Be kell fejeznem a titkos viszonyomat, ami nagyon fáj. (beszélgetés)

Szóval nem adod fel a biztosat a bizonytalanért. Évtizedes házasság után ne várd ugyanazt a szenvedélyt. Gondolj bele, neked hogy esne, ha a férjed csinálná ezt? Tavaly majdnem belesodort az élet egy kalandba, hetekig őrlődtem, mert megérintett az illető. Sokkal stabilabb lettem a határozott visszautasítás után. Az sem mellékes, hogy már a titkos üzenetek is rettenetes lelkifurdalást okoztak. S bár vonzott a dolog ideig-óráig, egy percig se bántam meg, hogy nem lettünk szeretők. Igaz, én őszintén szeretem a párom, és senki nem ér annyit, hogy kockára tegyem a kapcsolatot. Ami nyilván nem olyan, mint az első hónapokban, de ő az, aki úgy szeret, ahogy vagyok, ismer. Azt mondta tegnap, olyan vagyok neki, mint a levegő, mondom kösz..aztán esett le. Lehet botlani, lehet kicsit elcsábulni, de tudni kell megállni. Ha nem, akkor lépni, mert tisztességtelen a harmadikkal szemben.

Mert nem tudunk sehova jutni. Hónapok óta tart, és odaértünk, hogy normál esetben már az összeköltözés következne, de ugye esetünkben ez nem lehet. Ő társat szeretne, én nem lehetek igazi neki.

Lehetne, ha nem lenne férjem. Egy évtizedekben mérhető házasságot nem akarok feladni, csak mert nincs benne szenvedély, izgalom, szex. Mert egyébként stabil, egyező értékrend, célok, jövőbeli tervek. Ha maradok, ez élethosszig tart.

Mért kéne abbahagyni???

Ha lehetne komolyabb, miért nem kap esélyt?

Persze, tudom. Csak most még olyan friss és izgalmas az egész. Illetve ott van bennem, hogy ebből lehetne egy komolyabb dolog is.

Gondolj arra, ha 20 éve a férjed lenne, már nem is olyan érdekes.

Van amikor ez működik is. De nem akkor, amikor egy kedves intelligens emberrel kezdesz bele, akivel nem csak a szex fergeteges, hanem órákon át tudtok beszélgetni, és ugyanaz a hullámhossz.

Sajnos ez a titkos viszonyok legnagyobb veszélye. Mindig csodálkoztam, amikor elhatározták, hogy nem lesz semmi, csak szex és megyünk haza...

Én nem vagyok álszent. Nem azért nem akartam belekezdeni, mert hűséges akarok lenni. Pontosan ezt akartam elkerülni, amiben most vagyok. Az érzelmi gubancot. Szerintem semmi gond nincs ezzel.

Úgy bírom ezeket az én nem is akartam szövegeket. Könyörgöm, ha én nem akarok félre menni, akkor nem megyek félre. Erre mondta egy okos ember anno, hogy a hűség nem egy érzés hanem egy döntés.

Nem. Bele sem akartam kezdeni. Csak idő közben elkezdtem nagyon kötődni hozzá, és megszeretni.

Az elején nem érezted, hogy a végében ez benne lesz?

Akkor fejezd be.

Hát... Így nehéz lesz beszélgetni róla.

Az is titkos.

Mi az ok?

A vallomás: "Be kell fejeznem a titkos viszonyomat, ami nagyon fáj."