2. baba és az anyagi körülmények (beszélgetés)

Persze, hogy nem könnyű sehol. Ez a világ- és társadalmi rendszer globálisan nem családbarát, ezt jó, ha tudjuk. Szóval a gyerekeinket nem nekik szüljük, de természetesen számít az, hogy mennyi anyagi van. Viszont, ha csak arra várunk, hogy jobb legyen, akkor sose vállalunk gyereket... ;)

Meg kell fontolni, mit tudunk vállalni, mit nem. Könnyebb nem lesz, azt kell szem előtt tartani. (Már elnézést, de tényleg nem lesz könnyebb. A gyerekek nőnek, suli, különóra, kirándulás, barátok, utaztatás bizonyám... Az árak csak felfelé mennek, a bérek nem annyira, és a családtámogatásokat is kezdik megvágni, ahol érik. De ha erre tekintünk, akkor kábé kihalhatna a Föld... XD)

Mi albérletben élünk, mert önhibánkon kívül nem sikerült eddig lakáshoz jutnunk. Előreláthatólag nem is fogunk sajáthoz jutni egy jó darabig. Van egy édes hároméves kisfiunk és most - napokon belül - érkezik a kistesó, akit már nagyon varunk. Egy fizetésből élünk, az enyémből, de én itthonról dolgozom, a férjem megy gyesre, így mindannyian itt leszünk a gyerekeknek (még akkor is, ha én napi 6-8 órát a gép előtt ülök majd, azért mégsem mindegy, hogy bejárok valahova vagy itthon keresem a pénzt). De mi nagyon szerencsések vagyunk ebből a szempontból! Persze anyagilag nagyon nehéz, hónapról hónapra élni, de tudom, hogy ugyanez lenne gyerekek nélkül is, és akkor ráadásul az élet is sivárabb lenne sokkal. Hát ezt hagynánk, hogy elvegye ez a társadalom? Ne már! Csak azért se. Hogy képzelik... :@ :D

...Viszont a sorsod és életed felől csak Te dönthetsz. Vállalsz vagy nem vállalsz? Magadnak vállalod, nem a társadalomnak, nem a környezetednek. Most komolyan. ;)

Sziasztok!

En egy masik orszagban elek es itt sem konnyu. Mondhatnatok, hogy fogjam be a szamat, mert itt kolbaszbol van a kerites. Hat nincs. En nem dolgozok, mert nem tudok annyire jol angolul, hogy kapjak munkat. Egy fizetesbol elunk es lakast berelunk. Annyi penzunk soha nem lesz, hogy sajatot vegyunk. Ha lenne gyerekunk, akkor a ferjem fizetese nem lenne eleg 3-nak. De ezt meg megoldanank valahogy.

Viszont itt nincs gyed, gyes es ilyenek. Az anyuka nem maradhat otthon csak 6 hetig. Viszont a gyereket csak 2 eves kortol veszik fel a bolcsodebe. Akkor mi legyen vele 0-2 ev kozott? Hat egyszeruen vagy a baby sitter jon es neki fizeted ki a fizetesed, vagy jon a nagymama. Viszont nekunk nincs nagymama. Teljesen ketten vagyunk segitseg nelkul. Ha meg itthon maradnek a gyerekemmel, akkor megint ott van, hogy a ferjem fizetese nem lenne eleg. Szoval ez itt a tipikus megoldhatatlan helyzet. Ha talalnek munkat, akkor 3-4 evig felre kellene tenni es utanna vallani a gyereket. Es arrol meg nem irtam, hogy mennyibe kerul az orvosi ellatas. Hiaba van biztositasunk, az nem biztos, hogy a gyereknek is lesz. Ez biztositotol fugg, hogy vallalja-e a gyereket is. Es ha nem, akkor az nagyon draga mulatsag lenne.

Főállású anyaság: Összege 2008-ban azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (28 500 Ft – nettó 25 795 Ft Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás időtartama 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett, szolgálati időnek számít.

A gyermeknevelési támogatást az a szülő, nevelőszülő vagy gyám veheti igénybe, aki saját háztartásban három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár.

A jogosultság független az előzetes biztosítási időtől, illetve a család jövedelmi, vagyoni helyzetétől.

A szülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül is, ha a munkavégzés otthonában történik. A GYET-et igénybe vevő szülő gyermeke napi 5 órát lehet intézményben.

Sziasztok!

Hát részemről azt tudom mondani, hogy gyereket nem azért kell akarni, mert anyagilag úgy állok, hanem azért mert akarok gyereket. Ha pedig akarsz akkor mindent meg fogsz tudni oldani, biztos nem 1xű, de nélkülük nem élet az élet. Na gyorsan hozzáteszem Szerintem!

Nekünk kettő van és most gondolkodunk azon hogy legyen-e harmadik, de nem azért gondolkodunk, hogy anyagilag elbírjuk-e, mert biztos nehéz lesz, hanem azért, hogy én ma holnap 40, és sajnos elég sok maradt rajtam a terhességek után. Ha sikerül lefaragni belőle, akkor mindenképp bevállaljuk a harmadikat is. És ahol jut 4-nek, ott jut az ötödiknek is :-)

Daroki, mi az a főállású anya? Tudom, hogy 3 gyerek után kerülhet az ember ilyen statuszba, de a kérdésem, hogy meddig fizeti ezt az állam? Míg 18 éves nem lesz a legkisebb? Vagy a legnagyobb? És kb,mennyive támogatnak? Mindenkit ugyanannyival vagy függ valamitől?

Nem mintha ilyen statuszba szeretnék kerülni, de jó lenne tudni azért eztis, mint egy lehetőséget. Én nagyon szeretnék 3 kisbabát. Igaz, még csak egy van és most vissza is kell mennem dolgozni, meg szakvizsgáznom kell egy év múlva, mellé abszolút nincs peteérésem és egy próbálkozás alatt csak egy elhelt terhességet tudtunk összehozni, de reménykedem, hogy azért egyszer csak összejön. Ha megint kirúgnak, akkor vissza se megyek munkát keresni a harmadikig, hanem a főállású anyaságot választom, amíg a kicsi bölcsibe nem megy. Lehetséges ez?

Sziasztok!

Kislányom 18 hónapos én pedig 20 hetes terhes vagyok. Az anyagi helyzetünk nem valami jó, a szüleim segítségére vagyunk szorulva. Szerencsére nagyon sokat segítenek. Boldogunk vagyunk, hogy lesz még egy baba és mindent megfogunk adni neki is mint a kislányomnak. A lényeg az, hogy a gyerekek megkapjanak mindent. Albérletben lakunk, rengeteg a rezsi is, mégis boldogan élünk még akkor is ha lesz még egy csöppség.

Szia kivi!

érdeklődhetnék esetleg kicsit bővebben a hálózatról? Privi? Köszi

Szerintem te teljesen félreértettél!

Én is veszek használtat a gyermekemnek,tehát nem ezzel van bajom!

"kisbabának nem csak a kinőtt,elrakott ruhákra van szüksége!"

Hú, hát én pedig az elrakott és kapott ruhákban járatom a két kisebbet. Sőt, direkt presztizskérdést csinálok, hogy turkálóban vásároljak márkás ruhákat. Hú, és nem járnak szakadtúl, koszosan. Pedig megengedhetném, hogy mindig új darabokat kapjanak.

Van egy 18 éves fiam is, akinek már nem vásárolok, hanem ő veszi meg magának. Pont a fent leírtak miattt a gyerek nem márkafüggő, nem vettem neki 8-ikban a ballagására kocsit, ha leéretségizik nemkap lakást. Viszont értékelik a szorgalmát, a segítőkészségét. Szereti a testvéreit, a családját. És mégis mindhárom gyerek megkap mindent. Legfőképpen a szeretetünket, és a törődésünket.

Nem a kicsi gyerek kerül sokba, az elenyésző ahhoz képest, amit a nagynak majd kifizetsz az iskolában, ruházkodásra, külön órára.

De ha csak azt nézed, hogy "kinőtt ruha", inkább ne vállalj több gyereket.

Van egy doki ismerősöm, és mégis az én gyerekem álltal levetett ruhákat adta a kisgyerekére. Milyen ciki, nem?

Nekünk 3 kislányunk van és akkor amikor vállaltuk még nem gondoltuk ,hogy mivel is jár!Eleinte a "problémáinkat" hitelekkel próbálltuk megoldani,de rá kellett jönni hogy ez egy ördögi kör.

Közalkalmazotti fizetésből + GYED-ből vállalkozást is képtelenség elindítani és akkor jött az ötlet hogy kezdjünk el hálózatot építeni./ igaz ekkor még azt sem tudtuk mi az ,de úgy éreztük,ennyi esélyünk van csak a jobb életre/

Jól gondoltuk és jól döntöttünk! Anyagilag kezdunk helyreállni,igaz a sok hitel amit évek alatt felszedegettünk nehezen fogy de a lényeg hogy fogy és nem gyarapszik!

Szerencsére az Ökonettel nem csak magunkon hanem még jó pár ismerösünkön is tudtunk segiteni!

Ajánlom mindenkinek akit már annyira szorít a cipő hogy le szeretné venni, kezdjen el hálózatot építeni!

Olyat amivel tudsz azonosúlni! Nekünk az Ökonet volt a legszimpatikusabb!

Most már nem probléma a gyerekekkel boltba menni , Ruhát , cipőt venni nekik ,SŐt az idén nyaralunk is /utoljára akkor nyaraltunk, mikor csak 1 gyerek volt!/

egyetértek vele! inkáb egy legyen, de az bizotsan legyen felnevelve, mint albérletbe, munkanélküli szülőhöz még egy pl, persze vannak akik a gyerekeből élnek. arra no comment.( egy biztos rétegre gondolok, ugye értitek?)

mi is nagyon szeretnénk kistesót, de az anyagiak miatt nem vállaljuk. nem látjuk a jövőt, ráadásul, én gyed után nem tudok hova visszamenni dolgozni. a párom meg kevés egyedül, hogy belőle éljünk csak. ha sikerül majd elhelyezkednek vhol akkor tuti bevállalunk mégegyet 2 éven belül, utána már bizti nem! azok, akik bátrak voltak,és bevállatak több gyerkőcöt is le a kalappal, minden elismerésem.

most már belátom, nem mindig az anyagi a gond, mi az elsővel is 10 évet vártunk, hátha jobb lesz..., de nem lett jobb, hanem rosszabb, de a gyermekünknek nagyon örülünk és nem bántuk meg enneke llenére. de sajnos, rengeteg lemondással jár. mi is használt rucikat hordunk. mi felnőttek magunkra semmit nem költünk. sajnos én magam, túlságosan nem, sem fodrász,sem semmi. nem hiszem ,hogy ez így normális lenne. de meg kell gondolni, v fodrász v 1 heti étel a babának. csak ha ennyire tupisan nézek ki így meg aztán tényleg semmi esélyem nem lesz állást találni. ez van.

Májusban születik meg a 2. babánk.Páromnak ez a 4. babája.Ő 54 évesen bevállalta,pedig ő jobban fél a jövőtől,mint én.Összesen kb.180ezer a keresetünk(idáig)és ebből kb.100ezer megy el számlákra.Nem sok marad,hónapról-hónapra élünk.DE!Nem volt kérdés,hogy vállaljuk-e!Most 6 éves lányom annyi örömet ad,hogy pótolja a lemondásokat.A most születendő baba egy csoda:3 lány után kisfiút hozott össze a párom,amit ebben az életben már nem is remélt.Anyagiak?Csak az lebeg a szemünk előtt,hogy mennyi jó dolgot tudunk megmutatni neki a Földön és általa mi is rácsodálkozhatunk a világra.Tényleg bátorság bevállalni a mai világba akár a 2. gyereket is,de ha felteszed a kérdést magadban mi jobb: felnevelsz 1 gyereket és 40 évesen megbánod,hogy nem szültél tesót neki(meg magadnak egy újabb csodát)vagy használt cuccok közt szeretet adva nevelni belőled egy "darabkát"?!

Én nem akartam,hogy 40 évesen magamba fordulva bánkódjak,hogy megtehettem volna,megérte volna!6 évvel ezelőtt sem volt jobb a helyzetem,a jövőt meg nem látom.Most is használt babakocsit,ruhákat kaptam és nem szégyenlem.Feleslegesnek tartom,hogy akár az első gyereknél is vettem volna 150-200ezerért babakocsit.Attól nem lett volna boldogabb a gyermekem.Olvastam vhol,hogy anyagiakra hivatkozni csak kifogás.Persze albérletbe én sem szülnék 2.-at,de ha éheznem nem kell akkor miért ne?Ha nem lesz pénzem arra,hogy a nagyot különórákra irassam be,akkor vállalok plussz munkát majd.

Mi bevállaltuk,a jövőt meg nem látom!

Én a másodikat simán bemertem vállalni,a 3.gyerkönél már én is filozgattam,hogy jöjjön vagy ne jöjjön?Na azért virágszirmokat nem tépkedtem,hogy jöjjön vagy ne jöjjön:)))))

A 3.gyerköm már elmúlt 3 éves,egyik gyerköm sem szenved hiányt semmiben sem.A párom mondhatni jól keres és főállású anyaként melózom itthon.

A későbbiekre nézve fogalmam sincs,hogy mi lesz,ennyire nem lehet előre tervezni.Ha a gyerköim tovább akarnak majd tanulni(remélem akarnak)akkor kénytelenek leszünk látástól-mikulásig melózni,hogy előteremtsük az ehhez szükséges anyagi javakat.

Én örülök,hogy ilyen bátor voltam és a mai világba bevállaltam a 3.gyerkömet.

Nekem is sok tesóm van,ami nem mindig a legelőnyösebb,de viszont hátránynak egyáltalán nem mondanám.Itt vagyunk egymásnak jóban-rosszban,és ez jó érzés.Csak szívesebben fordul az ember elsősorban a családjához,rokonához,(ha bajba kerül,vagy megszorul)mint pl.egy baráthoz,ismerőshöz.Persze lehet,hogy sokan nem így látják ezt,én igen:)

Mindenképpen közös döntés kell legyen,hogy jöjjön-e a kistesó vagy ne?De szerintem tényleg nagyon jó dolog,ha van tesónk,max.egy kicsit többet bevállal a családfenntartó,hogy annak a porontynak is ugyanannyit megtudjon adni,mint az elsőszülöttjének.