16 hónapos baba "nyavalygós" lett (beszélgetés)

Teljesen gyerekfüggő. Nálunk pl 18 hósan kezdődőtt a kicsinél és most 2 éves. Most kezd bedurvulni, iszonyatosan matrica napjaink vannak.

A nagyobbikom na ő icipici korától fogva folyamatosan az volt. Ő amúgy is többemberes baba volt. Most 5 éves.

De ne aggódj elfog múlni aztán felváltja a dackorszak 🤣

Sajnos semmi ilyesmihez nem köthető a dolog. Eléggé szabályos kis napirendje van, soha nem hagytuk még másra őt, ha megyünk is nagymamához, akkor is ott vagyunk.

Oltásnál persze sír már attól, ha a tűt meglátja:), de hamar megvígasztalódik.

Sziasztok!

Olyan anyukák tapasztalatára, tanácsára lenne szükségem, akinek a babája ebben a korban van, vagy picit már nagyobb.

Kisfiam nagyjából születése pillanatától álombaba. Kicsinek evett/aludt/evett/aludt, amikor már növögetett, nagyon szépen elfoglalta magát. Akár ha játszottunk vele, akár ha egyedül játszogatott, mindig nyugisan elvolt.

Az utóbbi 1-2 hónapban viszont átment "nyavalygósba". Ez annyit jelent, hogy jön megy, szinte semmi játék nem érdekli, egy darabig elbíbelődik ezzel azzal amazzal, aztán odajön hozzám, belecsimpaszkodik a lábamba, és nyavalyog. Nem sír, könnyek nincsenek, csak sírást "imitálva" szenved. Nem álmos, mivel előtte nem sokkal ébredt fel. Ekkor hiába kezdek el vele játszani, próbálom őt lekötni, semmi nem jó neki, csak megy a szenvedés.

Ti is tapasztaltok/tapasztaltatok hasonlót? Nagyobbik fiam már 17 éves, halványak az emlékek, de nem rémlik, hogy ilyennel küzdöttünk volna anno.

Aki esetleg tapasztalt a saját babócájánál hasonlót, leírnátok kérlek, hogy ezen kb. mikorra zökkent át? Mikor múlt el nála?

Érdekes egyébként az is, hogy soha nem volt anyás, most viszont ezt is elkezdte, ha kimegyek a helyiségből, ahol ő is ott van (hiába marad még másik 2 ember a helyiségben), sírva jön utánam...

Köszönöm előre is a válaszokat.