7éve vagyok a párommal, két kislányunk van, de már nem érzem azt a szerelmet mint az elején, mit régen. Mit tegyek? (beszélgetős fórum)

Hogyan találtál erre a fórumra?

Huuuu de régi

Köszönöm. Igazad van, nehéz a helyzete mindenkinek. Én is pont ezekkel a problémákkal találkoztam annak idején. Túl fiatal, nincs tapasztalat, nincs gyerek, vidéki... Aztán találtam egy helyet, ahová így is felvettek. Fontos, hogy legyünk magabiztosak (vagy legalábbis mutassuk magunkat annak), hiszen a főnök is csak egy ember. Én azóta érvényesülök, mióta nyíltan megmondom amit gondolok (természetesen nem durván), még a főnöknek is. Most már szerencsés helyzetben vagyok, mert én vagyok a magam főnöke :).

Sok sikert minden munkakeresőnek és a nagybetűs életbe induló fiataloknak!

Én úgy gondolom különbözőek vagyunk, így mást és mást gondolunk, tehát eszem ágában sincs azt mondani, hogy nincs igazad, csak azt, hogy másképp gondolom.

Pszichológiailag bizonyított, hogy a "kiélés", mint életszakasz az utóbbi 20-30 évben, vagy még késöbb jött divatba. Így igaz, egyszerű divat. Nagyanyáink korában teljesen normális volt, hogy a fiatalok a huszas éveikben házasodtak, és vállaltak gyerekeket. Itt lehet azt mondani, hogy az más volt. Nem a világ volt más, mindössze a hozzáállás. Itt jön még az, hogy nagyanyáink azóta is együtt élnek, most pedig mennyi a vállás. Ez nem azt mutatja, hogy a késöbb kötött, kiélés utáni házasságok jobban működnének. A kiélésből nagyon nehéz áttérni a normális kapcsolatba, majdnem olyan nehéz leállni róla, mint mondjuk a cigarettáról. Itt jön persze az is, hogy a harmncas nők még nem szülnek, csak a negyedik X közeledtével. Egészségügyi problémákon kívül (bizonyítottan magasabb a méhnyakrák kockázata)ez azzal is jár, hogy a nagy korkülönbség miatt nehezen jönnek ki a gyerekkel, már nem emlékeznek milyen volt fiatalnak lenni.

Természetesen mindenki élje úgy az életet, ahogy az neki a legjobb. De ugyanúgy rendben van, ha mondjuk 21-22 évesen szül egy lány, mint ha ezt tíz évvel késöbb teszi meg. Attól nem lesz valaki jobb anya, hogy hány éves.

7 évig nem lobog a szerelem ugyanolyan lángon, ezt tudom én is, hiszen a párommal szintén 7 éve vagyunk együtt. De erre való az eszed...ha a szíved elfárad, vagy másmerre menne, akkor neked kell ott lenni és a helyes irányba terelni. És hidd el újra és újra fellobban a láng :)

Ajánlom figyelmedbe a Fireproof (Tűzálló) című filmet, a youtube-on is fenn van feliratosan, nézd meg :)

22 és 23 évesek voltunk, mikor ide beköltöztünk. ok, falu, ok, hogy 2 szobás, ok, hogy újítgani kell...de a miénk. És mondjuk az osztrák határ közelében azt sem mondhatom, hogy annyira bagó pénz volt! 4 év és tehermentes!Vagyis 31 és32 évesen lesz egy teljesen saját. Na akkor meg majd hajtunk egy nagyobbra:)

hitel nélkül nem lehet, nem is írtam ezt szerintem...

és még annyi: 4 évet albiban laktunk, és senki nem tett elénk, alánk semmit!

Szia!

Randizzatok, mint az elején. Persze 2 gyerekkel nem egyszerű. Mi is pont a 7. évben voltunk válságban, én államvizsgáztam, ő dolgozott ezerrel és szépen "elvoltunk" egymás mellett. Aztán én léptem, le. Ő jött utánam, megbeszéltük és kitaláltuk, hogy semmi nem lehet olyan fontos, hogy ne fordítsunk egymásra kellő figyelmet.

Azóta született egy lányunk. És azóta is 2 hetente tartunk egy randi délutánt/éjszakát. Megbeszélt helyen, időben találkozunk valahol, beszélgetünk, romantikázunk. Külön-külön készülődünk, érkezünk, de együtt távozunk. Felváltva találjuk ki a programot pl kedvenc étterem, vitorlázó repcsi, túra, egy-egy városnézés, hajókázás (na jó azt aláírom, hogy pazarlás 2 autóval menni vidékre, de ennyit megér).

Nem is azt mondom hogy 10 évvel ezelőtt kolbászból volt a kerítés, de lényegesebben könyebb volt legalább munkát találni, elhelyezkedni. Most mi van? Ha nem szültél az a baj, ha szültél az a baj, vagy alulképzett vagy vagy túlképzett. Baj hogy nincs 5-10 évig terjedő gyakorlatod, de arra egyik sem gondol hogy még is hogy legyen meg pár éved is ha a fiatal túl fiatal és nem veszik fel a középkorosztályt pedig leöregezik és kirúgják holott nem azok?!És ott van még a másik ha vidéki vagy és nem tudsz bejárni vagy haza..

Megnézed a kormány szája sír hogy egyre kevesebb a gyerek, egyre többen tanulnak tovább a szakmások között rengeteg hiány és egyre többen mennek ki külföldre. De ha nincs munka mihez kezdjen a fiatal?

Elnézem a baráti körömet, ők is java része otthon lakik mert olcsóbban jönnek ki, az mellet bár nem egy albérlet árát teszik le otthon de letesznek x összeget nincs hitelük de eltartják magukat fent tartanak ha egyenlőre csak egy kocsit de őnerőből, az mellett buliznak, de félre is tesznek és hozzá teszem külföldön dolgoznak nem itthon amiből ez mind nem telne ilyen "könnyen". Van aki csak fél évente jár haza.

Köszönöm a szurkolást, én meg sok sikert kívánok a diplomádhoz :)

Most újra lent vannak a lakásárak, aki teheti, próbálkozzon!

Bocsi, senkit sem akartam minősíteni. Természetesen ma is vannak komolyan gondolkodó emberek. Még egyszer bocs!!!

Hát nem tudom Én szórakoztam az Egyetem alatt és végig dolgoztam, kismillió helyen (cipőüzem, műanyaggyár, nyomda, konzervgyár, hímzűüzem, posta, stb), éjszakás műszakban, hétvégente. Szóval nem hiszem, hogy mindenki így gondolja.

Na mindegy, vannak ilyenek is olyanok is. Egyébként tény az, hogy manapság szerintem tényleg nehezebb lakást szerezni, mint 10-15 éve.

Amikor kezdtem az egyetemet akkor egy debreceni lakás 1,5 millió volt(egyik csoporttársamnak vették), és pár év múlva ezt 7 millióért adták el.

Most tehát a jelenlegi dolgok állása mellett. Nem 10 évvel ezelőtt már bocsánat.

Igen sok fiatal nem gondolkozik így előre hanem éli a kis világát bulizik a mának él stb. De van aki igen és azon van hogy meglegyen neki a kis bebútorozott lakása a gyerek előtt - én is ezen vagyok párommal.De ha nincs miből kiindulni 1 fizetésből meg pláne még nehezebb, és hozzá teszem mi sem bulizunk se nem költekezünk hanem gyüjtögetünk. De jelenleg hitel és szülői támogatás nélkül kötve hiszem hogy ez kivitelezhető, max ha külföldön lehúzol pár évet. Megnézed a mai fiatalok miért tanulnak tovább egyetemen? Nem csak munka lehetőség nincs,de a legtöbbnek büdös a munka és azt hiszi diploma után majd megcsíp egy zsíros munkát pedig ideje lenne rájönniük hogy diplomásból annyi van már és kutyát sem érdekli. A szakmások teljesen eltünőben vannak.

Sziasztok!

Lehet, hogy nincs, de miért? Éppen azért, mert első a buli. Bocsi, hogy ezt írom, én 36 éves vagyok. A párommal huszonévesen építkeztünk, önerőből, hitel nélkül. 2 évig se buli, se ruha, se nyaralás, semmi. Minden pénz a házra! Felépült, igaz bútorra már nem tellett. Beköltöztünk, szivacson aludtunk, kaptunk kölcsön egy régi asztalt + 2 fotelt, vettünk reluxákat, mert olcsóbb volt, mint a függöny. Aztán azért nem volt buli, hogy berendezhessük, de nekünk megérte. 26 voltam, mikor beköltöztünk... Az a baj, hogy a mai fiatalok (sem) gondolkodnak el a jövőn, pedig kéne...

igen, írtam is...

de sokan vannak , sok olyat ismerek, aki 19-20 évesen kezdett el dolgozni, aztán 25-26-27 évesen még mindig otthon lakik, esetleg vett egy új autót törlesztésre-megteheti, mert ugye nem albit fizet...aztán kifújt. Ezen kívül semmije.