10 hónapos a babám és verekedős (beszélgetés)

10 honaposan nem verekedhet egy gyerek tudatosan, ne viccelj mar.

Hogy uthetsz meg akar a kezere is egy csecsemonek? O.O

Nalunk pl.nem a kisagyban es a mobiljarokaban alszik, ezert nem azonositja azzal :)

Ez pedig abbol a szempontbol hasznos,mert le tud higgadni anelkul, hgy pl.kart tegyen magaban (beverje a fejet a burkolatba,stb.-errol mar leszokott)

Anyosomek amugy rogton elfogadtak es megertettek :)

Szval, ez van akkor :)

Gyerekkorombol remlik, hgy a szomszed neni mindig kockacukrot adott, nagyon mas volt akkor...

A parom ugyesen kivedi az ilyeneket, mert pl.ult a gyerkoc az olebe es epp egy milka szivecsket akartak a szajaba dugni,mire odahajolt es bekapta (a gyerek helyett)

Ekkor kb.1 eves volt. Alapbol nemvok edesseg ellenes, csak korainak tartom, pl.almas pitet vagy altalam sutott sutit,amiben tudom,mivan, siman ehet, de direktben annyira nem szeretnem(egyelore)

Nem szeretem az olyan hozzaallast, hgy "ugyse latja az anyja"

Sokan leírtak sokféle jó tanácsot. Szerintem az is segítene, ha kicsit ismerkednél a "szakirodalommal", úgy értem, mindazzal, ami egy ilyen pici gyerekkel kapcsolatos, és megtudnál olyanokat, hogy ebben a korban teljesen természetes, amit csinál a babád. Erre rengeteg lehetőség van már manapság, az internet is tele van vele - persze, lehet neten hülyeséget is olvasni, de ha 4 babás oldalból 4 ugyanazt állítja a hasonló korú baba viselkedéséről, szokásairól, akkor az eséllyel úgy lehet.

Nem kioktatásból írom, hanem mert az írásodból süt a feszültség és a tehetetlenség, pedig messze még a dackorszak, a kamaszkor és egyéb problémás nevelési területek. El kell tudni fogadni, hogy vannak olyan élethelyzetek, ahol a gyerek másképp viselkedik, mint ahogy azt mi szeretnénk, és ha tájékozódsz azzal kapcsolatban, hogy mit várhatsz, hogy mit hogyan él meg, mire képes, mit tud egy adott életkorú gyerek, és hogy milyen reakciókat, módszereket célszerű kerülni vagy használni, akkor nem ér teljesen felkészületlenül a dolog. Bár teljesen felkészülni nyilván nem lehet, de érdemes próbálkozni.

nálunk is volt ilyen. Ha elkezd csapkodni, megfogtam a kezét, és elmondtam, hogy nem szabad, és fáj.

Nem nyűgös, szerintem csak sok az energiája, valahogy le kell vezetnie. Játszatok, sétáljatok többet !

Azon nem nagyon van mit félremagyarázni szerintem, hogy ok nélkül elvitték a gyereket. Szerintem. Pláne úgy, hogy később a gyerkőc is beismerte, a bántás szó annyit takart, hogy nem engedtek meg neki valamit, és így akart "bosszút állni" a szülőkön. Tanult belőle a kislány. Alig várta, hogy hazamehessen.

Igen, sokszor van olyan, hogy tényleg szükség van a beavatkozásra, de nem mindig.

Én használom a hisztit. Mert van olyan. Tapasztaltam, és nem csak a saját fiamnál. Hanem a környezetemben is. Igaz, nagyobb gyerekeknél sokszor a szülők következetlenségéből adódik a dolog.

De. Konkrét dolog: egyik ismerősöm kisfia 1,5 - 2 éves kora körül rettenetesen akaratos gyerek volt. Együtt laktak a nagyszülőkkel, akik szerint (főleg nagyapa) a gyereknek mindent szabad volt. Odáig fajult a dolog, hogy ha a kissrácot anyuka megprobálta nevelni, vagy nem engedett valamit (akár olyan dolgot, amivel kárt okozott volna a kicsi magában), akkor egyszerűen nem vett levegőt a gyerek, és csinált egy műájulást. Orvostól orvosig rohangáltak vele, mi a baj. Egyik doki mondta hónapokkal később, hogy hagyják ott, és nézzék titokban, mit csinálcsinál (mások, orvosok ott is javasolták a pofont is, a hideg vizet is, a fejjel lefelé rázogatást is. Szörnyű emberek. Nem is értem, hogy kaphattak diplomát...). Láss csodát. Ott hagyták. A gyerek 1 perccel később szétnézett, hogy nincs ott senki, felállt, és ment játszani. Szerintem ez bőven kimeriti a hiszti fogalmát. Persze neked biztos más véleményed van. Nincs is ezzel gond, nem vagyunk egyformák, a látásmódunk sem egyforma. Szerencsére.

És szerintem normális keretek között mindenki nevelje úgy a gyerekét, ahogy helyesnek ítéli.

Sok uj kivandorolt mas kulturabol nagon felnagyitja es fere magyaraz sok dolgot . Igen vannak incidensek hol jogal a gyamnak a szerepe szukseges.

Ez volt a munkam mind szocialis dolgozo , konkretan esetek hogy a szulök felugyelet nelkul hadtak a kiskorukat mert termesztesen nekik gurcölni kell. Ez egy felvideki Somarjarol szarmazo csalad volt. Bunko ferj es a az anya sem sokal kulömb nagyon a regi bevalt nevelest aplikaltak. Elvettek töluk a gyerkeket sajnos vissza kaptak , talan ez kemenyen hangzik de bisztos jobb lenne nekik egy stabil csaladnal. Kulömben azt a szot hogy " hiszti " nem szoktam soha hasznalni a gyerekekel kapcsolatban szegeny amikor nem tudja magat megertettni a szulövel akkor meg jön a szokasos pofon öntes hideg vizel - szörnyu es megbocsajthatlan eljaras .

Szofogado szot a jelentöseget kiuznem a szotarbol .

Erdekes igy neveltem es mind ma boldog , tovabb adjak az unokakra es igy jo .

Gyerek volt az elsö es nem bantam meg ök neveltek engem , igazi humanistak letek.

:D

Találó hasonlat.

Szerencsére nem minden este ilyen, csak a nyűgösebbek. :)

Apukát inkább nem Kérem meg éneklésre, mert szegény nagyon nem muzikális, még sérült lesz a gyerkőc hallása. :P

Nem az jelent problémát, ha tisztelettel veszik a gyereket, csak ha túlzásba viszik. Ha úgy mész a gyerekért az iskolába, hogy elvitte a gyámügy, és hónapokig nem látod, holott okuk nem lett volna rá. Csak a gyerek épp behisztizett, mert valamit nem engedtél meg neki, és az iskolában elejtett egy olyan megjegyzést, hogy bántod, holott ilyenről szó sincs. Ezt én túlzásnak tartom. Szerintem ilyen esetben az lenne a minimum, hogy a szülőt is megkérdezik, esetleg elviszik a gyereket pszichológushoz, vagy csinálnak környezettanulmányt.

És ez megtörtént.

Őszinte leszek, nem is tettél jót, mert a gyereknek kicsi korban kell megtanulni mindent, hiszen később már ellenzik a nevelést és ha addig nem tudja, miként kell viselkedni, nehezen fog menni.

Egy gyereknek tanulni kell, hogy mit és hogyan kell, de közben magyarázni is, hogy várj édesem, beszélgetek, utána megbeszéljük mit szeretnél.

Ettől nem lesz önbizalma, legfeljebb elvárja később is, hogy amikor ő akar valamit, te ugrasz máris, tettben, vagy ráfigyelésben.

Akkor figyeld meg, mitől alszik el gyorsan, énekelj neki halkan, altatókat, azt lehet szeretni fogja :D

vagy az apukája :D

Es miert jellent problemat ha a gyereket tisztelettel vesszuk ? hogy a velemenye ugyanugy szamit ? gyerekeim igy nötek fel .

Mind megtalalta az eletbe a helyet , mind iskolat felyezett be amit ök valasztottak .

Sajnos sokan tulzasba mennek ha kilatogatnak olyan orszagba hol tisztelik es banasmodra a hazaihoz kepest elterö a " neveles"

Nyaralni voltam Pragaban es a kicsi 5- 6 eves volt egy " hölgy " csunyan megszolt azert mert a gyerekhez fordultam amikor egy mas hasonlo hölgy csak ures pletykat nyomott.

Olyat meg nem lattak , hat egeszsegukre ! igenis a gyerekem hozzam szot es ö az elsö es barmikor szavmab ahogy mondjak vaghatott.

De csak igy lesznek önbizalomal es öntisztelettel diszponalo felnöttek.

A kisbabád 7-8 hónapos koráig gyűjtögette,tanulgatta és elraktározta amit a családban lát, tapasztal.8-9 hótol elkezdődik az utánzás, legyen az hang, gesztus, mozgás, stb, vagyis kialakul a modellkövetés.És számára ki a modell? Hát a szülők.ha visszaütsz, akkor azt hiszi, hogy ezt így kell csinálni és így helyes ezért folytatni fogja.Ők az érzelmeiket mozgással, hanggal fejezik ki, és mivel jellemzően még a nagymozgásokra képes, persze, hogy csapkod, csíp,rángat, stb.nagyon jól írták, hogy a szeretet kifejezése is lehet.Ő még nem tudja, hogy ezzel fájdalmat okoz másoknak, mert ő még feltehetően nem tapasztalta a fájdalom ilyen jellegét.Gondolom, te sem azért ütsz vissza, hogy fájjon neki. De akkor miért?? Hisztizni még nem tud 10 hónaposan, mert az akarati élete még nagyon kezdetén van.Persze, vannak próbálkozások, de a gondolkodása még nem olyan fejlett hogy a cselekvéseit előre el tudja gondolni.Ha akarati törekvéseiben gátolod, akkor esetleg még símán sírva fakad, de nem kezd el verekedni, az majd 2 éves kor körül jön.

Vagyis ezzel a "durva" viselkedéssel lemásolta a környezetét, vagy az érzelmeit fejezi ki,ahogy írtam is, de egyébként ez életkori sajátosság, ne aggódj, kinövi.

Az este arra való, hogy lecsendesedjünk, megpihen a szervezetünk, megnyugszunk.Ha erre neveled, akkor nem fog ugrándozni az ágyon.

Ha "verekedik" akkor ne hangsúlyozd, hogy nem szabad.Mondhatod, hogy ez Anyának fáj, de nem kell túldramatizálni.Finoman fogd meg a kezét és terld el a figyelmét egy neki kedvező dologgal, játékkal, stb.Semmi esetre se üss vissza, mert nem fogod tudni kezelni ha jön a dackorszak sem őt sem magadat....remélem, segítettem.

Attól hogy más országban máshogy nevelik a gyerekeket, mint itthon, nem biztos, hogy az a jó, mégha "felvilágosult" országról is van szó. Egyik ismerősöm külföldön él. Amit az ottani nevelésről mesélt... Hüledeztem rendesen. Gyermekközpontú ország. Talán túlzottan is, hisz sokszor csak a gyerek szava számít (akár 4-5 évesen is), s a felnőttet meg sem hallgatják.

Bár hangsúlyozom: én sem vagyok az erőszak híve.

Miert vannak mas orszagok földek hol a felnöt korosztaly nem felejtette ell hogy menyira faj a gyerekorban törtenö megalazas lehet az psychikai vagy testi ?

Hogy lehet hogy merföldek valasszak ell a gyermeknevelesben az embereket ?igen en nem utöttem egyikre sem ma mar az egyetlen logikus hogy ök mar igy nevelelik a sajat gyerekeit .

Emlekzni kell hogy mennyire fajt a " fules " a pofon mennyire felt az ember a orditastol es hova vezet ez ?

Ma mar gyerekek kepesek ellent alni egy ilyen szulönek es szamon kerik mert joguk van egy szep gyerek korhoz.

Kötelező alvás nálunk sincs, csak amikor látom, hogy dörgöli a szemét, akkor teszem le. Ez változó.

Nem tudom hogy rakták össze a fiam, de gyűlöli a meséket. Komolyan. Ha nekem mondják, nem hiszem el. Valahányszor mesét akarok olvasni, mondani, jön a hiszti.

Ilyenkor inkább szétszedem az ágyat, és amennyire tudok, "bebújok" mellé, simogatom a hátát. Vagy párom, ha épp apás napja van az úrnak.

Érzi rajtad, hogy ideges vagy, szeretnél már te is pihenni menni, nagyon hamar átveszik az ember érzéseit, hihetetlenek a kicsik :D

Mesélj neki ilyenkor, azt szeretik és el is alszanak.

Nálunk nem volt kötelező az alvás délután, biztos, hogy este nyolckor már ágyban volt és javában aludt. :D

Ezzel nem tudsz mit kezdeni, mert nekik más a nevelési elvük :)

Még annyit tehetsz, amit én az anyósommal, mivel teljesen másképpen neveltük a gyerekeinket.

Leültem vele, elmagyaráztam, nyugodtan, békésen, hogy mit miért teszek, de ő mégis csinálta, amit jónak látott.

Aztán rájöttem később, ha szükségem van rá, hogy vigyázzon az unokájára, akkor ne szóljak érte, hiszen Ő van vele, az Ő felelőssége, nézzem el neki.

Azt az egy-két alkalmat meg kibírja a gyerek, mikor nagyobb lett, már tudta és mondta neki a fiunk, hogy mami ezt nem szabad.

Csodálatos módon megkaptam anyósomtól a legnagyobb dícséretet, az unokáját igyekezett úgy nevelni, ahogy tőlem látta, mert szerinte egy jól nevelt unokája van a részünkről :D