1, 5 éves fiam egész nap mellettem van, nem hajlandó a szobájában játszani. Mit tegyek? (beszélgetés)

Nem igazán ide vág,de

HURRÁ:BILIBE PISILT A TRÓNÖRÖKÖS!!!

Ezek szerint nem nevelés kérdése!

Hi-hi!

Na ezt a délutáni apázást nagyon irigylem!Az én párom este 7 előtt nem vetődik haza.Átlag 10 napot megy folyamatosan,1-2 nap pihivel.Akkor meg nem is erőltetem,hogy segítsen,mert ülve elalszik.

Nem panaszkodni akarok,előre tudtam,hogy ez lesz.Napközben nincs is gond,csak este húzós a 3-mal.Még a vacsit és a fürdést is megoldom,csak a tanulás ne lenne...brrr!!!A pici nem áll szóba senkivel,ha álmos,csak velem.Időnként megpróbálja a párom elaltatni,de nagy üvöltés a vége(inkább elaltatom én és akkor 10 perc múlva csend van).

Nos a második lányom sem alszik 1 éves kora óta, ő sem igényelte, és most szeptember óta óvodás lett, és nem értette az első napokban, hogy a többi miért fekszik le és alszik, és neki is miért kell lekefüdnie aludni, mikor nem szokott?! :) De már megszokta. Annyi még, hogy du. nem fárasztjuk le eléggé, akkor sokáig fekszik ébren az ágyában, és állandóan átjárkál hozzánk 5 percenként.

A 8 órás fekvést mi is próbáljuk tartani, de néha csúszunk, bár ez inkább miattunk van így Apával...

Mi hétköznap 6:25-kor kelünk, mert a párom már 3-4 óra körül megy dolgozni. Felkelek és ébresztem a másfél évest, utána együtt ébresztjük a két nagyobbat. Kivéve ha a fiam 6 fele felébredt magától és mindenkit kirúg az ágyból. A két nagyobb magától öltözik, néha könyörögnöm kell, de általában sikerül elkészülniük. A kicsit és magamat készítem. 7 és 7:10 között el kell indulnunk legkésőbb. A legkisebbet babakocsiba, hogy haladjunk is. Egy saroknyira van az óvoda tőlünk, először oda viszem a középsőt, addig a kicsi és a nagy kint várnak, közben persze figyelem őket az ablakból. Aztán megyünk a suliba, mert 7:45-re oda kell érnünk legkésőbb. Onnan egy saroknyira van a Tesco, megyek vásárolni, amit kell. Majd ha még dolgunk van, akkor azt intézem, utána haza; ha nincs dolgom, akkor egyből haza. Rendet teszek, mosógép indítás, a kicsi a babakocsiban reggelizik, vagy mikor hazaérünk együtt otthon. Ránézek a mail-eimre és a hoxára, utána kávé tv-zéssel, kicsivel játszás. Változó, hogy mikor alszik el, attól függ, hogy mikor kelt reggel. Alszik, én főzök, mosogatok. Majd felébred, etetés (a kicsit és magamat), terigetés közben. Közben egyfolytában rohangálok utána és pakolok. A férjem du. 2 fele hazaér, dumálunk és kicsizünk együtt. Majd eldöntjük, hogy ki megy a kicsivel a nagyokért, vagy együtt sétáljunk. Gyors elmegy a du. Itthon tanulok a naggyal, Apa a két kicsivel foglalkozik, majd mozgásterápia torna a naggyal. 6 fele vacsora, majd fürdés. Általában Apa fürdeti a gyerekeket, már a nagynál ezt vezettük be, hogy legyen egy napi programm, amit tudnak a gyerekek, hogy azt biztos Apával töltik el. Ha kell besegítek, közben teszveszelek, meg miegymás... Fektetés, most már azt is Apa csinálja, ha csak nem meccs van vagy valamiért megkér engem. Mi is lefürdünk és szabad az este általában. Az éjszaka változó, van amikor sokszor felébred a kicsi, van amikor állandóan átjárkál a középső. De a nagy olyan, mintha fejbe vertük volna, alszik mint a bunda. Ja, és lefekvés előtt ki kell készíteniük a ruhájukat. Asszem ennyi!?... :)

Nem tudom igazán hogyan sikerült összehoznom,minden barátnőm mázlistának tart az esti nyugiért.Talán az a titka,hogy mindháromnál egészen kicsi korában bevezettem és kategorikusan betartatom.Persze ritkán előfordul,hogy nem alszanak el ,de akkor sem kelhetnek fel.Sajna a kicsi még nem alussza végig az éjszakát.Átjön hozzánk és többször kéri a cumiját.Ebben nem vagyok valami erős.Inkább hagyom,hogy hajnalban már velünk aludjon és akkor én is ki tudom pihenni magam.

A homeopátiával nagyon vigyázz! Én is azt gondoltam,hogy abból nem lehet baj és beszedtem a patikus által agyon dicsért stresszoldót(meghalt a papám és nagyon kibuktam).4 napig szedtem(az előírt mennyiséget)és a végén már nem tudtam lábra állni,annyira levitte a pulzusom.Párom vitt a dokihoz és olyan rossz volt az EKG-m,hogy leszedáltak,mint a sicc és napok kellettek mire helyreállt a pulzusom és nem ájuldoztam.

Reggel,amíg a 2 nagyot suliba indítom vagy alszik vagy ül a pulton,amíg hajat fonok.Délelőtt megfigyeltem,hogy ha engedek neki és 2-3-szor leülök 10 percre vele mesét nézni(közben összeállítom a bevásárló listát,végig gondolom az elintéznivalókat,átlapozom az Avont),akkor a köztes időben jön ugyan utánam,de eljátszik,ahol éppen vagyunk és hagyja csinálni a dolgom.Ez igaz az udvarra is:10 perc hinta fél óra kapálgatás.

Szerencsére csavarogni nagyon szeret és bárhová el tudok menni vele,különösebb gond nélkül.(megszokta kicsi kora óta,hogy mindenhová cipelem-férjemre sajna nem igen számíthatok(reggeltől estig melózik-szabadnap kb 2 hetente+suliba jár)

Déli alvásnál fürdő-wc-sütő és minden amihez vegyszer kell és felmosás.Vasalni szerencsére már tudok mellette csak ne tartson sokáig,sokszor vasalunk 10 percet.Délután fél 5-ig ugyanaz a séma,mint délelőtt:kicsi játék,egy kis munka.

Azután megjönnek a nagyok és elszabadul a pokol.Tanulni kellene,de ezt nagyon nehezen oldom meg a picivel.Mindent rámol,mindenbe belefirkál.A nagyok meg őrjöngenek.Sokszor úgy kérdezem ki a leckét,hogy sétálok fel-alá a kicsivel,addig is nem rámol.Azután vacsi,fürdés.Mióta megül az etetőszékben azóta együtt eszik velünk .(Egy terítés-egy kupi.Nincs senkinek külön eszegetés,arra nagyon morcos vagyok)Amíg a nagyok vetkőznek,lehántolom a picit és mindenkinek kikészítem a másnapi ruhát.A zuhany alá zsinórba teszem őket.Utoljára a tökmagot-utána viszem törölni ,öltöztetni.Ez az 5 és 7 közötti időszak szokott a nap leghúzósabb része lenni.Ekkor fut be apa.Leveszi a nyakamról őket(persze pizsibe,jóllakva mind a 3).Mosogatok,tápszert kutyulok,reggelit előkészítek(de olyan szinten,hogy még a teafiltert is belelógatom a bögrébe).8-kor takaródó,többnyire negyed kilencre mindegyik alszik.És ilyenkor jön az áldott csend:nyugodtan zuhanyzok,körmöt lakkozok,olvasok,megbeszéljük apával a dolgainkat.Nekem az a titkom,hogy a szabályokat mindenkinek kutya kötelessége betartani.Nem pakolok el a nagyok után(visszaparancsolom a konyhába ,ha nem tette el a bögréjét).A 8-as takarodó szentírás...stb.

3 gyerekkel már megtanultam,hogy igenis nekem is jár egy kis nyugi és igenis a család többi tagja is tehet valamit azért,hogy működőképes legyen a rendszer.Persze ez a zökkenőmentes nap leírása.Ha beteg valamelyik,akkor borul a rendszer.Bizony van ,hogy összecsapnak a hullámok.Szívesen látnám én is,másnak hogyan telnek a napjai egy 2 évessel,Tanuljunk egymástól trükköket:-)))

Én amíg főzök, velem van a konyhapulton, azután amíg porszívózok megnézi a Mickey egeret a Disney Channel-ön, mert azt szereti. De ez a pici lányom, vele nem nehéz, leszámítva, hogy mindig a fenekemben van.

A nagylányom volt a nehéz eset. Vele sokszor csináltam azt, hogy felkeltem, reggeliztünk, aztán levittem homokozni, hintázni egy órát, fölmentünk én nekiálltam főzni és a konyhába vittem ki a játékokat, amiket szeretett vagy könyveket és közben meséltem. A földön volt nyitva a könyv, ő lapozott én meg felülről meséltem. Őt is mindig szemmel kellett tartani, lekötni, amíg dolgom volt, mert olyan, mint a kisfiad.

Akkor most jön a hülye kérdés, hátha így a segítségemre lesztek!?

Ti hogyan élitek a mindennapokat? Van-e bevált napi programm? Mit csináltok a kicsivel, hogy csinálhassátok tőle a házi munkát?

Nálam az első gyerekemnél maradt ki ez a testkontaktus az első időszakban, mert 3 hetes volt, mikor a volt férjem elhagyott, és a stressz miatt sajnos csak másfél hónapos koráig tudtam szoptatni. 2 hónapos volt mikor dolgozni mentem, hogy legyen rá elég pénzem, akkor a szüleim vigyáztak rá. Így mivel az élete első részét nagyjából a szüleimmel töltötte, hozzájuk jobban ragaszkodik mint hozzám. De ő nem is igényli, hogy mellette legyek, csak ha valahova ketten megyünk, és még nem jártunk ott.

A második lányomat 1 éves koráig szoptattam, imádtunk összebújni, sőt! olyan 8 hónapos korára szépen magam mellé szoktattam az ágyba. Ő azóta is ragaszkodik, igényli az összebújást. A kisfiamnak szopásisztrájkja is volt, így 3-4 napig magamhoz kötöttem.

Most inkább az a bajom, hogy nem tudok 2 percre leülni, mert mindig vagy pakol valamit, vagy szétszed valamit... A radiátorok tetejét is cipőfűzővel rá kelett kötni, mert leszedi, és félek hogy kitöri valamelyik ajtó üvegét. Egyszerűen eljutok odáig, hogy vagy nem főzök, nem csinálok semmit, hogy fogjam a kezét. Vagy becsukom a szobájába, hogy bármit is tudjak tőle csinálni. Már a folyosón sem hagyhatom kint, mert felmászik az étkező asztalra.

a gyermekeknek meg van az igénye a testközelségre főleg az első 9 hónapban. Azt mondják, hogy a 9 hónap pocaklét után még ennyi idő kell, mire hozzászoknak a külvilághoz és addig szükségük van a szoros testkontaktusra. Ha ez kimarad, mert a külvilág nyomására az anya kiságyba, járókába teszi (amiért nem biztos, hogy haragszik a baba, lehet h elnézelődik, eljátszik, de lehet, h sírással adja tudtunkra, hogy baja van), akkor később, amikor a gyermeknek már van képessége elmozdulni és odamászni, odamenni az anyjához, akkor bepótolja a kimaradt testkontaktust. Vannak akiket nem raknak kiságyba és mégis sokáig ragaszkodnak a közelséghez. Egyszerűen ez az igényük. Amint ez kielégül, eltávolodnak. Ha nem elégül ki, akkor sokszor egész életükben tudat alatti hiányérzetük lehet és a társukban keresik majd a pótlást...

Én a következő babámal az első időkben hordozókendőzni fogok. Sacival csak később kezdtem, de ennek is látom a jótékony hatását. Elég hamar eljátszott körülöttem, hagyott bármilyen házimunkát csinálni, de egy szemem mindig rajta volt :) nagyon messzire nem enged még ő sem, de alakul a dolog.

kitartás!

a kérdésre válaszolva:

nem tudsz tenni semmit. az én lányom novemberben volt 2 éves, és egész nap mellettem van. SŐŐŐŐŐŐŐT,amikor már itthon van mindenki, akkor is kijön a konyhába, amíg mosogatok este és elpakolok....hiába mondom neki, menjél be apához, nem mozdul el mellőlem.

ha elmegyek itthonról, akkor kiveri a hisztit.....

szóval:

ebben a korban semmit nem tudsz csinálni (csatlakozom az előttem szólókhoz), de valószínű ilyen is marad.....

a fiam is ezt csinálta, most már nem lóg annyit a nyakamon, de ha este elvonulok tv-t nézni, mind a kettő jön utánam és ott gubbasztanak....de aranyosak:))))

Na megyek mert jól elbeszélgettem az időt. :DDD

További szép napot mindenkinek! :DDD

Én a kellékeket a falra tettem egy tartóba, amit persze pelenkázásnál akar kipakolni, mert csak a pelenkázóról éri el. Ezt azt mindig odaadok neki, hogy könnyebb legyen a pelenkázás, ezért pl. a körömvirág krémnek a tégelye már több helyen törött, még szerencse, hogy nem folyós.

A pelus meg van fiókba, hogy kéznél legyen, de oda nem fér sok, így vagy a kiságy fejtámlája és a fal között vagy egy fonott kosárban csücsöl attól függően mennyi van még a zacsiba.

:DDD Nem is értem miért. :DDDD

Nálunk egyébként a kutya vize az érdekes. A minap is mire mentem megnézni mit csinál a gyerek, mert gyanusan nagy volt a csend, hát látom, hogy úszik az előszoba, ő meg ül a vízben és pacsál. Szerencsére most már, hogy itt a jó idő nem lesz annyit bent, Sancus meg majd pacsálhat kint a kertben. :D