A farkasokkal táncolók

A poros levegő áll, szinte látni, ahogy rezeg a semmi. A puszták népe, a nagy síkság szélénél, táborhelyén állomásozik.

Mint minden rendes korosztálybelinek, nekik is két táborhelyük van, a családi ranch és a gyülekezőhely, ahová időt múlatni járnak.

Történetünk a második helyszínen zajlik, ahol egyébiránt napjaik nagy többségét töltik.

Hőseink az épület emeleti részének 21–es szeparéját uralják.

Már a 21–es szám is...misztikus szerencseszám a hét többszöröse, igen, ide belépve érezni, hogy a misztikum lengi be a falakat. A falakat, melyeket az ég kékje, és az érett búza sárgája tölti be, s melyet annyira szeretnek ezek a legendás hősök, ők, akiket a népszáj egyszerűen 7.b.-nek nevez.

/A hét b betűs gyerek után: Berki, Bekó, Borbás, Borbás, Borbás, Boros, Budai, más osztályban nincs ennyi B-s./

Nagy csatákat vívtak, legendák születtek itt.

Már az elemekkel is óriási a küzdelem e sík vidéken, nyáron a 21-ben 45 fok, télen a fagyás, mind-mind megedzették őket az évek során, de megszokták, hisz itt a lét a tét!

„Ellenséges” törzsből származó csapatok, kiknek elnevezése a köznyelvben Tanárok, egyéni kamikáze akciókban támadnak a béke e kis szigetére, felváltva óránként.

Öreg népi vezetőjük a sámán, aki félig tanár, félig 7.b.-s, próbálja minél jobbá tenni napjaikat, de az ősi ellenségesség szinte kiirthatatlan.

Azért ahogy a törzs idősödik, bölcsebb is lesz, és a javaslatok talán nem zárt fülekre találnak.

Hőseink évek óta próbálják tisztaságukat, gyermeki naivságukat, tudatlanságukat megőrizni nap mint nap a tanárok támadásaival szemben.

De az idő nagy úr, az ellenség kemény harcedzett katonákból áll, ráadásul a Tanárok fegyverarzenálja, durva, kemény fegyverekből tevődik össze.

Ott vannak mindjárt a jegy nevű fegyverek, legdurvább a hegyes végű egyes, mely súlyos lelki sérülést okoz.

Ha a tanárok az egyessel történő támadást nem ítélik megfelelőnek, előveszik a nagyobb kaliberű fegyvertárat: pl. rovó, intő. Ezek akár tartós károsodást is okozhatnak az ellenőrző nevű védekező fegyverben.

Szép napokon békülési szándékuk jeléül, kiegyezési ajándékként kiosztják a jeles és a jó nevű jeleket, amik igen ritka ajándéknak számítanak.

Az élet egyre keservesebb és nehezebb.

Ahogy leküzdi a puszta népe a váltakozó évszakok kihívásait, rögtön jön egy újabb.

Legújabban feltűnt egy új rém, ami a fejük fölé tornyosul, neve továbbtanulás.

A hősök persze próbálkoznak védekezni, húzni az időt,hogy lakhelyük, e boldog, békés fészek amelyet két és fél éve birtokolnak, megmaradhasson.

Érzik a zsigereikben, és tudják az eszükkel, hogy e boldog állapot, bármily vészterhes és fenyegetésekkel teli az ősi ellenség miatt, mégis csak a legjobb hely a világon.

Amikor eljő az idő, és a főnökök főnöke kiadja a tanárcsapatnak a végső csatára a jelszót, mely úgy szól: Továbbtanulás, akkor vége a békés időknek és a 7.b. nevű törzs szétszéled, és más puszták népével kénytelen keveredni.

De addig még van idő, és a 7.b. népe tudja ezt… és támadásra kész...