyhítő körülmény, hanem a menő ügyvéd, meg a jómódú szülők:S

Nagyon közel álltunk egymáshoz, minden nap találkoztunk szinte, még aznap este is , mikor a szörnyűség történt, és ha akkor elrángattam volna magammal, és nem engedtem volna, hogy elmenjen beszélgetni ezzel a nem is tudom mineknevezzemmel, akkor még lehet, hogy ma is élne... Tudom, nem tudhattam, de mégiscsak én láttam életben utoljára.

2009. nov. 2. 21:02

Szia.


Nagyon megkapóan fogalmaztál,érezni hogy nagyon szeretted szereted a barátnődet.

Sajnálom:(

2009. nov. 2. 21:00

Szia Pemete!


Mikor írtad, hogy lesz ez a cikked, nem gondoltam volna, hogy ez ilyen kemény.. Sajnálom.


Mondjuk ezen meglepődtem, hogy a szerelemféltés az enyhítő körülmény.. Ennyit a nők védelméről.

2009. nov. 2. 18:55

:( Szomorú a halál, így meg főleg!

Nagyon szépen írsz a barátnődről! Annyira átéreztem a fájdalmadat, hogy az a gondolat támadt bennem, mintha nekem mesélnéd...

Sajnálom, hogy ez történt!

2009. nov. 2. 18:18
Átérzem a bánatod ,fájdalmad és barátnőd hiányát. Én az édesanyámat veszítettem el februárba. Nagyon nehéz elfogadni,hogy már nincs :(
2009. nov. 2. 16:30
Sajnálom:(
2009. nov. 2. 16:03
Itt a halottak napja, kicsit több, mint egy éve voltam nála utoljára. Nem viszem túlzásba, nem szeretek temetőbe járni. A nagyszülők sírja az más, oda a szülőkkel kimegyek.

Ugrás a teljes írásra: Búcsú

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook