Barátnőm örökbe akarja adni a babáját, a véleményemre kíváncsi, erre mi a "jó" válasz? (beszélgetés)

A jó válasz:

Nincs véleményed, nem a te dolgod, ez az ő felelőssége!

Döntsön ő! Ne akarja a felelősséget a te nyakadba varrni!

Ez nem csak erkölcsi kérdés. Ha csak az lenne, akkor egyértelmű lenne a válasz: ne adja örökbe.

Egy kívülálló sokszor objektívebben tudja látni a dolgokat.

Ez a lány most is lakik valahol, mégpedig a szüleinél.

Csak játszok a gondolattal:

Mi lenne, ha fogná magát és hazamenne a gyerekkel? Nekimennének? Megvernék? Kihívnák a rendőrséget?

Biztos fáj, de még egy ilyennek is van gyereke, mint amilyen én vagyok.

Tudom, szerinted nem érdemlem meg és azt is tudom, hogy szerinted nekem nem kellene, hogy legyen peteérésem...

De az biztos, hogy csak az tud ebben igazán választ adni, akinek van gyereke és neked nincs, így csak azt mondhatod el, hogy te mit tennél, de azt nem tudnád, hogy milyen érzés.

Ha lenne gyereked, akkor te nem gondolkodnál így, mert tudnád, hogy milyen lemondani egy egészséges gyerekről.

Egyébként minden okkal történik....

Nyilván azért írt a fórumra, mert ő maga nem tudott állást foglalni.

Igazán nem csoda, hiszen nem könnyű a kérdés.

Nem tudhatjuk biztosan, miért foglalkozik a kismama az örökbefogadás gondolatával. Sok ezer olyan oka lehet, amit mi nem bírálhatunk felül.

"Nincs olyan örökbefogadás, ahol előbb-utóbb nem jön elő a gyereknél a fájdalom" Nem értek egyet.

Sok ezer olyan örökbefogadás van, ahol a gyerek nem sérül, mert normálisan nevelik fel. S ha valaha fény derül az igazságra (mert többnyire így adódik), sérülés nélkül képes a helyén kezelni a történteket.

Az még odébb van, hogy meghalnak a szerinted zsarnok szülei.

Addig még benőhet a feje lágya, találhat a következő gyerekének (mert az ilyennek tuti lesz!) olyan apát, aki ki is tart mellette. Csak utána legyen annyi esze, hogy ne akarja megkeresni az eldobott gyerekét!

Fiatal vagy, képes vagy teherbe esni, így nem kell örökbe fogadnod. Mi rossz van a lombikban? Semmi, a gyerek épp olyan és épp úgy a sajátjuk, ahogy lombik nélkül lenne.

Igen, szomorú az eseted, de nem végérvényes, és ahogy írtad, csak arra gondolhattam, hogy azt akarod, és ha nem így lenne, nem igen háborognál.

Tehát, van ismerősöm, aki a lombik segítségével szült gyereket és van ismerősöm, aki szervezeten keresztül fogadott örökbe gyereket és nem vártak éveket. Esetleg te is lehetsz türelmesebb, ahogy mások is azok és akkor nem kell más elé furakodnod, hogy te érd el elsőnek azt, amire sokan már több éve várnak.

És igen, eszembe sem jutott, hogy le akarod beszélni, inkább az, hogy rá akarod beszélni, hogy neked abból előnyöd legyen...

Kedves Kék Irisz! Te honnan a fenéből tudod hogy itt akarok babát szerezni. Mi vagy te egy látnok! Tudod te egyáltalán hogy velem mi történt és mi van most velem!? NEM!!!

Akkor meg mit írogatsz itt felelőtlenül! Honnan tudod hogy mit akartam vele beszélni. Az eszedbe se jut hogy inkább lebeszélném. Csak egyből az hogy nekem kell a gyereke. Holnap lesz pont egy éve hogy 17 hetesen meg kellett szakítani a terhességem mert beteg volt a baba. Igen azóta nem jön össze. Lehet hogy csak lombikkal fog, meg fel merült az örökbe fogadás is. De nem most!!!!

És igen sokan állnak sorba akiknek abszolút nem lehet gyereke. És ezek az örökbe fogadó szerveket meg hagyjuk inkább mert utána néztem és nem 2 nap hanem lehet hogy évek.

Forever Happy köszönöm neked meg hogy így álltál hozzá.

Szerintem itt a nagyon "furcsa" szülők telepedtek annyira rá a lányukra, hogy ne is merjen önállóan dönteni meg élni. Szerinetem pont ezért ez egy nagy választóvíz lenne, hogy a saját lábára álljon, és a motiváció a saját gyereke lenne.. Ha valaki ezt nem teszi meg, az nagyon sajnálni való, mert a kisgyereknek elsősorban az anyja kell, és csak utána a 20ezres cipő. Engem jó átlagos szinten neveltek fel, diplomát adtak a kezünkbe az öcsémmel, de a büdös életbe nem volt 20ezres cipőm.

Nincs olyan örökbefogadás, ahol előbb-utóbb nem jön elő a gyereknél a fájdalom, hogy őt elhagyták, a keresés, a nehéz évek.. Aztán vagy túlvergődik ezen a család, vagy nem. És sok esetben nem..

Szerintem itt nem annyira a körülmények a szélsőségesek, hanem ez a szerencsétlen anyajelölt tanult tehetetlensége, meg az, hogy fogalma sincs, mit veszít.

Hamarosan meghalnak zsarnok szülei, ott fog ülni egyedül a ház(uk)ban, és annyira egyedül lesz, mint még soha, és nagyon-nagyon meg fogja bánni, hogy nem állt ki jobban a gyerekéért, és legfőképpen önmagáért.

Ilyen körülmények között egyértelmű: adja örökbe. Mindenkinek ez a legjobb, elsősorban a kicsinek.

Ha már egy felelőtlen, a nehézségeket vállalni nem akaró anya szüli meg. :(

A barátnőm jelenleg kicsivel 100 nettó felett keres. És simán megcsinálja azt, hogy a 17 éves fiának 20 ezres cipőt vesz. Persze nem havonta van így, de előfordul. Persze nekik akkora lakásuk van, ami nekik kettőjüknek elég, nincs hitele, csak akkor ha olyat vesz, amit nem tud összespórolni.

És ez akkor is így volt, amikor egyedül vállalta a gyerekét. Soha egy fillért nem kapott a gyerek apjától, csak az emelt családi volt, amit igénybe vett, ami ugye még ezer forinttal sem több, mint a ketten nevelőknél.

Egyszerűen nem értem, hogy nem képes valaki egy kis gyereket eltartani, akár úgy is, hogy csak egy bevétele van....

Igen, lemondással jár, de ha hozzászokik a megváltozott életével, akkor nem okozhat gondot szerintem.

Ebben nem tudok igazat adni.

A barátnőm egyedül neveli a gyerekét születésétől fogva. A gyede a fizetése töredéke volt, de akkor is nagyon szépen be tudta osztania pénzét. Fizette a lakást is, szépen öltöztette a gyerekét és magát is. 2 éves volt a fia, amikor visszament dolgozni és mindenük meg van, pedig nincs miniszteri fizetése...