Amikor a férfi éretlen a családalapításhoz... (beszélgetés)

de ő pont azt mondja,h már nagyon szeretné. és elég baj h manapság ennyire kitolódott a gyerekvállalás. nem véletlen a sok problémás gyerek. 30felett sokszor nehezebb a teherbeesés is. én is 30 voltam az első gyerekem születésekor de csak azért mert az igazival is későn találkoztam. és az 1.babám nem is maradt meg. én nem riogatni akarok, itt nem az a kérdés h miről marad vagy nem marad le hanem h ő már most szeretné a babát, a fiú meg még jó ideig nem.

neki kell tudnia,h ezért a fiúért mennyit hajlandó várni. de mint tudjuk ő már egyáltalán nem akar a fiú meg még bőven várna-ki tudja hány évet.

ha egy nőben előtör a gyermek utáni vágy,nagyon nehéz várni,főleg pontos idő és nyomós ok nélkül

nehéz dió a helyzete,nem irigylem,és nem azt mondom h hagyja ott,csak h derítse ki h a fiú miért akar ténylegesen várni és mennyit.mert ha tisztában van ezekkel,eldöntheti h vár vagy inkább megkeresi azt a férfit aki ugyanazt akarja amit ő. remélhetőleg a fiú őszinte lesz és megmondja h pl. akar,de csak 1 év mulva. és remélhetőleg szavahihető is,de ezt csak a kedves kérdező tudhatja.

nézzen a szívébe és a szerint döntsön. és persze mérlegeljen.

csak ne alkudjon meg a férfi miatt mert az nem jó,persze fordítva sem,inkább vhogy közös nevezőre kellene jutniuk,és akkor mindenkinek jó lenne.

mondjuk pl: 2010 szenteste belevágunk. addig meg még megtesszük ezt meg azt,elmegyünk ide meg oda,utánajárunk a lakáshelyzetnek stb. és ha remélhetőleg azonnal megfogan a bébi még mindig van idejük erre-arra

Mi 5 éve voltunk együtt amikor a párom virított az ötlettel, hogy mostmár szeretne babát.Sőt miatta jöhet már a következő is.

Én azért elgondolkodtam.De aztán én is akartam.Szóval csak nyugalom.Úgyhogy 2006-ban terhes lettem 2007-ben meg megszültem.

Nos akkor az 1,5 év még nem is sok.

Ne kapkodj.Éld az életet mert a gyerek nem csak szép.De sok időt és energiát felemészt.

Az én fiam 27 éves. Volt egy barátnője, akivel együtt éltek 1,5 évig. A kislány nagyon szeretett volna babát, a fiam még nem, mondván korai még, előbb teremtsék meg a feltételeket egy kicsi fogadásához. Már megvolt a gyűrű, és most a szekrényben pihen.

A kislány fújta a magét, a fiam is a magáét, így szakítás lett a vége.

Ennek pontosan 1 éve. Azóta a lány is egyedül van, és a fiam is.

Komolyan kezdek aggódni, hogy mért nincs még barátnője.

Szóval, ne nagyon erőltesd ezt a gyerektémát szerintem.Bár ez csak az én véleményem.

hát igen adhat időt de mennyit? lehet h elszállnak az évei,és lehet h potyára mert a pasi lelép..

sztem mond megb neki kerek perec h te h képzeled a jövődet és kérd meg h döntse el,a részese akar e lenni.pár hónapo időkérés még belefér de évekig ne várjon,mert a pasi lehet h sose gondolja meg magát..

nem 16 éves vagy hanem 26,igenis komolyodjon meg vagy ha nem akar komoly kapcsolatot akkor menjen isten hírével.. megértem h szereted és nehéz,de nem áldozhatod fel magad és az álmaidat olyan valakiért,aki mint írtad még csak azonosulni sem képes a te vágyaiddal.

a korrol meg annyit: férjem 25 volt amikor összejöttünk,26 amikor összeházasodtunk.mmost 29,és két gyerek büszke apukája

Az én véleményem az, hogy várd meg, míg azt mondja készen áll az apaságra.Mert nehogy azt a mondatot kapjad meg, hogy Te akartad csináld Te.Mert az nagyon nehéz.Az albi nem akadály.mi is abban laktunk.ÉS időközben az is megoldódott.

De ha csak Te akarod az nem jó.

Vedd figyelembe, hogy a fiúk később érnek.Adj neki még időt.

Szia!

Szerintem ez nem meglepő hogy még nem akar babát,azért a mai világban egy 25 éves "férfi"(mert a legtöbb még ebben az életkorban csak srác) nem vágyik gyerekre,és valahol én megtudom érteni hogy albérletbe??????? Én sem szűltem volna albérletbe mert nem egy biztos pont az ember életébe és gondolom mint FÉRFI meg akar majd adni mindent nektek hogy semmibe sem szenvedjetek hiányt..........lehet hogy még nincs erre felkészűlve.......és részedről csak annyit hogy nem erőltesdd rá a gyerekvállalást mert ha meglesz a pici és esetleg úgy viselkedik majd hogy az neked nem tetszik akkor rettentő rossz érzés lesz neked.......szerintem

Csak akkor vállaljatok babát ha mind a ketten tényleg szeretnétek.

Nálunk pl. párom sokkal jobban szertte volna de én mondtam amíg a méhem egy albérletbe tartózkodik nem szülök,mire ő persze.....de hamarosan lakást veszünk ez volt 2007 évvége felé én nem akartam hinni ebben.......a lényeg az hogy 2007 dec.24-én kiderűlt hogy babát várunk(én úgy gondoltam persze ....úgysem jön olyan hamar össze....),párom földöntúli boldogságba én meg ezernyi kérdés között hogy albérletbe,nem vagyok még túl fiatal akkro voltam 23 párom meg 33éves.2008 májusába beköltöztünk a lakásunkba és azóta babázunk........én megértem párod mert hasonló cipőbe jártunk....míg én kételkedtem a lakásvásárlásba addig párom 100%ig biztos volt a dolgába.

a családalapítás-érettség sajnos párfüggő. ezzel nem azt akarom mondani h nem szeret hanem h nem veled akar családot alapítani. a férjem anno 2ésfél évig volt egy lánnyal,ő is fogta mindenre,h miért nem akar semmit,pedig szerette,aztán találkozott velem,és a 2.randi után hozzámköltözött,fél év után eljegyzett,aztán esküvő,4éve vagyunk együtt és 2 gyerekünk van meg egy kis lakásunk hitelből. semink nem volt, a szülők sem tudtalk segíteni.mindent közösen értünk el,pedig csórók vagyunk,már megvolt a fiunk mire lett saját kuckónk.

szóval kérd meg h nézzen magába h biztos nem más a gond? lehet h más fenntartásai vannak. attól még szerethet,de lehet h nem te vagy neki az igazi és ha így van jobb ha hamar kiderül h mindketten megtalálhassátok a párotokat.megértem h te mit szeretnél,de ő nem ugyanazt akarja és akkor vmi nem oké.

anyukám mondta mindig h az az igazi kapcsolat ahol a két félnek közös sz útja,a vágyai. én sem hittem el sokáig vergődtem 6évig egy pasivel,az is azt mondta h majd ekkor meg akkor,holott simán csak nem én voltam neki az igazi.

sok ilyen példa van körülettem,nem egyedi eset a miénk. ha valaki az igazival van minden olyan egyszerű és evidens,és nincs félelem,mert valahogy az ember TUDJA h mit kell tennie és ezek egyeznek mindkét félnél

nem elkenni akartalak,nekem egyszerűen ez a tapasztalatom,véleményem

bvildiko: nos, már nagyon nagyon szeretném a babát, ezért gondoltam ezt az időpontot, mert sem túl közeli, sem túl távoli.

qui76 : Igyekszem beszélni róla, szerintem nem érzi kötelezőnek, cska nem tud mit kezdeni a dologgal, és figyelmen kívül hagyja egy idő után.

Nagyon rossz ez, hogy te nagyon vágysz valamire, a másik meg ezt nem tudja szerintem még csak felfogni sem!

Szia!

Én is jártam hasonló cipőben, de én nem erőltettem a dolgot. A gyerekvállalás úgy az igazi ha mindkét fél akarja és nem érez benne kötelességet. Én 31 éves voltam mikor születem és nem érzem,hogy ez baj lenne. Már 23 éves koromban szerettem volna gyereket, eleinte elég sok vita volt köztünk a párommal emiatt, de később rájöttem, hogy majd ha mindketten ugyanúgy akarjuk akkor kell a baba. Ő is hasonló kifogásokat talált mindig, lakás, autó stb. Szerintem várd meg míg ő is megérik a "feladatra", addig meg élvezzétek az életet.

Sziasztok!

26 éves vagyok, szeretnék babát, a párom egy évvel fiatalabb nálam, másfél éve vagyunk együtt ( az én szüleimnek, sőt, az övéinek is ennyi idősen már 2 gyermekük volt ). Albérletben lakunk, de egy korábbi topicban már segítettetek eldönteni hogy ez nem akadály a gyermekvállalásnál :) Viszont a párom még nem akar, a saját ingatlan hiányára fogja, de szerintem nem ez a fő gond, hanem hogy fél a felelősségtől, az új dolgoktól. Viszont tudom, ha egyszer lesz gyerekünk, akkor jó apa lesz. Egyelőre viszont nagyon ügyel arra hogy véletlenül se legyek terhes, de én a jövő év 2. felében már babás szeretnék lenni. Már beszéltünk erről, mondta hogy "jól van" de nála ez olyan, mintha egy olyan időpont lenne ami soha nem jön el. Ha nem muszáj, nem szeretnék 30 éves korom felett szülni, főleg nem ilyen okok miatt. Aki tud, adjon tanácsot, hogyan lehetne ezt a helyzetet megoldani. A "keress mást" nem megoldás, mert szeretem, és vele szeretnék családot alapítani. Előre is köszi! :)