Főoldal » Fórumok » Hobbi & Otthon fórumok » Az ember és az állat kapcsolata fórum

Az ember és az állat kapcsolata (beszélgetés)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az ember és az állat kapcsolata

24. Tuszi
2011. szept. 19. 11:24
Szeptember 15-én halt meg a vadászgörényem. 6 évig hű kis társam volt. Beteg volt a szíve és az orvosok nem ismerték fel időben. Éreztem, hogy nem jó irányban keresik a baj kulcsát, de már későn vittem másik orvoshoz. Most mindenki hibás...leginkább magamat okolom. Nem túlzok, ha azt mondom az ÉLETEM köszönhetem neki. Sokszor miatta vettem le a lábam a gázpedálról - mi ez a rohanás...? És akkor Vele mi lesz, ha ép bőrrel nem érek haza...? - megfontoltabb lettem, embert faragott belőlem és most itt hagyott! Csak ő látott igazán sírni és vele tudtam negyokat bolondozni. Elképesztő egyéniség volt és soha senkit nem bántott. Ezt az ürességet nem tudom leírni. Kell lennie egy másik világnak , ahol újra együtt leszünk, hiszen rengeteget tanultam tőle és sokat köszönhetek neki!
2011. jún. 17. 06:56
Teljesen igaz a cikk. Volt egy vadászgörényem közel 5 évig és tegnap este/éjjel elment :( Láttam, hogy már nincs jól de olyan hirtelen jött tenni se tudtam igazán semmit. Reggel elvittem volna orvoshoz ha megéli. Egy állat igazi társ tudni lenni és tényleg ha valaki szereti akkor ő is viszont szeret.
2011. márc. 19. 08:58
2009. márc. 1. 13:11
válaszolok raccsolás::)))))
2009. febr. 27. 17:46
most a páromék kutyája sajnos nagyon fél tölem. Nem tudom, hogy mi miatt, mert nem bántott- nem is tudnám-, nem szóltam úgy rá vagy valami. Eddig kétszer vagy háromszor sikerült megsimogatnom. Én imádom a kutyákat és anyuéknál is ami van kutya velem együtt nőt majdnem hogy csak fel és elkényeztettem. Mindenki ezt mondja. Ő is nagyon szeret engem. És nem értem, hogy a páromék mért nem simogassák annyit a kutyát, lehet ezért nincs bizalma a kutyának? Jó ha egy héten egyszer megsimitsák a fejét. Ha kedvelne én minden nap megsimogatnám. Minden nap vagy 2naponta viszek neki kaját. Azt már sikerült elérnem, hogy oda jön, ha szólok neki- de távol marad- és a kaját szinte a szájába tudom adni. Remélem nyárra már változik a helyzet, és játszhatunk is.
2009. febr. 26. 13:53
ha kérdés van tedd fel? válaszuolok!!
2009. febr. 26. 13:50
hello! az én cicámmal eszméletlen kpcsolat alakult ki!az állat tisztel::)) és nem is tudom anya lánya kapcsolat a miénk! imádom:::)))olyan okos leül pacsizik jelszora ugrik a hátamra. visszahoz mindent és csibészeltetem bármikormegvéd a multkor öcsém rámozdult a kis cicám fellpatant mellölem és ráfujt de az a igen mérgesen az öcsém vissza ült szép lassan a helyére.. volt rá precedens hogy az állat megörült nem igazán értedttem mi a baja ... felhoztam egy kisfiu cicát de ö megvadult és terrorba tartodtta a családot!!! azt hidttemel kell alatani mert nagyon agresszivá vált! felült az asztal tetejére anyámmal szembe és nem tudott anyám felálnimert ö fujt rá támadni készült..Én az a gazdája se tudttam megfogni!! nekemjödt!!!mindezt a cica váltodtta ki!DE én bezártam, a kiscicát a szobába de a macskám ráugrott a kilincsre és bement .. arra mentem be a sarokba lapit a kiscica és támadni készül azenyém !! ráorditodttam Dorisz mit cvsinálsz?????? erre abbahagyta dá engem is mefujt hátracsapta a füleit!! nagyon féltem ott tartodttam kihivom a dokit mert nem birtunk vele!!! de sikerült kitessékelni... majd a fürdö szobába kiszökött a kiscica de dorisz a konyhábol kisasolta és nekifutott majd ráharapott a nyakára és cibálni kezde!! azt hidttem megöli utolso pillanmatba fogta le az öcsém a doriszt!!igy kénytelenek voltunk a cicát tovább adni ÁLLAT?? KAPCSOLAT? LÁSD MeNNYIT ÉRSZ A JOSZÁGNAK!!!ugy érez mint mi ugyanugy féltékeny és agrasszivá válik ha rolad szol az élete:))én nem hidttem el mig nem ládttam ...mai napig érdekesnek tartom ám macska és mégis olyan kutyás ...)))csak nem ugat.. de mondjuk én idomitodttam sok mindent én tanitodttam neki ..ma mondtta anyu az állat az ablakon kopog ha be akar jönni kopog??? de ládttam a mancsával veri az ablakot és nyávog ha kizárták véletlenül::))nagyon tisztelem öt és ö is felnéz rám::))az állatot kiskorába a kutya szájábol szedttem ki lehet megjegyezte? nem tom de imádom öt::)))a nevelés lényege válj eggyé az állattal akkor lehetsz jo tanárja neki::))
2009. febr. 26. 10:00

Sziasztok!

A családom tagjai kutya barátok, azaz családtagként élnek közöttunk a kutyák.

A párom 8-év után is gyászolja a dobermannunk halálát.

A felnott fiaim, szintén kutya bolondok.

A cslád és baráti körben én egyedul tartozkodom. Az állatokkal valo kapcsolatom csupán a gondoskodásban merul ki.

Ami surun elöfordul, ha valamelyik fiamnak programja van telefonálnak.

-Mama,Papa hozzuk a kuttyot vigyáztok rá?

-Persze örömmel!

Ettöl nem érzem magamat rossznak, ám tisztelettel figyelem az állat szeretö embereket!!!

2009. febr. 23. 19:05

Mielött teherbe estem volna vettem egy kiscicàt(életem elsö hàziàllata)

Néhàny honap mulva terhes lettem.

Mindenki arra biztatott adjak a macsekon tul,mig nem késö,vagyis mig nem szoktam meg.

De én nem adtam tul rajta.

Mindig jöttek a kérdések,mi lesz ha a baba itt lesz,hogy fogom birni,stb.

Nem érdekelt senki véleménye.

A macska szàmomra olyan kedves lett mint a sajàt gyerköcöm.

Ha elmegyek vàsàrolni,2-3 orahosszàt vagyok tàvol,màr aggodom,mi lehet a cicussal.

Velünk alszik egy àgyban.

Ha mi elmegyünk aludni,2 perc mulva jön és ugrik az àgyba,söt vàrja hogy emeljük fel a takarot,ö is betakarozik:)

Ha beteg valamelyikünk,megérzi.

Legutobb a fejemnél virrasztott,mig én pocakfàjàsok közt szenvedtem.

Ha nem törödök vele egy fél napra,azt is jelzi.

Hisztizik,akàr egy gyerek.

Sose adnék tul rajta,hiàba jön az elsö babàm.

Hozzàtenném,rengeteg dokumentumfilmet nézek àllatokkal kapcsolatban.

Legutobb medvékröl szolt akiket befognak,és tàncolni tanitjàk,làncra verve,és szàraz kenyérrel etetve.

Sirtam,keservesen.Haragudtam az emberekre.

Az àllat szerintem intelligensebb,szeretetre méltobb mint néha bàrmelyik ember.

2009. febr. 23. 09:23
Gyermekeimmel boldog harmóniában éltünk egy törpehörcsöggel, egy fehéregérel, kettő kis hörcsöggel:Mama és Mütyi, egy hullámospapagájjal:Lóri, kettő csüngőfülű nyiszival, kettő csincsillával, kettő ékszerteknőssel, egy akvárium hallal, egy cicával, aki a cicacsapat oszlopos tagja lett, és egy japán spiccel: Fifivel.Az egyszem fiúcicánk, aki Abigél volt:) ez a név illett hozzá, ő lett az apukája a félsziámi kiscicáknak, mert időközben kaptunk ajándékba egy nősténycicát, Hetty-t. Igy 4 cicánk lett. a szülők és két gyerek, Lunika és Mimi. Időközben kibővültek, mert megjött Szasza, aki egy mentőakció eredménye volt,és ő megajándékozott minket Csicsivel.Ilyen népes családban:) éltünk határtalan szeretetben. Ahogy múltak az évek, sajnos egyre kevesebben maradtak, és minden kisállat távozásakor nagyon fájdalmas volt a búcsúzás. A lányok már felnőttek. A népes kompániából csak Hettyke, és Lunika él.Időközben Fifi, a kiskutyánk, aki tele volt szeretettel is elment, de utolsó hónapjaiban még hagyott itt magából valamit. Időközben kaptunk egy 3 hónapos japán akita inu kiskutyát. Őt tanitotta, nevelte a mi Fifink. Olyan nagyszerú munkát végzett, hogy a 4-5 hónapos kiskutyát egyedül hagyhattam a lakásban, mert semmit sem tett tönkre. Okos illedelmes kiskutya:).Mi nagyon szeretjük az állatokat, elképzelni sem tudnánk, hogy bántsuk, vagy elagyjuk őket.Mindig úgy alakitotuk az életünk, hogy az állatainkért felelősséget tudjunk vállalni.Nagyon sok szeretet kaptunk, és katpunk a mai napig is.
14. Riana
2009. febr. 23. 08:17
Régebben idegenkedtem söt féltem az állatoktól. Ez azonban teljesen megváltozott amióta velünk van Micka. Köszönöm neki, hogy megváltoztatta az életünket. Ezt csak azok érthetik akiknek van állattársuk.
13. aaa82
2009. febr. 22. 16:40
Nekem 2 kutyám van, imádom őket. Annyira önzetlenül tudnak szeretni, és hihetelenül rajongani. Nem tudok betelni velük, és úgy érzem ők sem velem :)) (5 és 1 évesek)
2009. febr. 22. 07:07
Lehet, hogy sokan felháborodnak rajta, amit írok, de sokkal jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Sok állatom van (5 kutya, 4 macska, 6 zebrapinty, 2 hörcsög), de mindegyiket imádom és ők is nagyon szeretnek. Ha a például a munkahelyen valami igazságtalanság ér, vagy bántanak, alig várom, hogy hazaérjek és megszeretgethessem őket. Az egyetlen, ami meg tud nyugtatni. Ők az elsők, akiknek enni adok, figyelem minden kívánságukat. Igazi társak, feltétel nélküli szeretetet kapok tőlük.
2009. febr. 21. 20:55

Nekem is van egy kis yorkim,Sweety.

A minap törtent egy edes törtenet.

Sajnos egyedul kellett hagyni öt itthon ami nem nagyon jellemzö.Mikor hazajöttem az en kis kedvencem az agyamban fekudt a takaro gombocban es a feje alatt egy zoknim volt.:))))

2009. febr. 21. 18:55

Szülei kutyája 15 éves,velem nőtt fel,sokszor csak a nagy tesómnak hívom.Ő egy kóbor kutya befogadott kölyke,néhány hetesen vittük fel az udvarból magunkhoz.Szüleim bérházban laknak,rendszeresen viszik sétálni,sőt nyaralni is visszük magunkkal.Neve is egyedi:Pracli.

A mi kis 6 éves boszorkányunk kb. 3 hetes lehetett amikor megtaláltuk a Tisza árterére kidobva.Van róla fénykép az adatlapomon,Hami a neve.Az előszoba az Ő szobája,mert a kinti házát(amit egyébként a férjem készített,dupla falú hőszigetelt!)csak ritkán használja.Ő is velünk szokott nyaralni,és kirándulásainkra is elvisszük magunkkal.Ők ketten igazi családtagok,fontos szerepük van az életünkben,és biztos vagyok benne,hogy mi is fontosak vagyunk Nekik(és itt nem az etetésre gondolok).

Hamin kívül van még egy 14 éves kutyánk,akit a házunk régi lakói hagytak nálunk,mondván majd később elviszik a menhelyre,de nem volt szívünk elengedni Őt oda.5 éves Zsákos Frodó nevű macskánkat a férjem hozta haza a gyárból,de őt csak akkor látjuk itthon ha éhes.Ők ketten már más státuszba esnek.Természetesen gondoskodunk róluk minden téren,de mint házi állatok élnek velünk.Van még rajtuk kívül több tucat nyulunk,ami a férjem hobbija.

Minden családtagunk,barátunk,és persze mi is elítéljük azokat az embereket akik megkínoznak egy állatot,akármilyen okból is teszik.Erre nincs ugyanúgy mentség mint egy másik ember bántalmazására.Tudjuk,hogy nem menthetünk meg minden állatot,nem fogadhatjuk be az összes kóbor kutyát,de azért szerintem oda lehetne figyelni rájuk is.

2009. febr. 21. 14:53
Szép igazi érzelmek:)
2009. febr. 21. 14:46
Gyönyörő leírás :)
2009. febr. 21. 13:39

Nagyon szépen írtad le ezt a különös vagy inkább különleges kapcsolatot ember és állat között.


Két degunak vagyok az "anyukája" a férjem pedig az "apuka". Gyerekünk még nincs, de őket úgy szeretjük mintja azok lennének, és már jó előre megbeszéltük hogy ha lesz is gyerekünk sem szorulhatnak háttérben, mert attól többet tudnak rólunk. :-)


Sőt ha elpusztulnának és már van gyerek is szeretnénk újra, hogy legyenek, mert nagyon sokat tanulhat tőlük az ember, így reméljük a gyerekünk is fog.


Szép napot! :-)

2009. febr. 21. 13:37

Mindig volt-van-lesz valamilyen állat a közelembe.

Tizen éves koromban kaptam az első kutyám, macskám. Később az aranyhörcsögöt, mind a hárman békésen éltek velünk együtt. A hörcsög, ha éjszaka meglépett, akkor reggel Anyukám cipőiben volt megtalálható. A macs (este elvileg, ki lett telepítve egerészni, de rögtön visszalógott) a babaágyban ébredt reggel. Az eb reggel a kávédaráló hangjával együtt követelte a bejutást, a mokka cukorját, lábtörlést, és a "sumákot" az ágyamba.

Mióta családom van azóta is van kutyánk, macskánk, a hörcsögről sajnos le kellett mondani, a lányom alergiája miatt.

Nálunk a kutya, macska is harmóniában él. Hideg éjszakákon, amikor "röpködnek" a mínuszok, együtt alszanak a kutyaólban. Reggel első az eb, következik a macs, vagy macsok, és "libasorban" sorolnak ki a kutyaházból.

2009. febr. 21. 13:15

Nekem volt egy Perzsa macskám Samu, akit imádtam!

Meg volt közöttünk az a cikkben írt kapcsolat is, ő engem választott, és én őt. (Akitől vettem mondta, hogy senkihez nem ment oda, csak hozzám...)

De megnyitottuk a vállalkozásainkat és már nem volt rá időm. :(

Szerintem ez állat kínzás, ráadásul most épülünk, és társasházban vagyunk ideiglenesen, tehát udvar sincs.

Szegénykém amint meglátott jött nyávogva, és a panaszkodást még fél óra similás után sem hagyta abba. Próbálkoztam azzal, hogy mindenhová magammal vittem, de ez sem nagyon jött be neki.

Egy macskát nem lehet mindenfelé hurimálni mint egy kutyát.

Szóval az én kis drágám már nagyon nem érezte jól magát, sőt!

Ígyhát találtam neki egy három gyerekes kis családot, akik rajongnak érte, és egész nap babusgatják.

Szóval jó helyre került az én kis mindenem! :)

jó pár száz km-re arrébb. :(

A világ legszebb perzsacicája volt, már amikor elhoztam akkor is azért választottam őt, mert nem kellett senkinek, mert nem tetszett senkinek, és minden úgy történt mint a rút kiskacsában, a legcsúnyábból lett a legszebb.

Tényleg gyönyörű volt, és nagyon hozzám nőtt, hiányzik is, de jobb neki így, jó helyen van, és ez mindig megvigasztal.

2009. febr. 21. 13:13
Van egy kutyám, szeretem, de úgy ahogy egy állatot érdemes. Rendesen gondozom, etetem, játszok vele, de nem viszem túlzásba. Hagyom hogy kutya legyen. Nem szeretnék emberi érzéseket belenevelni, ráeröltetni, sem pedig belemagyarázni a viselkedésébe. Nincs agyondédelgetve, de vezényszavakra betanítva sem, pedig értelmes fajta-skótjuhász. Annyit tanítottunk neki, hogy hátra (mert amikor kocsival kiállunk, el kell mennie a kaputól). Játékként általában labdázunk, ha kérem a kezembe adja.
2009. febr. 21. 12:45
A cikkeddel teljes mértékben egyetérrtek,de úgy érzem ez rám nem vonatkozik,úgyértem nekem a világon a legelső a családom,és abba anya,apa,nővérem,barátom,és a két kutyám tartozik!Nálunk a kutyáink családtagnak számitanak,ami azt jelenti,hogy ugyanugy szeretjük őket,mintha a testvéreink lennének!Egyébként a többi állathoz is hasonloan viszonyulok,de úgy általában véve a kutyákkal ilyen jó a kapcsolatom!:)Sokszor van olyan,hogy a kutyusom,ha például ideges,és harapós kedve van,szó szerint,odamegyek hozzá,és kedveskedem Vele,már megnyugszik,de ezt senki mással nem teszi!:)És nem félek a kóborkutyáktól sem,őket is simizem:)megérdemlik:))
2009. febr. 21. 12:43

Nagyon jó ez a cikk és teljes mértékben igaz.Nekem törpenyuszim van.Négy éves.6 hetes kora óta velünk él és családtagnak számít.Nagyon szeretjük.Reggel mikor megyünk ki(Van egy külön kis szobája,nem udvaron tartjuk) megnézni odafut és ő is üdvözöl minket.Vagy például ha haza érünk rögtön odajön hozzánk, és még sorolhatnám,hogy milyen hlás és ,hogy tud hízelegni.Tavaly két hétre mentünk nyaralni.Jó kezekbe hagytuk,de mégis nagyon nagyon hiányzott.

Persze csinált károkat például kicsit megrágta a cipősszekrényt,de sose haragudtunk rá.Elég sokat kell utnána takarítnai ,de örömmel teszük ,mert rengeteg örömet ad a mi kis nyuszink.

2009. febr. 21. 11:03
Az ember és az állat között kell lennie egy különös kapcsolatnak, ami összetartja őket. Ha ez a kapcsolat nincs meg, akkor el kell érni az állat szeretetét.

Ugrás a teljes írásra: Az ember és az állat kapcsolata

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook