A bántalmazás mint olyan, amiről senki nem beszél... (beszélgetés)

Parancsolsz? :O

A cikkhez, amit linkeltél,jobb a helyzet, mint korábban, de van hova javulni.

A nyilvánosság, a minél több nyilvánosság a kulcs.

Az ilyen állatok, bántalmazók,erőszakolóknak pont a nyilvánosság az ellenségük.

Neked pedig egy jótanács Mutáns Jane, menj futni,fogj egy pasit magadnak....máshol vezesd le a feszkót,ne velem kötekedj.

Köszönöm.

[link]

Ezúton jelzem messzi idegen-nek, hogy nem érdekel a reakciója, el sem fogom olvasni.

Ahol két ember van, mindig hatalmi harc folyik"

Ezzel nem teljesen értek egyet,nem ordít állandóan az egó.

Mondjuk nagyon jellemző, ez igaz.

A többivel egyetértek.

"Vagy ezzel azt mondod,hogy a korábbi évtizedekben a nők mindig el voltak nyomva"

Ez így volt.

"és CSAK életképtelen családmodellek voltak."

Ma már nem életképes ez a családmodell és nem csak anyagi okok miatt. Régen azért volt, mert az egyik félnek, a nőknek elvették a szabadságát. 1 ember könnyebben irányít, mint 2. 2 embernek össze kell hangolódnia, és az már lelki munka, viszont erre nem sokan fordítanak időt, ezért van ennyi magányos ember.

Régen is kevesek kiváltsága volt ez.

A nők többsége mindig dolgozott, csak a jól fizető munkák nem voltak nekik elérhetőek.

Optimális esetben igazad van, de nem sok optimális esetet ismerek, ott már az egyének nagyságáról lehet szó. A társadalom, mint olyan nem erről szól. Ahol két ember van, mindig hatalmi harc folyik, aztán, hogy e kettő hogyan éli meg az más kérdés. Abban igazad van, hogy a házasság pont nem erről a versengésről kellene szóljon.

A pénz igencsak erős eszköze a hatalom kézben tartásának, igazán jellemes embernek kell lennie annak, aki irányításra nem használja fel.

Ma már számos házasságban csak az egyik fél a családfenntartó. Munkanélküli, beteg stb. Egyetértek azzal, hogy így is jól működik. A jövedelem szempontjából akkor alakul ki az alá-fölérendeltség, ha ezzel a kereső fél visszaél.

Régen nem volt "divat" válni, ma pedig a függés és sok egyéb miatt halogatják sokáig, vagy meg sem lépik.

Valóban,nagyon sok volt a rossz házasság,az eltitkolt dolog,a kényszerből együtt maradtak.

Nem ez volt a kérdés.

Az volt,hogy működhet-e úgy egy házasság,ahol az egyik fél a családfenntartó?

Szerintem igen.

2 normális fél között,már leírtam korábban,többször nem fogom.

Nem ez a követendő példa,messzemenőkig támogatom az egyenjogúságot férfi és nő között.

Aki karriert akar,az tanuljon.

Aki 30 évesen akar szülni,az akkor szüljön.

Szabad világban élünk,mindenki azt kezd a saját életével,amit akar,és úgy,ahogy ő akarja.

Nem kell átesni a ló túloldalára,csak erre céloztam........

"Valahogy csak leéltek emberek egymás mellett 50 éveket."

Az esetek túlnyomó részében irdatlanul rosszul, mivel elválni nem lehetett. Olvasd el pl. Móricz Zsigmond "Sárarany" című regényét, hogy némi fogalmat alkoss arról, milyen volt egy nőnek akkoriban.

Ha pedig a "feminista duma" kifejezést szitokszónak szántad, akkor nincs miről beszélgetnünk a továbbiakban.

Tehát akkor a konzervatív családmodell életképtelen volt,amiben az emberek hosszú évtizedeket leéltek,és csak rossz házasságok voltak,és soha nem voltak egyenlő felek.

Nem azt mondtam,hogy ez a követendő,hanem azt, működhet 2 normális,intelligens ember között,ahol egyik sem használja ki a másikat,nem él vissza a helyzetével.

Mellesleg akinek van esze,az házassági szerződést ír.

Nem az anyagiak határozzák meg egy kapcsolatban,hogy egyenlőek-e a felek,a pénz csak eszköz lehet a másik feletti hatalomra,a kérdés az,ki él vissza vele.

Valóban nem szerencsés a függés egyik fél részéről sem.

Megint más egy párkapcsolat,ahol nem házasodtak össze.

Miért?

Megmagyaráznád?

Vagy ezzel azt mondod,hogy a korábbi évtizedekben a nők mindig el voltak nyomva,és CSAK életképtelen családmodellek voltak.

Valahogy csak leéltek emberek egymás mellett 50 éveket.

Jó rendben,más volt a világ,de.....ez ilyen feminista dumának tűnik nekem.

Szerintem a konzervatív,és az "új módi" is életképes,csak 2 normális ember kell hozzá.

Azért egyre kevesebb,hogy a férj a családfenntartó,mert egy fizetésből nem lehet eltartani a családot túl sokáig.

Lényegében kényszerhelyzet ez.

Sokszor nincs választási lehetőség.

Régen is visszamentek a nők dolgozni,nagyon helyesen,csak most jóval előbb kénytelenek szülés után.

"Lehet konzervatív családmodellben is 2 egyenlő fél,ahol a férj főként a családfenntartó"

Ez már alapból nem egyenlő felállás, hoppá.

Ezt az egyenlő felet, hogyan érted?

Akarat,döntés.

Egyenlő felek.

Az anyagiakra nem vonatkozik.

Lehet konzervatív családmodellben is 2 egyenlő fél,ahol a férj főként a családfenntartó,de ehhez egy jó kapcsolat kell,hogy ne legyen közöttük játszmázás.

Az idézőjelbe tett mondataid nagyon igazak.

Ezek önbizalomhiányból adódnak.

Sok oka lehet, amit az ismerőseim mondtak:

- "jobbat úgysem kapok"

- "nincs olyan, hogy tökéletes, vele el tudom képzelni az életem"

- "majd összecsiszolódunk"

- a nőknek meg a biológiai óra is ketyeg, válogatósnak vadalma - alapján.

Vagy egyszerűen a régi minták, fel sem merül sokáig, hogy lehetne másképp is, amíg nem jön valami ami megváltoztatja a nő hozzáállását.

Én sem voltam, de még egyszer nem mernék/akarnék belemenni...

Nem csak elsietettek ezek a házasságok, hanem a felek nagy része eleve tudja, hogy nem lesz jó, de mégis belemennek. Itt kezdődik a probléma!

Annyi mindenen múlik. Van-e mögötte barát, család, van-e pénze, tud-e dolgozni.

Nem olyan egyszerű az. Aki nincs benne, el sem tudja képzelni.

Akiktől elveszik a jövőképet, az önbecsülését, mindent hihetetlen nehezen szánják el magukat az első lépésre. Ez olyan lehet, mint a szakadék szélén állni. Nehéz leugrani.

Vannak figyelmeztető jelek.

Pl:a féltékenységet,a túlzott szeretet áradatot, sok nő pozitívan éli meg eleinte,pedig időnként már ott elkezdődik a "játék".

Természetesen nem minden esetben következik a másik fél magából kifordulása,és a legtöbb esetben ez nem is tudatos.

A túlzott féltékenység,semmi jóra nem vezet a későbbiekben,vagy a túl korai eljegyzési gyűrű...birtoklási vágyra utal,de számos más figyelmeztető jel is van.

20 év után kilépni egy ilyen kapcsolatból nem semmi dolog.

Amíg az elvei feladására nem kényszerítenek egy nőt,egy kapcsolatban,addig van visszaút,mindenképpen van.

Sok múlik azon,mennyire van elszigetelve a "külvilágtól",barátoktól,ismerősöktől valaki egy ilyen kapcsolatban.

Ez bő 20 éva volt. Egy nőt verte a férfi. A nő egyszer csak összepakolta gyerekkel együtt, és megszöktek. A férfi utána is kereste és szerette golna újrakezdeni, ígérgetett mindent. Nem sokkak rá a férfi meghalt egy balesetben. A nő azt mondja, hogy ha ma is élne, most se szállt volna le róla.

Nagyon nehéz az ilyen erőszakos férfiaktól megszabadulni. Segélyszervezet, rendőrség.... Mit segíthetnek, ha a férfi továbbra sem hagyja nyugtom. Azért nem olyan egyszerű ez, hogy a nő kiléphetne bármikor, csak gyáva. Inkább úgy kondom, akkor lehetne még lépni, mielőtt összeházasodnak illetve gyerekük születik. Azért vannak figyelmeztető jelek sokszor.

Igen,sokan nem mernek,mert megvannak félemlítve,vagy-és addigra önbizalom padlón,úgysem leszek jó senkinek.

Valóban sokkal több nőt érint,mint gondolnánk.

Nem hiszek a mazochizmusban,hogy ez bárkinek jó lenne,a rossz.

Nem lehet ennyivel ezt elintézni,hogy lépjen ki .

Sokszor jogi,anyagi,lelki függőség gátolja a kilépést egy kapcsolatból,ezért gondolom én azt,semmi értelme az elsietett házasságoknak.

Nem vagyok házasság ellenes,de..........ugye értitek?