Amiről a pedagógus nem beszél(het) (beszélgetés)
Ezekről sem beszélnének...
Alázta, és veréssel fenyegette diákjait erkölcstanórán a budai iskola igazgatója
Nem...
A nagyobbik unokám másodikos.
Az igazgatónő az egész iskolát tajra tette. Odatették, a legjobb 10 tanár gyorsan el is ment.
Nem tudom 5-től hova fog járni, mert most nagyon jó tanárai vannak.
Ez volt a cél, meglett az eredménye. Ennyi.
Nem lehet állambácsira bízni a gyerekünk nevelését.
Meg is lett az eredménye...
Na és ugye ők biztosan itt is maradnak - szavazni is fognak, megvehetők...
Egyértelmű, hogy vannak jó iskolák, jó gyerekek.
Azt szoktam mondani az enyémeknek, amikor kínlódnak, hogy mert az osztálytársak ilyenek, olyanok... nem lehet miattuk tanítani/tanulni.. hogy türelem, nem mindenki érkezik olyan nyugodt körülmények közül, mint ők, és ezért nem méltatlankodni kell, hanem hálásnak kell lenni érte.
A gyerek nem maga ül a padban, hanem úgymond viszi magával a családját, a pénztelenséget, sokszor a nincstelenséget, a veszekedést... és stb. ... és tessék, akkor tanulj... és tessék, taníts!
A kiscsoportos foglalkozásokat preferálnám. Igen, ehhez sok-sok ember kell, pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, nevelők, pedagógiai asszisztensek... meg mit tudom én, aki csak segíteni tud. Egyébként sokan elvesznek...
Valószínűleg a legtöbben az érdeklődési körüknek megfelelőt választanak, de én akkor is tanár alapján választottam. Volt, akire azt mondtam, hogy hozzá soha. Valamint így lett egy teljesen fölösleges emelt szintű érettségim egy olyan tárgyból, ami nem számított a felvételinél, és így nem lett olyanból, ami számított volna. De lehet, hogy velem volt a baj, mert annyi minden érdekelt, hogy ennyire befolyásolható lettem. Akit mondjuk csak az irodalom érdekel, az gondolom akkor is azt választja, ha ellenszenves a tanár.
Bizonyára nagyon jó lett volna az általad említett technikákat felhasználó tanároktól tanulni, de számomra így is érdekes volt az a sok új ismeret, amit az iskolában tanultunk. Mondjuk nekem szerencsém volt, mert a szüleim olyan suliba írattak, ahol tanulni volt menő, nem pedig iskolát kerülni.
Gratulálok,Vándor2! :)
Ritkán olvasok ilyen összeszedett,tényszerű gondolatokat. Szabatosan megfogalmazott, jó írás.
Mindhárom részben nagy igazságokat írtál le.
Tetszik a tartalom, és a gondolatmenet.
Ha választhatsz a témák közül, akkor valószínű az érdeklődési körödnek megfelelőt fogsz választani!
Ha a pedagógus jól, élvezhetően felkészül, akkor szívesen járnának hozzá a gyerekek.
... de újra írom! Egészen kisgyerek kortól kell nevelni arra a gyermeket, hogy tanulni és okosnak lenni jó! ... és a tanulás lehetősége nem egyenlő a könyvből való magolással. Rendkívül jó technikák vannak, de bizony mind kislétszámú és érdeklődő csoportban működik jól!
Minek ide okos gyerek?
Nem kell ide sok okos gyerek, mert a tanulatlan gyerekből lesz a tanulatlan felnőtt. A tanulatlan felnőttből pedig az olcsó munkaerő, és a 12000Ft gáztámogatással megnyerhető szavazó.
"Ez talán a pedagógust is motiválná, mert azért ciki lenne, ha valakihez egy gyermek se vágyakozik!"
Az tényleg ciki, hogy a jövőmet nem az érdeklődési köröm döntötte el, hanem, hogy melyik tanárhoz voltam hajlandó fakultációra járni.
Éppen azokat a gyerekeket kellene valahogy tanulásra bírni, akik szülei tanulatlanok.
Velük van gond, később pedig nem lesz munkahelyük sem, mert képzetlenek.
82 ezer magyar diákot fenyeget az iskolai lemorzsolódás
A magyar diákok összesen 11 százalékát fenyegeti a lemorzsolódás, viszont egyes megyékben az országos átlagnál sokkal több tanulót érint a probléma.
"Az egyetlen járható út pénzbefektetéssel jár. Kis létszámú csoportokra, kevesebb óraszámra, tehetségprogramokra, fejlesztő órákra van szükség pedagógus asszisztensek és szakemberek bevonásával. Életszerű szemléletmódra, életszerű projektekre. Fontos a közösségépítés, konfliktuskezelés, az empatikus készségek, érzelmi intelligencia fejlesztése. A Nemzeti Alaptanterv újraírása, a tananyag ésszerű csökkentése pedagógusok közreműködésével. "
Ez így kéne, hogy legyen, de éppen az ellenkezőjét hajtják végre nálunk. Állami iskolákban főleg.
"A közmunka alapú társadalomból már haladunk a segédmunka alapú felé..."
Oktatásra pedig nem költünk. Minek ide okos gyerek?
A szakképzések visszahozatalával, és hogy nem nagyon kellenek a közismereti tárgyak ezt a mentalitást akarták visszahozni. Maaajd a gyerekek, akiknek esetlek a szellemi képességeik gyengék, de ügyes kezűek, szorgalmasak, lendületesek, sikerélményt szereznek a szakképzésben és jó szakmunkások lesznek.
Nem rossz elképzelés. A ma embere - nem csak a pedagógusok - nagyon kis százaléka képes a pozitív megerősítésre, a motiválásra, lelkesítésre. A szakképzés körülményeiről ne is beszéljünk! Ez is bebukott!
Tehát, ha nem lenne kötelező a felső tagozat, csomó lézengő, csavargó gyereket látnánk az utcákon... illetve ez nem biztos, lehet, hogy otthon terpeszkednének a számítógép előtt.
A kiscsoportos oktatás... feladat megkínálást jó útnak tartom, sőt azt hiszem, ez lenne a kulcs, de erre soha nem lesz pénz, pedig a ma gyermekének éppen a személyes odafigyelésre lenne szüksége.
Mondjuk olyan iskolákat el tudnék képzelni, hogy bemegy reggel, mert igen, bemenni kell... és ki van írva, hogy milyen órák, foglalkozások vannak, és abból választhat, hova ül be, éppen mi az ami érdekli. De ott aztán részt kell venni! Ez talán a pedagógust is motiválná, mert azért ciki lenne, ha valakihez egy gyermek se vágyakozik! :)
(Az iskolákban lévő áldatlan helyzetről is szólnék. Múlt héten a lányomtól kaptam egy üzenetet reggel "anya, én ezt nem bírom, hazamegyek!" Kirohant az iskolából és hazament. Tanulni szeretne, a gyerekek üvöltöznek, egymást piszkálják... lányok csókolóznak a teremben csupán brahiból, vagy az előző éjszakai szexuális élményeikről tartanak részletes beszámolót, lehetőleg úgy, hogy az utcán is hallják...stb. 9. osztály)
"Tanárt viszont csak olyat alkalmaznék, aki képes nem megbélyegezni gyereket, kivételezni kedvencet kiemelni, máshogy értékelni, ki tudja vívni a tiszteletet, stb."
Sok iskola örül, hogy még van, aki tanít!
Mert nem csak a diákok menekülnek néhány (általános) iskolából, de a tanárok is.
Mert ugye olyan igazgatót tettek oda, aki nem odavaló...
Ott sem diáknak, sem tanárnak lenni nem jó, és nincs kinek szólni érte! :( :( :(
Egyszerűnek látszik ez, pedig persze, hogy nem az.
Nézzétek meg a harmadik világ országait, ahol rengeteg gyereknek nem adatik meg az oktatás, ennek okán esélyük sincs arra, hogy majdan jobb körülmények között élhessenek.
Ha szerintetek tényleg ez az út, akkor oké, ez a ti véleményetek.
Az enyém meg az, hogy ez nettó bullshit.
Nem kezdek el személyeskedni, mert annak nincs értelme.
Szerintem nagyon nehéz pálya a pedagógusoké. Minden tiszteletem azé, aki vállalja azt, amire sok szülő a sajátjával sem képes: nevelni mások gyerekeit. Nem csak tudást átadni!
Nyilván mindannyiunknak vannak negatív tapasztalatai! Kinek nincs? És folytatva a sort: milyen olyan szakmát tudnátok felsorolni, akik képviselőivel szemben senkinek nincsenek?
Nem lehet, nem szabad általánosításokkal élni, mert azzal egyenes út vezet a sötétségbe. Megreked a fejlődés.
Van benne valami...
Akkor a szülők is rájönnének, hogy tenniük kell valamit ahhoz, hogy a gyerekük normális legyen és ne azért járjon be a suliba, hogy megverje/megfélemlítse a társait, stb.
Tanárt viszont csak olyat alkalmaznék, aki képes nem megbélyegezni gyereket, kivételezni kedvencet kiemelni, máshogy értékelni, ki tudja vívni a tiszteletet, stb.
Ne legyen kötelező az általános iskola (felső tagozata)???
OMG.
Éljen a középkor?!
Igazad van, rengeteg a hozzá nem értő, "buta" pedagógus. De miért?
Mert a jobbak, akik jól akarják csinálni, azok inkább kilépnek.
De ettől függetlenül egy jó pedagógussal dolgozz együtt!. Mert az is igaz, hogy igazi eredményt csak a három résztvevő együttes pozitív hozzáállásával lehet elérni.
Gyerek, szülő, tanár. Mindhárom kell, nem lehet a pedagógust egyedül hagyni az iskolai dolgokkal, mert ennek egységben kellene lenni.
Tanár vagyok, de már nem vagyok hajlandó bemenni a kisebbik fiam iskolájába, mert nem látom értelmét, olyan szörnyű az ottani pedagógusok hozzáállása. Szóval megértelek, sajnos nagyon rossz tapasztalataim vannak. De a másik oldalt is ismerem.
És állítom, hogy ha ez a hármas egység működik, akkor mindig van eredmény, mindenki megelégedésére!
Amúgy én más megoldást javasolnék az oktatásban. Jó a kis csoportos oktatás, tényleg lehetne vele kezdeni valamit, de az anyagiak miatt nem megvalósítható.
Egyszerűbb a dolog szerintem.
Nem szabad kötelezővé tenni az iskolát, max az általános iskola alsó tagozatát, a felsőt már nem. Nem tudom és nem is akarom itt leírni az elképzelésem, de röviden annyi: hogy a hozzáállást kellene megváltoztatni, legyen értéke annak, hogy jarhatsz egy iskolába. Ha nem tartod be az iskola szabályait, nem jarhatsz oda. De igazságos rendszer kell mindkét fél felé.
A mostani helyzet egyébként katasztrófális az általános iskolákban, ami lassan felgyűrűzik a középiskolákba és az egyetemekre is.
Valamit nagyon rosszul csinálunk,
Hat amit leirtal ... bekegondoltak hogy CSOPORTKENT kene kezelni minden adag gyereket? Hogy igen ha eletbol veszel peldakat a drogos gyerek is pillanatokon belul megerti hogy a tudas mire is jo akar a hetkoznapokban?
Es legfokepp kedves kinlodo rendszerben resztvevo pedagogusok tudtatok hogy az iskolakon kivul van a vilag?? Hogy sok sok jotanulo is csak a tulelesre gyur hogy vegre kikeruljon a rendszerbol?
Ha ennyire nem mukodik valami nem lehetseges hogy csak lemaradtatok?? Es egy reg nem valos vilaghoz ragaszkodtok?
Szerintem ha a pedagoguskepzes kihuzna a sajat seggebol a fejet es mielott valaki tanitana hellyt kene allnia rendszeren kivul, egybol egy csomo csalad es diak nem tunne problemasnak. Csak ok kinnt elnek a valosagban. Ott ahol nem a suli zart szabalyai ervenyesek.
Nem tudom mit vársz erre a "monológra"....
Pár dolog amit csak úgy leírok:
Amikor a gyerekem elkezdte a sulit, rögtön kiderült a foglalkozásom, és onnantól jaj volt a gyerekemnek, mert naponta többször végig kellett hallgatnia az osztályfőnökétől, hogy neki milyen jó mert az anyukája bankban dolgozik és zsákszámra viszi haza a pénzt, bezzeg neki pár száz forint miatt már nem jár az adójóváírás. Állandóan cseszegette valamiért, többször megalázta az osztálytársak előtt.... A tanítónéni mindezt olyan magas fokon űzte, hogy az én addig kiegyensúlyozott boldog gyerekem úgy dadogott, hogy minden szó kimondása/végig hallgatása kínszenvedés volt. A tanítónéni jól keresett hozzámképest, hiszen én még évekig igénybe tudtam venni az adójóváírást, ellenben vele, pedig ugye én bankban dolgoztam. Bementem beszéltem vele, de egyszerűen képtelen volt megérteni, hogy nem vihetem haza a pénzt a bankból, sem egy kicsit, sem zsákszámra! Annyira nem volt agya, hogy ezt fel nem tudta fogni.
Szerencsére iskolát váltottunk, így a gyerekem egy jobb környezetben, jobb tanárokkal összeszedte újra magát.
És igen, szinte tehetetlen voltam, annak ellenére, hogy én jól neveltem a gyerekemet, de a sok kókler, aki pedagógusnak nevezi magát, csak annyit tud tenni a szülői neveléshez, hogy tönkreteszi. Sajnos úgy veszem észre, hogy a tanárok nagyon kis százaléka rendelkezik csak a megfelelő képességekkel.
Vajon a gyerekekre miért húzzák rá manapság olyan lazán, hogy SNI-s? Azért, mert ők képtelenek jól végezni a munkájukat, illetve írásodból kiderült számomra, hogy a pénz is motiválja őket. Arra nem gondolnak viszont, hogy ezzel tönkreteszik emberek életét, mert megbélyegzik őket úgy, hogy nem is igaz, pusztán a pénzért. A szülő meg mit tehet? Elfogadja legtöbbször és belevág egy tortúrába, amibe nem is kellene, mert csak eleven a gyereke, hiszen gyerek....,de szerencsére vannak olyan szülők, akik nem hagyják, hogy egy pedagógus ezt tegye velük.
Szerintem a pedagógus foglalkozzon a tanítással és ne azzal, hogy a gyereknek milyen háttere van, és ne próbáljon diagnosztizálni, mert nem ért hozzá. Az, hogy a gyerek nem úgy viselkedik a suliba sokszor, ahogy kellene legtöbbzör a pedagógus hibája, mert képtelen ellátni a feladatait.
Introveltát és társai....Kell besorolni gyerekeket? Minek? felháborító, amiket írsz, és ilyen "szakemberekre" bízzuk a gyerekeinket.
És még egy sztori: a gyerekem elsős volt, kint voltak az udvaron és kintről bekiabáltak nagyobb fiúk nekik ordenáré dolgokat. Mit tesz egy elsős gyerek? Visszakiabálja ugyan azokat. Mit tesz a pedagógus? Az én fiamat úgy szájon vágta, hogy bekékült az álla. Ördögi szerencséje volt, hogy a férjem ment be ezek után a suliba, mert ha én megyek be, akkor tuti, hogy azóta nem lenne foga. Én se verem a gyerekemet, idegen pedig csúnyán se nézhet rá! Ez egy pedagógus?
Na, hagyjuk a fényezést. Nem kell a szülőkre mutogatni, bár tudom, hogy egyszerűbb ránk fogni, mint beismerni, hogy alkalmatlan a legtöbb tanár a munkájára továbbképzés ide vagy oda...