A vetélés okairól
Minden kismama rémálma, hogy baj történhet magzatával. Amint megérti, hogy a vizsgálatok hosszú sora éppen az egészség megőrzésére szolgál, egy-egy laborvizsgálat, vagy látogatás a nőgyógyásznál máris megnyugtató érzést kelt benne.
Főként az első három hónapban szükséges a fokozottabb odafigyelés és óvatosság, ebben az időszakban a legveszélyeztetettebb a magzat, s leggyakrabban ekkor következik be a vetélés. Az édesanyák sokszor saját hibájukként élik meg a tragédiát, pedig csak igen ritka esetben okozza a szülői gondatlanság. A vetélés sokszor alkati adottságokból következik, vagy a véletlen műve. Amikor egy gyermek megfogan, megkezdődik az új élet megépítése az apa és az anya örökítő anyagából. Sokszor a véletlen folytán megsérül egy kromoszóma, amely "információvesztéssel" jár, így az apró élet megszűnik. A legritkább esetben ugyan, de előfordulhat a két szülő "összeférhetetlensége", tehát génállományukból adódóan vagy már a megfogantatás is elmaradt, vagy kiemelt a vetélés kockázata. Szintén nagyon ritka esetben, de előfordulhat, hogy az édesanya szervezete nem ismeri fel a magzatot, idegen testként kezeli, s ellenanyagot termel.
A leggyakrabban vetélést okozó probléma azonban az alacsony sárgatest hormon (progesteron) szint. A progesteront a sárgatest termeli, amikor a petesejt kilökődik a petefészekből. A termelést tovább folytatja, ha az édesanya szervezetében ún. HCG hormont termel, mely a méhlepény kialakulásáért felelős. Néhány esetben a progesteron termelés az alacsony HCG szint miatt nem folytatódik, máskor nem elegendő progesteron termelődik. Amennyiben ez az első trimeszterben nem működött helyesen, többfajta tünet is jelentkezhet, vérzés, ill. a reggeli émelygés elmaradása. Az első három hónap után már a méhlepény folytatja a progesteron termelését.
Kockázati tényezők:
Az édesanyák azon túl, hogy már a terhesség előtt elhagyják rossz szokásaikat (dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, stb.), s elvégeztetik a rutin vizsgálatokat, valamint helyes életmódot folytatnak, sajnos mást már nem tehetnek.
Gyakori kérdés, hogy vajon a terhességek hány százaléka végződik vetéléssel, s hány hasonló eset tekinthető "normálisnak". Ha egy nő életében kettő, vagy annál több spontán vetélésen esett át, érdemes felkészülni az alaposabb kivizsgálásokra. A statisztikák szerint olyan vetélések is bekövetkeznek, mely szinte nem felismerhetők, hiszen már a méhbe ágyazódás előtt kilökődik a magzat.
A klinikailag felismerhető terhességek mintegy 25 százaléka végződik vetéléssel. Ebbe azonban beleszámítandók a ritka genetikai- és alkati betegségek, illetve azon édesanyák, akik tényleg nem ügyelnek magzatukra (dohányzók, kábítószerrel élők, stb.). A vetélés egyáltalán nem nevezhető "végítéletnek", egy átlagos nő spontán vetélés (és az esetleges vizsgálatok) után is szülhet erős, egészséget gyermeket.
Forrás: Családinet
Írta: Hoxa, 2006. június 5. 15:02
Fórumozz a témáról: A vetélés okairól fórum (eddig 7 hozzászólás)