Apukám ajándékba kapott ingatlanában anyukámnak van haszonélvezeti joga? (tudásbázis)

Itt a hiteles infó, remélem megtalálod benne a választ a kérdésedre.

Változás az özvegyi öröklési jogban - Új Polgári Törvénykönyv

A 2014. március 15. napján hatályba lépő új polgári törvénykönyv számos változást vezet be az öröklési jog területén. A változások nagyban érintik a túlélő házastá

Hosszú időre visszanyúló öröklési jogi szabály, hogy a túlélő házastárs gyermekek mellett “csak” haszonélvezeti jogot örököl, ha pedig nincsen leszármazó, ő az örökös. A szabályozás hátterében az a törekvés állt, hogy a túlélő örökös élete a halálesettől függetlenül a mindennapok szintjén változatlan mederben folyhasson. Így pl. ne kelljen kiköltöznie a megszokott életkörnyezetéből.

Az utóbbi időben a társadalomban bizonyos változások következtek be. Például a válások magas száma miatt gyakran előfordul, hogy az örökösök nincsenek vérségi kapcsolatban a túlélő házastárssal, az sem ritka, hogy a köztük lévő korkülönbség csekély. Így a jelenleg hatályos szabályozásunk mellett gyakorta méltánytalanul kedvezőtlen helyzetbe kerülnek az örökhagyó gyermekei a túlélő házastárshoz képest, hiszen hiába öröklik meg a teljes hagyaték tulajdonjogát, ha annak használatához a túlélő házastárs haszonélvezeti joga miatt nem tudnak hozzájutni.

Természetesen a változó szabályok mellett is szem előtt tartja az új polgári törvénykönyv a túlélő házastárs érdekeit: továbbra is elmondható, hogy a túlélő házastárs az elhunyttal, mint házastársával közösen lakott lakást és az ahhoz tartozó felszerelési, berendezési tárgyakat akár a gyermekek melletti öröklése során, akár a szülők melletti öröklése során megtarthatja, viszont ez a kiemelt helyzete már nem a teljes hagyaték tekintetében biztosított.

Lényeges változás, hogy gyermekek mellett már nem általános haszonélvezeti jogot örököl a hagyatékon a túlélő házastárs, hanem részben ő is a gyermekekhez hasonlóan tulajdonjogot örököl, mégpedig annyit, mintha ő maga is az örökhagyó egy gyermeke lenne. Ezen felül továbbra is az örökhagyóval közösen lakott lakásban lakhat és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja, mint haszonélvező.

Amennyiben nincsenek leszármazók, a házastárs mellett a szülők is örökösökké válnak és nem kizárólag a túlélő házastárs örököl. Ebben az esetben is maradhat az özvegy a korábbi megszokott környezetében, de már nem mint haszonélvező, hanem mint tulajdonos, hiszen az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira tulajdonjogot örököl. A fennmaradó vagyonon fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel. Amennyiben a szülők egyike már nem él, helyette nem örököl az alattal lévő leszármazó, hanem az ő része megoszlik az özvegy és az élő szülő között. Ha mindkét szülő elhunyt már, akkor az özvegy a teljes hagyaték örököse (kivéve az esetleges ági vagyont)

Az új jogszabály másik fontos változásként megszünteti azt a szabályt, hogy amennyiben az özvegy újabb házasságot köt, elveszíti az örökségként szerzett haszonélvezeti jogát. Az új szabályok szerint az újabb házasságkötés a haszonélvezeti jogra semmilyen következménnyel nem fog járni.

Amint látható, a változások nagyszabásúak. Ha a törvényben foglalt öröklési rend szabályai nem felelnek meg számunkra, lehetőségünk van végrendelkezés útján szinte a legtöbb szabálytól eltérni.

Természetesen egy ilyen írás keretei között nincsen mód a terjedelmes öröklési szabályozás teljes bemutatására. Egyedi ügyekben mindenképpen szakember tanácsát indokolt kikérni.

2013. évi V. tv (Új Polágri Törvénykönyv)

HARMADIK RÉSZ

TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS

VIII. CÍM

A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE

7:55. § [Leszármazók öröklése]

(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

7:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]

(1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

(2) Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.

(3) A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.

7:57. § [Az osztályrabocsátás foganatosítása]

(1) A hagyaték és az osztályra bocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes értéknek a törvényes örökrészeknek megfelelő arányos elosztása útján kell meghatározni az egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályra bocsátott értéket.

(2) Az osztályra bocsátott érték meghatározásánál az ingyenes adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. A bíróságtól a körülmények figyelembevételével vett más érték meghatározását kérheti az az érdekelt, aki számára a juttatáskori értéken való számításba vétel súlyosan méltánytalan.

(3) Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, a leszármazó köteles a kiesett személy által kapott ingyenes adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott ingyenes adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni.

(4) Ha az örököstárs által osztályra bocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályra bocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, de a többletet visszatéríteni nem köteles. Ebben az esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak és az ő ingyenes adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és

b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

(3)Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

7:59. § [A házastárs megváltási igénye]

(1) A házastárs - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

(2) A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - természetben vagy pénzben - egy gyermekrész illeti meg.

7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]

(1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

(2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

7:61. § [Házastárs egyedüli öröklése]

Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

7:62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]

(1) Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.

(2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

7:63. § [Szülő és a szülő leszármazójának öröklése]

(1) Ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.

(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

(3) Ha a kiesett szülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő vagy annak leszármazói örökölnek.

7:64. § [Nagyszülő és a nagyszülő leszármazójának öröklése]

(1) Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.

(2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.

(3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette nagyszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.

(4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy az ő leszármazójuk örökli.

7:65. § [Dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése]

(1) Ha nagyszülő és nagyszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó dédszülői.

(2) Az öröklésből kiesett dédszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói.

(3) Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs vagy nem örökölhet, helyette dédszülőpárja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl.

(4) Ha valamelyik dédszülőpár kiesett, és helyükön leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként egyenlő részekben a többi dédszülőpár örökli.

(5) A (4) bekezdés alapján öröklő valamelyik dédszülő kiesése esetén a (2) és a (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

7:66. § [Távolabbi felmenők öröklése]

Ha dédszülő és dédszülőtől leszármazó nincs vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

IX. CÍM

ÁGI ÖRÖKLÉS

Abban a lakoingatlanban amiben eletvitelszeruen eltek a hazastarsnak mindenkepp lesz haszonelvezeti joga. A tobbi ingatlanban viszont nem azokbol csak a gyerekekkel egyenlo orokresz jar.

Azthiszem tavaly valtozott a torveny. Nem kell menni anyukadnak ha ott elt oda volt bejelentve. Es apukad beven volt.

Nem kell egy centi tulajdonrész sem a haszonélvezeti joghoz!!!!!!!!!!!

Viszont erősebb, mint a tulajdon! : Ha a haszonélvező úgy gondolja, hogy nem akar beengedni a lakásba, akkor be sem mehetsz!

" Én úgy tudom, hogy a haszonélvezet szerződéshez kötődik, azaz csak akkor haszonélvező valaki, ha az az ingatlan adás-vétel, ajándékozás során bele lett foglalva a szerződésbe. "

Ez igaz, viszont ez pénzt érő jog, amiért illetéket kell fizetni, de azon nyomban életbe lép. Tehát ha az adásvételben ilyet írtak, akkor az adásvétel megkötésének pillanatában.

Most viszont öröklésről van szó és az más!

Dehogynem!!!!!!!!!!

A házastárs örökli az egész vagyon használati jogát (haszonélvezetét) és Te (illetve ha több gyermek van akkor ti) a tulajdonjogot - vagy egy gyermeknyi részt az újabb lehetőségek szerint!

Az teljesen mindegy, hogy apukád ezt az ingatlant ajándékba kapta, vagy vette, mindegy hogy jutott hozzá ebből a szempontból.

A lényeg: a gyereke(i) és a házastársa egyenlő arányban kapnak tulajdonrészt az ingatlanból + anyukád hazsonélvezeti jogot is

Nekem nem rég halt meg a férjem.

A férjemmel fele-fele arányban közös lakásunk van.

A férjem részét a gyerekek örökölték és az új szabályok szerint nekem életem végéig tartó haszonélvezetem van az egész lakásra.

A közejegyző azt mondta minden olyan ingatlan amiben közösen éltek a házastársak arra ez a szabály vonatkozik.

Lényegeben ez különvagyon, ha kizarólag az Apud nevén volt az ingatlan.

Az viszont kérdés számomra, hogy hány éve éltek együtt ebben az ingatlanban.

Bizonyos idô után válhat közössé (állagmegóvás, értékmegôrzô felújítás, stb).

Amennyiben csak az elhunyté, lehetséges, hogy csak te örökölsz, anyudnak nem lesz tulajdonjoga. Ha pedig nincs tulajdonrésze, akkor holtig tartó haszonélvezeti joga sem lehet.

Bármi lehetséges, a jognál soha nem lehet tudni!

Feltételezem, nem fogod kitenni anyudat az ingatlanból, amely talán évtizedekig az otthona volt.

A lényeg!

Attól nem kell félnetek, hogy anyukádnak mennie kell, hiszen ő a túlélő házastárs, így mindenképp ott maradhat!

A hagyatéki tárgyaláson pontosan ki fog derülni!

A haszonélvezeti jog nem örökölhetô!

Az a túlélô házastársnak jár!

Nem vagyok jogás! Én úgy tudom, hogy a haszonélvezet szerződéshez kötődik, azaz csak akkor haszonélvező valaki, ha az az ingatlan adás-vétel, ajándékozás során bele lett foglalva a szerződésbe.

Az öröklés, mint írtam egy más kérdés!

Annak utána kell nézni, hogy ki mit örököl. Ha te vagy az egyszem gyerek, akkor azt hiszem te, és innentől te döntesz arról, hogy anyukád maradhat e.