Alkoholista vagyok (beszélgetés)
Teszteket töltöttem ki ,utána olvastam és ez a fajta ivási szokás MÉG nem alkoholizmus.
De nagyon vékony a határ.
Én sem bírom az italt , és nem is iszom.
Jobb így mindenkinek 😉
Én is ittam így régen, mégsem tartom magam alkoholistának. 😊
Alapvetően nagyon nem bírom a piát.
Mert Te nem ittál rá másnap,mint én.
Valószínűleg szociális ivó vagy.
Bizony,ott kezdődik a gyógyulás ha belátja ,hogy bajban van.
Szegény Apukám soha nem tudta kontrollálni az ivást.
Hiába volt előtte a sikeres gyerekei ,akikre büszke lehetett volna ,de az ital és a betegség erősebb volt.
Bele is halt😭
Igazad van, nem kell elnézést kérnem , mert semmi rosszat nem írtam!
Lehet nem tudtam segíteni, de elismerés az mindig jól esik a másiknak! Az elismerést pedig nem felejtettem az Fi-nek leírni.
Hetekig nem.
Egy buli után cca.két napig.
Egy gyógysörrel kezdődött.
Mindenesetre bekakkantottam ,hogy ne forduljon át alkoholizmusba.
Nyilván a függő gén befigyel nálam,de kontroll alatt tartom.
Nem szeretem az alkoholt ,a hatását alkalomadtán igen.
Kb.évente kétszer -háromszor iszom alkoholt ,ha jönnek a barátaink.
Kizárólag olvasója vagyok ennek az Index fórumnak{Mától nem iszom}
Ajánlom olvasásra a FI-nek is.
Tanulságos.
(volt az életem során egy ,két gépszíjas történet .
ennek apropóján olvasgattam a fórumot)
Delírium tremens:
"Nekem is volt párszor delíriumom. Én azt hívom annak, amikor minden érzékszervemmel mást érzékelek, mint ami a valóság, mint egy pszichózisnál. Pl volt, hogy a földszinti szobában esett a hó. Láttam a pelyheket ráhullani a kézfejemre, a másik kezemmel szétkentem rajta, hideg volt és vizes lett a nyoma. Aztán volt, hogy “betörtek” hozzám, szombat reggel 7-kor; a szomszédok nagy örömére, értesítettem, akit lehetett. A rendőrség végül kijött, de nem találtak senkit. Persze, mert én “láttam” az utcáról, hogy a “betörők” a hátsó kapun át kisurrantak, simán kicselezték a rendőröket. A rendőrök meg az üres boros üvegeket látták a lakásban ... így elmenetelük közben az egyik mutatta, hogy igyak még egy kicsit;). Aztán visszamentem a lakásba, a két betörő persze ott volt, gondoltam jóban leszek velük, még teát is csináltam nekik, de nem itták meg. Kis idő múlva aztán magamhoz tértem, ott volt az asztalon a két teás csésze tele vízzel, meg a használatlan teafilterek. Az, hogy kívülről oldalról láttam magamat, az töbször előfordult, egyszer még le is rajzoltam a profilom.
Csak azt tudom javasolni, hogy nyugotnak maradni, akkor is, ha mérget vennél rá, hogy amit tapasztalsz az a valóság. Ha lehet minél előbb beszélni valaki normálissal. Nekem nem voltak veszélyes látomásaim, de azért az elgondolkoztatott, hogy mi van, ha pl. azt képzelem be, hogy tűz van és kiugrom az emeletről, bele nem halok, de pl. lebénulhatok."
Forrás: [link]
Igen, Addiktológia konzultáns akartam lenni, sokat foglalkoztam a szenvedélybetegségekkel.
Az Anonim Alkoholisták 12 lépése az egyik legeredményesebb felépülő függőknél. A rehabok is ezen alapszanak, bent dolgoznak a felépülők az egyes lépéseken. Nemcsak alkoholfüggőknél hatásos, hanem használják kábítószer, szerencsejáték függőség esetén. Sőt, az egyik börtönben ez alapján a program alapján rehabilitálják a rabokat.
Engem nem bántottál meg. 😊
Nagyon tájékozott vagy ebben!
Adj értékes tanácsot! Kiszálltam! Én ebben béna vagyok! Bocsánat, ha bárkit megbántottam!
15 évesen elköltöztem tőlük és anyámat az utolsó fél évben láttam józanul, persze, telefonon, mert nem otthon élek. Volt fél évem, hogy megismerjem...
Soha nem vallotta be, mindig azt mondta, bármikor letudja tenni...
Testvéremmel olyan sokszor akartunk segíteni, de mindig elküldött bennünket.
És az FI legyen büszke már arra is, hogy eddig eljutott! Neki sikerülni fog letenni!
Ezzel a hozzászólással tudtál segíteni? De őszintén.
Vagy mi a célod vele? Megtörtént-e a beismerés azoknál, akik nem jöttek ki a függőségből? Nem, nem történt meg. Sőt, a társadalom a végső stádiumban lévő alkoholistát tartja csak alkoholistának, holott ennek vannak fokozatai.
Ebben az esetben megtörtént-e a felismerés? Igen, megtörtént. Jó eséllyel indul el a felépülés útján, tehát segítség kell neki.
Az orvossal kb. nem fog semmit érni, maximum annyit, hogy ha egy kis településen lakik, majd az asszisztense még szét is viszi a hírt, hogy piál. A legkézenfekvőbb az önsegítő csoport.
Egy alkoholista nem állít listát, nem mérlegel.
A beismerés más.
Nem értem miért címezted ezt nekem!
Hol írtam én erre statisztikát? Azt írtam, anyám sosem ismerte be!