Bevallom élvezem a láthatatlanságot amit a kövérségem okoz.... (beszélgetés)

Nem ezert. Tortent tolem fuggetlen dolog az eletemben sajnos, ami miatt jol jott a lathatatlansag.

De most feladom. Az egészségem többet ér. Összeszedem magam lelkikeg is hozzá.

Nem vagy te paranoid kicsit vagy qrvara?

Ha ebbol barmi igaz, te nem szedted be a gyogyszered.

Gondolkoztam is, hogy egyáltalán leírjam-e ezeket, mert nem akartam fényezni magam. De akkor is ezek a tények. Csak szomorú, hogy még mi, nők is úgy állunk egymáshoz, hogy szégyen felvállalni az eszünket és a szépségünket. Ha mégis, egyből a nyakunknak esnek.

Egy jelentős része biztos azért volt, mert simán nő vagyok. Bár a tipikusan eminens kinézetű, picit duci, nyakig begombolt, mindig szoros kontyot viselő évfolyamtársnőmről sosem hallottam senkit így nyilatkozni. Ő úgy nézett ki, mint aki okos, úgyhogy evidens, hogy ugyanazt az érdemjegyet az eszének köszönhette.

Amúgy vannak a férfiak közt olyanok, akik nem azért nem kérdeznének meg téged, mert lenéznek, hanem azért, mert félnek a nőktől. Főleg a határozott, magabiztos nőktől.

És még én fényezem magam!:DDDDDD

Na, lényegtelen is, engem nem zavar, hogy szépnek, csinosnak és okosnak tartod magad, hisz így van egy egészséges önbizalmad is és nem gyalogolnak át rajtad, ahogy írod is.

Egyébként, bizonyos szakmákban, iskolában, stb. nem pusztán a szép és csinos nőket próbálják lenézni, hülyének nézni, stb., hanem egyszerűen a nőket.

A társadalmunk még mindig inkább férfiközpontú, így még a nők is azt vallják, hogy a nők képtelenek bizonyos munkákat elvégezni, mert nincs hozzá elég agyuk. Nem azért, mert fizikai korlátaik vannak! Hanem agyuk nincs hozzá:DDDD

Én is sokszor átélem, amiről írsz, pedig én nem vagyok szép, teljesen átlagos kinézetű nő vagyok, és már az éveim száma sem túl alacsony, de iskolában is és a munkámban is mindig rajtakapom a férfiakat, hogy nem néznek belőlem ki semmit.

A stílusom tetszik nekik, azaz ott van az a mosolyszerű valami, ami mellé társul egy büszkeség? is, hogy szóba álltam velük;) Majd ha jön egy téma, ami szerintük csak az övék, de hozzászólok, sőt! többet tudok róla, akkor a döbbenet, majd megint a büszkeség;) nem csak szóba állok velük, de még a kollégám is, stb.

A suliban ugyan ez mindig. Én főiskolára jártam, és bár nem gondolom, hogy szerintük lefeküdtem a tanárokkal (nem olyan a kinézetem, ami miatt mindenkinek terve lenne velem;), de pusztán a szerencsémre fogták, hogy a vizsgáim jól sikerültek. Azt, hogy még mit gondoltak, nem tudom, mert nem érdekelt, de az első félév után, már az összes csoporttársam állandóan velem foglalkoztak.

Ugyan ez volt szinte a középiskolában is. Utólag a fiúk elmondták, hogy amikor én késve beestem az első napon az első órára, akkor azon kívül, hogy szerintük nem néztem ki rosszul, furának, beképzeltnek, stb. tartottak, aztán meglepődtek rajtam....

Ja, és utolsó mondatodra: nem, nem arról van szó, hogy nem érdekli az embereket, hogy ki vagy és mit tudsz, csak arról amit írtam az elején. Számukra elképzelhetetlen, hogy egy nő bármit jobban tudjon, mint egy férfi. Sokszor átélem én is, hogy jön a férfi kollégám és kérdez a másik férfi kollégámtól, holott jól tudja, hogy az az én feladatom, én csináltam, én tudom, hogy működik, stb. Én ilyenkor mosolyogva meg szoktam kérdezni, hogy miért őt terheli a kérdéseivel, amikor ezt én tudom. És zavarba jön! Magyarázkodik, hogy arra gondolt, hogy esetleg egy másik ötletet is meghallgat:DDD

És még annyit hozzá, hogy ezt mint nő tapasztalom, és független a súlyomtól, a koromtól és mindentől, csak is az számít, hogy nő vagyok...

Én is beguboztam otthon ettem láthatatlan lettem .. azaz nem hisz legalàbb kitudtam szűrni ki az aki nem a külsőségekre utazik..

De anyum is igen beteg a kövérség Öl!! Vérnyomàsproblémàk elzsirosodott màj kinek kellenek ezek?!

Szoval visszacsinàlom amig lehet..hisz hiàba a sport ha mellette a tàbla csoki meg nutella volt a potlék..meg vékonyan érzem jobban magam a bőrömben jobban tudok öltözködni..és kitudom màr zàrni akik irogatnak vagy ide oda elhivnànak..és ez nem nagyképüség mert régen azt hittem az hisz nem tudtam nemet mondani pedig az első megérzés a mindig jó..

Az 'állandóan' szót pont te irtad bele a kezdő hozzászólásodba. Tőled vettem.

Ha "állandóan" téged kérdeznek, akkor állandóan te vagy a figyelem középpontjában.

De mindegy is, a te életed, ha te elhízva jobban érzed magad, akkor legyél úgy. De fenntartom a véleményem, hogy egy túlsúlyos ember sokkal feltűőbb az álagosnál.

Igen, vannak nagyon felszínes emberek. Az egyetemen egyesek annak tulajdonították az eredményeimet, hogy biztos lefeküdtem a tanárral. Mert ugye ezzel a külsővel az lehetetlen, hogy tanultam, és annak lett meg az eredménye. De a tanárok egy része is úgy állt hozzá, hogy belőlem nem lehet mérnök, csak mert úgy nézek ki, ahogy.

De számos olyan pasi is volt, aki teljesen oda volt értem, és aztán elképed, hogy személyiség is jár a külső mellé. Van két érdekes, egymást követő arckifejezés pasiknál, amit gyakran látok. Az első egy bágyadt mosolygás, amit akkor mutatnak, amikor tetszik nekik valami, amit látnak. A másik a mélységes döbbenet, amikor kinyitom a szám, és komoly, értelmes dolgok jönnek ki rajta.

Ja és a barátnőknek azt a típusát is ismerem, aki csak meglát, és villámokat szór a szeme, mert én biztos el akarom csábítani az ő pasiját.

Néha én is úgy éreztem, hogy senkit sem érdekel, hogy igazából ki vagyok, és mit tudok.

Igen! Tudom,tapasztaltam én is, milyen sok felületes ember van. Pedig az igazi értékek a belső értékek.

Sajnálom a veled történteket! Ennyi év távlatából is fájhat!

Testképzavarod van? Ha jól értem, normállal kövérnek véled magad, sovány szeretnél lenni?

A súly nem minden ahhoz, hogy észrevegyenek. Egyáltalán, kikre gondolsz?

Csak egy feltevés volt,,de amit a 46- ban írtam és ,Burrit írt a 44-ben,, hát vannak ellentmondások.

Bár ha a fi-nak így jó szavm nincs ellene.

??? azt írtam átlagosra híztam. Nézz körbe az emberekre.

a saját normál sulyomra vagyok kénytelen visszafogyni.

továbbra sincs benne semmi ellentmondás

Nem, nem hiszem, hogy az váltja ki.

Fogalmam sincs, hogy miért de, bármilyen társaságba belépek, sokan foglalkoznak velem. És nem viselkedek úgy...

""amit a kövérségem""

De fogyni akarsz, ugye,

Kitartást, jó sikert!

Ott má semmi, ha ennnyire , nemélsz!

Befásultság hajlama, nemjóó, má ottvagy!

Van benne igazság amit írsz.

Nem tartom magam annyira szépnek,de naponta kapom a fejeket,hm könnyű neki...

Aha, szültem 3 gyereket,naponta tornázok hogy formában legyek.

Milyen boldog, kiegyensúlyozott, folyton mosolyog ..

Borzalmas gyerekkor, alkoholista apával,aki öngyilkos lett,és én találtam meg felkötve(12 évesen).

Nyilván nincs a homlokomra írva,de egyből ezzel jönnek neked milyen könnyű.

Többször adok neked igazat, de most nem. Persze ez a te véleményed, az enyém meg más.

Sok kimondottan szép emberrel és egyben okossal is körbe vagyok véve, de nem jellemző, hogy ettől depisek is.

Egy átlagos, ezt úgy értem nem a rivaldafényben tündöklő embernek nem kell azért burkában járni, hogy ne vegyék észre a tündöklőszépségét, és egyben okosságát is.

Egy tény, ha nem akar valaki központban lenni, az nem is lesz.

Lehet azt fogjál rá mondani beképzelt majom, de 100% békén fogják hagyni.

Az emberi kapcsolatokhoz, mindig kell jeladó és jelfogó.