Bánatból öröm (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Bánatból öröm
Sziasztok!!! Szörnyülködve olvastam végig a sorokat borzasztó ami velünk történik sajnos én is át éltem már ezt a helyzetet 20 éves koromban veszítettem el a kis fiamat 38adik hétre be indult a szülés már nem bírták meg állítani 20 órát élt a mai napig nem tudom fel dolgozni az elvesztését évekig próbálkoztunk újabb terhességgel de nem jött össze műtétek sokasága várt rám két éve reménykedve vártam az újabb műtétet teljes méh vizsgálattal át fúvással biztattak de mikor felébredtem közölték a rossz hírt ki vették a petevezetékeim akkor ismét össze omlottam most úgy érezem el jött az idő kicsit félve de bele vágunk hamarosan a lombik programba és remélem mihamarabb kezembe tarthatom a gyermekem akire oly rég óta vágyok már
Bocs hogy csak így beugrottam csak most jöttem még erre az oldalra.Én is ezelőtt öt évvel jártam ilyen termékenységi vizsgálatokon,amin alig mondtak valamit két inszemim volt majd két lombik mondanom se kell nem jött össze sajnos, majd pihentem mert idegileg teljesen padlón voltam majd spontán terhes lettem de elvetéltem négy hetesen.Mára már beletörődtem de még valahol legbelűl nagyon rossz pláne hogy a párom lánya nem rég szült huszonéves fejjel,hát akkoriba megint nagyon nehéz volt de nagyon imádom a kicsi fiut aki az Álmos nevet kapta.Ez a rövid történetem,köszi hogy leírhattam.
Gratulálok!! Sok sok boldogságot ,egészséget kívánok nektek!!
Hello Adri! Megírtam priviben. Kórházban voltunk...
Szia!
28.héten?? És hogy hogy nem tudták őket megmenteni? Melyik kórházba jársz? Már bent feküdtél,vagy otthonról mentetek be?
Bocsi a sok kérdésért,de hihetetlen,hogy nem sikerült őket megmenteni. :(
De fel a fejjel,és próbálj csak előre nézni. Én is erre törekszem,és várom hogy újra próbálkozhassunk. :)
Gyönyörü a kislanyod, nekem is ilyen kis copfos ördögöm van! Szerintem eleg ranezni es karpotol a vilag minden fajdalmaert! Sok boldogsagot!
Sziasztok! Nekem is reményt ad a cikked. Én tovább élvezhettem az anyaság örömét az ikreimmel,de sajnos a 28. héten nálam is bekövezett ez a tragédia. Senkinek nem kívánom. Hamarosan letelik a mi várakozási időnk is és a lelkem is jó úton halad az új befogadása felé.
Borzalmas lehet ilyet átélni. :(((
De a pici lányodhoz gratulálok, és sok boldogságot kívánok Nektek!
Sajnálom, hogy keresztül kellett mennetek ezen... A jövőben nagyon sok boldogságot nektek és a kicsi lánykátoknak is!
Én mint sorstárs Írok Neked.2006-ban volt lombikom ,méhszájkinyílás miatt lett koraszülésem 24 hetes terhesen.Egy Kislányt és egy Kisfiút szültem de életet sajnos nem tudtam adni nekik.Jelenleg 12 hetes terhes vagyok spontán,egy babával.Izgulok és reménykedem.Talán majd lesz vaklaki akinek elmesélhetem ,hogy milyen csodálatos kis Angyal testvérei vannak,akiket éppen úgy szeretek mint Őt.
Gyönyörű a kislányod:)
Tudom felejteni nem lehet de szívből kívánom,hogy a kislányod nevelésében csak örömötök legyen:)
Gratulálok a pici lánykádhoz!:) Nehéz lehetett neked./nektek/
Nekünk is nehezen jött össze a kisfiúnk, 4 évet vártunk rá, szerencsére a lombikig nem kellett eljutnunk, mert a 2. inszemináció sikeres volt.:)
Húú, hát mit is mondjak! Részvétem!! Nekem jót tett a munka, csak az emberek kíváncsiságától féltem. (egy boltban dolgozom). 20 hetes terhességet már láttak rajtam, és nem szerettem volna, ha sajnálkoznak rajtam, pláne nem a szemembe. De szerencsére a munkatársaim aranyosak voltak, a vevők közül is csak egy hozta rám a sírást a faggatásával. A többiek tapintatosak voltak. Kívánom neked, hogy minél előbb helyre gyere, és sikerüljön a várva várt baba. Puszi!
igen, mi is azzal próbáltuk "nyugtatni magunkat" hogy lehet hogy nem lettek volna egészségesek. De ez már soha sem fog kiderülni. A szövettan eredményben nem volt semmi eltérés. Puszi!
Csodállak a kitartásodért,hisz eszméletlen erősnek kell maradni ilyen esemény után! Mindennek megvan a miértje még akkor is ha fáj!
Gratulálok a kislányodhoz és sok-sok örömöt,boldogságot kívánok Nektek!
Örülök, hogy van egy gyönyörű kislányod! :) Nekem szerencsére nem kellett ilyen tragédiát átélnem, viszont kisfiam nagyon nehezen jött. Volt 3 sikertelen inszemináció, majd mielőtt mentünk volna a 4.-re már nem is jött meg.
Jah,és 2 fiú,1 lány volt. Mind 470gr,és kb 20 cm volt!
Gratulálok a kislányodhoz!
Sajnos át tudom érezni a fájdalmadat,mert én 2 hete,2 hetesen vetéltem el a hármasikreimmel. :(
Nekem is spontán kellett "megszülnöm" őket,10 órát vajúdtam. Hát nem volt könnyű,de mára már megpróbálok csak előre nézni,és már alig várom,hogy újra próbálkozhassunk.:) Nem tudnék vele azt hiszem sokáig várni,dolgozni meg abszolút semmi kedvem visszamenni,de hát egy kicsit muszáj lesz. :(
Gratulálok! a fájdalom után jött a boldogság amit megérdemeltettek nemis tudom mi lett volna velem a helyedben hogy dolgoztam volna fel de nem is szeretném megtudni egyébként én is nagy gyermekeket hoztam a világra simán.1.4550g 2.4400g
Hát ti is sok mindenen átmentetek,el sem tudom képzelni milyen érzés lehet,de remélem nem is fogom...de a lényeg ott a szép kislányotok:-))
Már 3 éve ismertük egymást a férjemmel, mikor úgy döntöttünk, hogy jöhet a baba. Csak a sors közbeszólt. Teltek a hónapok, és nem akart összejönni. Már túl voltunk néhány hónap gyógyszeres kezelésen, ami a peteérést segíti elő, de hiába. Végül a nőgyógyászom javaslatára Budapestre mentünk egy kórházba, a lombikprogram után "érdeklődni".
Ugrás a teljes írásra:
Bánatból örömTovábbi ajánlott fórumok: