Barátságok és kisgyerekes anyaság (beszélgetés)

Nekem is sokat segít anyukám meg anyósom, mert hetente egyszer mennek a gyerekekért bölcsibe meg oviba. Hétvégén van, hogy napközben vagy itt vagy ott vannak vagy progiznak, de én akkor sem tudok pihenni 😅😅

Ugyanúgy kell attól főzni, mosni, takarítani…

Szia, ohh sajnálom, furcsa módi ez a játszótéren. :( Nálunk is így megy sajnos délután, van egy jó pár szülő, hogy csak ülnek a padon és a gyerek közben azt csinál, amit akar. Nem egyszer repültek nagy slunggal a levegőben cipők, tömör műanyag játékok, meg borogatták nagy erővel a kisebbeket. Sajnos így a délutáni játszózás nem a mi világunk. Hétvége nyugis szokott lenni ott.

Akkor nálatok is hasonló a helyzet, hogy a barátnővel nem olyan egyszerű összehozni a közös programokat. Vsz. így lehet ez sokaknál, ahogy a kommenteket olvasgatom. Annyi minden dolog van a családokban, lehet a kisgyerekes szülőséggel jár, hogy kevés a közös társasági program.

Akiknek sok én ideje van, ott gondolom segít a nagyszülő, keresztszülő, szerencsések ilyen szempontból.

Köszönöm a kommentedet, nagyon szépen összefoglaltad a dolgot. :) Valóban a kiszámíthatóság és a társasági élet közül kell választanom. :) Jó így leírva látni ezt a dolgot.

Együttérzek, ez a két hét betegség a hónapból nagyon nehéz lehetett. Nálunk a nehezítő tényező, hogy apuka nem él velünk. Így ha a gyerek felpörög, akkor nagyoooon csibész, és eléggé nehezen tudom ilyenkor már letenni aludni segítség nélkül. Két hetente szoktunk átjárni nagyon jó barátnőhöz, akkor későn érünk haza, és későn alszik el a gyerek.

De ahogy írod, szerintem be fogok vállalni még egy talit. És akkor egyik héten megyünk az egyik barátnőhöz, másik héten meg találkozunk valamelyik környékbeli anyukával, akkor is, ha nekik csak később jó. Végülis heti egy extra nehéz altatást kibírok, ha előtte meg klassz társaságban lehetünk a gyerek is és én is. <3

Ez erdekes, nalunk itt a kornyeken a masodik gyerekemmel olyan kozosseg alakult ki h 2.5 ev utan mar sok volt...2 evig folyamatosan egyutt voltunk. Mondjuk abban az evben nagyon sok baba szuletett itt.

Jatszoter?

Köszönöm, nagyon kedves vagy. Valószínűleg nem egyedi a problémám.

Jó azért, hogy van egy ilyen barátnőd, ez szuper.

Igen, az alvásidők sokszor belelógnak ezekbe a programokba. Én túllennék azon, hogy kimarad a nappali alvás, de attól a gyerekem sajnos eléggé kikészül.

Nekem nincs igenyem kimondottan anyuka baratnokre. Mert az esetek 90%-ban az ovis, jatszoteres anyukakkal azon kivul; h van gyerekunk, nincs kozos erdeklodesi korunk.

Kerdes; h mit varsz az anyuka kapcsolatoktol?

Szia!

Nekem van egy 6 és egy 2 éves gyermekem és teljesen átérzem, amit írsz. Környékünkről én nem is tudok anyukákkal barátkozni, mert nálunk a játszón össze ülnek pletykálni (amivel nincs baj), és a gyerekeikre rá se néznek. Legyen szó verekedésről vagy bármi, letojják….ha meg szólsz akkor a reakció a vállvonás, én meg az ilyenekből nem kérek :/

A barátnőmnek a fia egy csoportban van a lányommal az oviban, de velük is nagyon nehéz progikat össze hozni, mert az ő gyermeke meg focizni szeretne menni mindig …

Mondjuk én azokat az anyukákat is irigylem, akiknek állandóan van én idejük…de lehet én csinálok rosszul valamit 😅

Szerintem az, hogy ez problémát jelent v. sem, inkább azon múlik, hogy te mennyire ragaszkodsz a napirendhez, és az alvásokhoz. Én is ragaszkodtam, és nekem ez így volt jó. A legjobb barátnőm viszont tulképp soha egyik gyerekénél nem alakított ki napirendet, a gyereknek kellett alkalmazkodni ő hozzájuk. Soha semmi nem törvényszerű gyerekek körül, de én azt látom, hogy míg mi most nem küzdünk már a gyerekek altatása körül (4 éves a legkisebb), egy-egy rövidebb időszaktól eltekintve, ők még a nagyobb (6 éves) gyerekkel is sokszor harcolnak. Cserébe nekik van és végig volt is társasági életük, amit én annak idején sokszor irigyeltem. Én nem tudtam olyan lazán elengedni mindent, és azt mondani, hogy persze menjünk. Én annyit szívtam a betegségek miatt, hogy mindig azt mondtam, hogy épp elég az, amit a bölcsiből, oviból összeszednek, vendég ne jöjjön hozzánk beteg gyerekkel, és cserébe én sem mentem sehová beteg gyerekkel, ami a téli időszakban havi 2 hetet jelentett, és ált. a másik 2 hétben meg másnak volt beteg a gyereke. A barátnőm megrántotta a vállát, és mentek. És egyik sem rosszabb, vagy jobb megoldás, csak másra optimalizáltunk, mert kettőnknek más volt fontos. Nekem a kiszámíthatóság, neki pedig a társasági élet.

Tehát szerintem rajtad is múlik, hogy puhítasz-e a dolgon, és bevállalod-e, hogy néha túlpörög a gyerek, és este 22-re kerül az ágyba. Készülj fel rá, találj ki megoldásokat, készítsd fel rá a gyereket is, vállald a kockázatot, hátha nem is lesz akkora dráma. 3-4 éves korukban már akkor sincs tragédia, ha egy délutáni alvás kimarad, vagy megcsúszik.

Ilyenkor télen a takonyszezonban, a rövid nappalokkal ez sokkal nehezebb, de majd jön a tavasz, egy kicsit megint nagyobb lesz, lehet minden megváltozik. És ez a lényeg, hogy ez csak egy időszak, aminek hamarabb vége lesz, mint gondolnád. Jellemzően mire találsz egy problémára megoldást, addigra már valami más lesz a gond :)

Szia! 1 éves lesz a kisfiam, de szinte ugyanez.. van egy 4 hónappal idősebb kisfiú, velük szinte napi szinten tudunk sétálni, de csak azért, mert nagyon korán átállt 1 alvásra ő is és így mobilisebbek, most kb egyszerre alszanak. Persze van, hogy 1-2 hétig velük se tudunk betegség miatt, vagy egyéb programok miatt. De csomó korabeli gyerekkel nem tudunk bandázni ezek miatt. Plusz mivel nekünk igényli az itthoni alvást, így anyás programokra se nagyon tudunk menni, mert valahogy fixen belelóg az alvásidőbe :/

Nem tudok okosat mondani, csak annyit, hogy nem vagy egyedül.

Sziasztok! Szerintetek hogy lehet barátságokat fenntartani kicsi gyerekkel? Amennyire tőlem telik, igyekszem tartani a kapcsolatot a meglévő barátaimmal, de nagyon nehéz. Régi barátokkal néha össze szoktam futni egy-egy napra, vagy estére, ahogy időm engedi. Ilyenkor a gyerkőc az apukájával van.

Ami viszont hiányzik, hogy legyen barátom környékbeli anyukák közül, és össze tudjunk futni személyesen heti legalább egy alkalommal. Beszélgetni egymással és játszani a gyerekekkel. Bölcsis korú gyerekkel ezt olyan nehéz kivitelezni, vagy csak én vagyok ügyetlen, nem tudom. Egyik anyukánál, akivel jóban vagyok, a gyerkőc 2 órával később kel, mint az enyém, 2 órával később van a nappali alvás is. Így egyszerűen nem nagyon találunk közös időpontot. :( Másik anyuka meg este 18-tól szokott ráérni, de az meg nekünk későn van. Ha akkor megyek át a gyerekkel, túlpörög estére, és 20 helyett lesz vagy 22 óra mire le tudom fektetni. Egyetlen anyuka barátnőm van, akivel a gyerekek egy "idősíkban" mozognak, velük két hetente szoktunk tudni talizni, mert nagyon messze lakunk egymástól. De ezek szuper alkalmak mindig, olyan jó, hogy vannak nekünk. Vagy kisgyerekes szülőként ennyi a barátkozási lehetőség nekem? Fogadjam el? Mert lehet, hogy ez mindenkinél ilyen ám. Gyerekeknek szóló eseményekre járunk amúgy, de ilyenkor az ember inkább a gyerekére figyel, nem a barátkozásra.